[2] +/- Nyíregyháza 117 121 fő (2018. jan 1. ) [3] +/- Szolnok 71 521 fő (2018. jan 1. ) [4] +/- Hajdúböszörmény 30 437 fő (2018. jan 1. ) [5] +/- Jászberény 26 828 fő (2018. jan 1. ) [6] +/- Hajdúszoboszló 23 873 fő (2018. jan 1. ) [7] +/- Törökszentmiklós 19 890 fő (2018. jan 1. ) [8] +/- Karcag 19 732 fő (2018. jan 1. ) [9] +/- Demográfia [ szerkesztés] Lakosság: 1 502 409 fő (2009) 0-14 éves korig terjedő lakosság: 17% 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68% 65-X éves korig terjedő lakosság: 15% A KSH adatai alapján. Turizmus [ szerkesztés] Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti területe és Hajdú-Bihar megye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik. Hajdú-Bihar megye [ szerkesztés] A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik.
Területe 17 729 km 2, ezzel az ország második legnagyobb és egyben második legnépesebb régiója. Népsűrűség tekintetében a ritkábban lakott régiókhoz sorolható (83, 6 fő/km2). A régió központja Debrecen. Az észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21, 7%-a itt található, ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második. Területének közel 60%-a alkalmas intenzív agrárgazdálkodásra. Gazdasági alapkarakterét ma is a mezőgazdaság határozza meg. Hosszú ideje az ország legelmaradottabb térségeinek egyike. A megyék közül Hajdú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben. Kiemelkedő a szerepe a régiós villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban (az ezeket végző cégek központjai itt találhatóak), turizmus-vendéglátásban (Hajdúszoboszló, Debrecen). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bányászat és a feldolgozóipar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a logisztikai szolgáltatások (szállítás, raktározás, posta) és a távközlési ágazatok fontos szerepe emelhető ki.
A régió gazdag múzeumokban, történelmi, néprajzi emlékekben. Régiószerte, de különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős a hasznosított, a részben kihasználatlan, változatos stílusban épült kastélyok és kúriák száma (pl. Tiszadob, Vaja, Vásárosnamény, Tiszavasvári, stb. ). Ugyancsak jelentős értéket képviselnek az ipartörténeti emlékek is, amelyek között legismertebb az Európában is egyedülálló, cölöpökre épített vízimalom Túristvándiban, illetve a szárazmalom Tarpán. Az Észak-Alföldön a múzeumok, tájházak, helytörténeti gyűjtemények, bemutató- és kiállítóhelyek száma meghaladja a százat. Természet- és tájföldrajzi adottságok Az Észak-alföldi régió természetföldrajzi szempontból egységesnek mondható, hiszen alapvetően az Alföld nagytáj feltöltött síksági területei alkotják. nyugatról kelet felé haladva a Közép-Tisza-vidék nagy része, a Hajdúság és a Nyírség teljes területe, a Felső-Tisza-vidék nagy része és délen a Berettyó-Körös vidék területének közel a fele tartozik a régióhoz.
Régión belüli fejlettségi különbségek Az észak-alföldi régióban jelenleg 28 kistérség található, melyek közül mindössze a debreceni tartozik a dinamikusan fejlődő kistérségek közé, három kistérség (hajdúszoboszlói, szolnoki, nyíregyházi) sorolható a fejlett stagnáló kategóriába, míg a leszakadóak között hét észak-alföldi kistérség található. A régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 28 kistérségből 25 (a három kimaradó a Debreceni, a Szolnoki és a Nyíregyházi kistérség) tartozik az ország 94, területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérsége közé. Ezek közül 15 (Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Hajdúhadházi, Polgári, Püspökladányi, Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi) bekerült a 47, területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek kategóriájába is. Természeti és kultúrtörténeti értékek A régió egyedülálló természeti értékeit a területet érintő nemzeti parkok védik.
Észak-alföldi régió települései, irányítószámai - Irányítószámnavigátor Írja be a pontos irányítószámot vagy a település nevét (min.
A külföldi befektetők közül az amerikai, az osztrák, az olasz és a német befektetői csoportok jutottak meghatározó részesedéshez. A Régió gazdaságának fontos pillére a kisszámú, de nagy alaptőkével és komoly volumenű termeléssel jellemezhető részvénytársasági kör. A külföldi tőkebeáramlás hozzájárult a munkanélküliségi helyzet további romlásának megakadályozásához, az exportképesség fokozásához, a technológiai megújuláshoz, a termelékenység növekedéséhez, a beruházások felfutásához, azaz végeredményben a Régió - különösen néhány kis- és középváros - gazdaságának stabilizálódásához. A külföldi érdekeltségű vállalkozások (2001-ben 1232 darab) kb. 40%-a kizárólagos külföldi tulajdonban van, további közel 30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek átlagos részaránya a jegyzett tőkéből 74-78%). A külföldi tőke ágazati megoszlásában dominál az ipar, ezen belül elsősorban a feldolgozóipar. Viszonylag jelentős vonzást mutat a kereskedelem, a közlekedés és távközlés, az agrárszektor és a termelő szolgáltatások, valamint az építőipar és a turizmus.
Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt. A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet tipusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Ennek ellenér már az 1950-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.