↑ " Magyar-német gyorsírási tanfolyamok ", Alkotmány, 1903. október 27. ) ↑ " Országos gyorsíróverseny ", Budapest, 1904. május 26. ) ↑ " Kinevezés (másodfőnök) ", 1924. március 9. ) ↑ " Kitüntetés ", Pesti Hírlap, 1926. ) ↑ " Kinevezés (gyorsirodai főnök) ", Magyarság, 1929. július 10., 11. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. ) ↑ " Gyarmati Dezső temetése ", Népszava, 1941. november 22., 8. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. Gyarmati dezső zsidó hitközség. ) ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 356/1903. ) Források [ szerkesztés] Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Radnóti Miklós egyébként csak édesapja halálát követően tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja. A költő nála öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott, aki később Erdélyi Ágnes néven lett ismert újságíró és szépíró. Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes Auschwitzban haltak meg, 1944-ben. A zsidó tanulók számát korlátozó numerus clausus miatt Radnótit a budapesti egyetem helyett csak a szegedire vették fel. 1930-ban kereste fel Sík Sándor költő piarista paptanárt, neves cserkészvezetőt és irodalomprofesszort, és egyhamar a privát szemináriumába került be. Sík Sándor a fiaként szerette Radnótit, a költő későbbi katolizálásában is döntő szerepe volt. Szegeden került kapcsolatba az illegálisan működő kommunista párttal is. Gyarmati dezső | 24.hu. Elkerülte a szegedi letartóztatási hullámot, ám a titkos nyomozati jelentésekben Radnótit mint a társadalomra veszélyes elemet említik. Idegen volt számára a mozgalmi munka, és Gyarmati Fannit – aki kapcsolatban állt az illegális kommunista párt Rajk László-féle csoportjával –, is óvta tőle.
Válságos korok bizonytalanságaira és a velük való megküzdés stratégiáira reflektálnak a Stúdió K Színház következő bemutatói, a Kosztolányi Dezső – Garai Judit: NERO, a Günter Grass – Gyarmati Kata: Kutyaévek és Závada Péter új, A széplélek címmel készülő drámája. A frissen színpadra írt szövegek előadássá formálására fiatal, kortárs alkotókat kért fel Gyarmati Kata igazgató, köztük Hegymegi Máté, Mirko Radonjić és Geréb Zsófia rendezőkkel. A tavasszal a járvány miatt elmaradt, Zalán Tibor író és Fodor Tamás rendező együttműködésével készült, 100+1 holdaspagony című bábjáték szeptember 12-i bemutatója után megkezdődik a NERO próbafolyamata a Stúdió K Színházban. Aranyérmes Gyarmati unokája - Blikk. A Kosztolányi Dezső regényéből adaptált előadás középpontjában a 17 évesen az ókori világbirodalom élére került uralkodó áll, akinek valójában csak két ambíciója volt az életben: hogy elismert költő és kiváló kocsiversenyző váljon belőle. Az előadás azt kutatja, hogy hogyan igyekeznek érvényesülni a Nero közelébe került potentátok azáltal, hogy táplálják, vagy éppen óvatosan szabotálják az uralkodásra teljesen alkalmatlan császár ambícióit.