SZENT LÁSZLÓ királyt Nagyváradon temették el az általa emelt székesegyházban. Sírjánál csodák történtek, a törvénykezésben ott történő eskünek perdöntő ereje volt. Szenttéavatása 1192-ben történt s a XIII. század elején elkészült életírása is: Legenda Sancti Ladislai. A névtelen szerző a kereszténység jámbor hősét dicsőíti a királyban minden különösebb magyar vonatkozás nélkül. Nem annyira életéről, mint inkább csodáiról szól. A Szent László-legenda legrégibb latin kéziratában hat csoda van: az imádkozó király levegőbe emelkedése, az éhező sereget tápláló vadállatok meséje, a király tetemeit szállító szekér megindulása, a hátrafordult fejű ember története, az ezüst tál esete és a csillag-csoda.
– A bollandisták nagy legendagyüjteménye, az európai hírű Acta Sanctorum, június 27-hez kapcsolja a Szent László-legendát és a hozzáfűzhető tudnivalókat. – Ennek szemmeltartásával készült a magyar szentek legendáinak hazai kiadása a XVIII. században: Acta Sanctorum Ungariae. Nagyszombat, 1743. – Leghasználtabb a Szent László-legenda szövegközlései közül Endlicher István kiadása: Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. Sanct Gallen, 1849. Irodalom. – Podhradczky József: Szent László királynak és viselt dolgainak históriája. Buda, 1836. – Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok korában. Két kötet. Budapest, 1893. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. II. kötet. Kolozsvár, 1919. – Holik Flóris: Szent László-mondáink és Compostellai Szent Jakab. Katolikus Szemle. 1923. évf. – Berze Nagy János: A Szent László pénzéről szóló monda népmesei kapcsolatai. Népélet. 1925. – Karácsonyi János: Szent László király élete. Budapest, 1926. – Horváth Cyrill: Szent László-legendáink eredetéről.
Korának egyik legnagyobb hadvezére, a Lovagkirálynak is hívott I. (Szent) László király személyében olyan uralkodót tisztelhetünk, aki sokat tett annak érdekében, hogy Szent István munkáját befejezve megszilárdítsa a Magyar Királyságot és államiságot. Ennek is köszönhető, hogy nem egészen száz évvel a halála után szentté avatták. A lövészkatonák védőszentjeként is ismert királyról számos legenda, monda is fennmaradt. Szent László napján nézzünk most ezek közül néhányat. "Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. Kétségtelen édesatyja a nevezetes első Béla, a hírneves András király öccseura; alkotóereje szorgalmából azon években, midőn uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények, szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem csillogott. Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket legyőzni" – olvassuk Szent László 1192 után keletkezett legendájában.
Miután megkapta a föloldozást és az elégtételt, az ördög még ott, Szent Ferenc jelenlétében elpárolgott. Így menekült meg a testvér a jó pásztor közbelépése által a kegyetlen bestia karmaiból. Hálát adott érte Istennek, megjavulva és az eseten okulva tért vissza a szent pásztor nyájához, s azután élete fogytáig jámborul élt. Krisztus dicséretére. Ámen.
A kiegészítésekkel együtt a történet egész lett, és szépen mesélhető formában a népi emlékezetben megőrizhetővé vált. A történetben egy érdekes pont van, nevezetesen az, hogy a leány a váradi püspök leánya. Ez 1068-ban még nehezen képzelhető el, mert a krónikáink szerint a váradi püspökséget László alapította, miután király lett. A papi nőtlenség a magyar apostoli királyságban nem volt érvényben. Még 1192-ben is megtagadta III. Béla királyunk a pápa erre irányuló kérését. Szentté avatás A Somogyvári püspökség alapítása is László nevéhez fűződik. László annyira tisztelte nagyapja emlékét, hogy temetkezési helyéül is ezt a – Somogyváron alapított – püspökséget jelölte meg. Első sír helye itt volt, az általa alapított monostor templomában, ahol 1173-ig nyugodott. Ekkor vitték át Nagyváradra. Sírjánál számos csodás esemény történt, és ezek az események a Nagyváradi sírnál is folytatódtak. Szentté avatása is a Váradon történt csodás események hatására, és III. Béla király határozott követelésére történt 1192-ben.
A Magyar Anjou Legendárium már 6 képet ad, az utolsón a harcban megsebesült Lászlót a Szűz Máriává változó leány gyógyítja meg. - A régi székelyföldi tp-ok (Gelence, Homoródszentmárton, Besenyő, Erdőfüle, Bibarcfalva) falfestményein Szt László legendájából "mindenütt csak a cserhalmi ütközetet, s annak egy epizódját találjuk előadva, amikor ~ az ütközet után egy m. leányt szabadít meg az őt vivő kun rablótól". - Huszka József az 1880/90-es években székelyföldi ref. és unit. (egykor kat. ) tp-ok számos elmeszelt Szt László-freskóját tárta föl. Másolataiból ismerjük Bibarcfalva, Erdőfüle, Homoródszentmárton, Maksa, Marosszentkirály tp-ait, mert puritán fanatizmusból v. műveletlenségből a sz-fordulón ezeket lebontották, Bögöz, Kilyén, Magyarremete freskóit a falubeliek elmeszelték, Nagyajta, Sepsibesenyő, Csíkmenaság falképeit veszendőbe hagyták. Radocsay Dénes dokumentációja szerint csak Csíkszentmihály, Gelence, Székelyderzs ábrázolásait sikerült megőrizni. - A szepesi, hetivásárra utaló Csütörtökhely első neve 1263: Szentlászló.