Szokás volt, hogy a leányok maguknak hímezték az ünnepi viseletet, Szabó Magdának azonban nagynénje, Piroska hímezte a ruháját. Metszeteken láthatjuk a korabeli iskolai egyenruhákat, amelyek kissé eltérnek az Abigél című regénye alapján készült filmben megjelenített viseletektől. Érettségi tablóján pedig felfedezhetjük francia tanárát, Hettesheimer Ernőt, aki az Abigél Kőnigjének ihletője volt. Az Abigélt talán az is ismeri, legalább a filmből, aki eddig még nem mélyült el Szabó Magda műveiben. A korsót tartó nő szobra, amely létező alkotás, Budapesten, az Október 6. utca egyik házának udvarán áll, a kiállításon is szerepel egy nagy méretű fotómontázs központi alakjaként. A regényt olvasva sokan vágytunk arra, hogy titkos kívánságainkat megírhassuk Abigélnek. Ezt most a kiállítás intim hangulatú kis termében megtehetjük, sőt, később választ is remélhetünk, igaz, nem korsóba rejtve, hanem a modern kor eszközeinek segítségével. Szabó Magda titkait tovább fürkészve, a róla készült fényképek némelyike alá rejtve személyes tárgyait, porcelánőzét, kölnijét, arany papucsát, kedves könyveit fedezhetjük fel – például a Winnetou-t –, és minden kép alatt egy-egy önvallomást, levélrészletet is olvashatunk.
Szabó Magda író, költő és műfordító születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Annyi titkom maradt... címmel kedden a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) Budapesten. Szabó Magda könyvei egytől egyig kincses ládák, az Ókút mélyén, Az ajtó mögött vagy Abigél szobra alatt, a Régimódi történetben sokkal több titok rejlik, mint bárhol máshol talán a magyar irodalom lapjain - méltatta a 2007-ben elhunyt szerzőt Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Hozzáfűzte: Szabó Magda könyveinek és olvasóinak élt, új korszakot teremtett a magyar irodalomban. Műveinek megfilmesített változatait az is ismerte, aki egyáltalán nem olvas. Bár a kétkötetesre tervezett Für Elise című önéletrajzi regényének második része már nem születhetett meg, az irodalomtörténészek szerint életműve így is teljes, kerek egész. A befejezetlenség érzetét csupán Szabó Magdára jellemző derűs életenergia, a belső szellem, a lelki gazdagság, a kifogyhatatlan mondanivaló jelenlétének hiánya keltheti - emelte ki Hoppál Péter.
Mindegyik beszél, a Sziget-kékből, a Tündér Lalából és a Bárány Boldizsárból mondanak el részleteket kedves gyermekhangon. De a látszólag szokványos fapadra is szabad leülni, sőt ficánkolni is rajta, s a meglepetés nem marad el. A komolyabb részbe Szabó Magda mesébe illő alkalmi ruhája vezeti át a szemlélőt, mintha csak a Tündér Lala egyik jelmeze volna, egy apró termetű jó tündérre szabva. Akit érdekel a családfa, az böngészhet a Szabók és Jablonczayak ágas-bogas rokoni kapcsolatai között egy interaktív faliképen. Olvasmányélményeinkből felidézni őket nem mindig könnyű, mert az író sokszor több néven is említi családtagjait, attól függően, éppen melyik regényében személyesíti meg őket. A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma is kapott egy falrészletet, hiszen a középiskolai évek igen meghatározóak voltak Szabó Magda életében. Amikor már Budapesten élt, akkor is erősen kötődött a cívisvároshoz, ahol életének legfogékonyabb időszakát töltötte. A magyaros motívumokkal díszített konfirmációi ruhát, amely nem Magdáé volt, szintén Debrecenből kapták kölcsön.