Magyar hidegvérű Származási hely Magyarország Vérmérséklet Hidegvérű Szín Pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai Testfelépítés Mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt Jellemzők Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony Marmagasság 150-165 cm Fejforma Feje arányos Eredete 1758 Hasznosítása Hús- és igáslónak hasznosítják Weboldal A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. Története [ szerkesztés] A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető, s először a Dunántúlra volt jellemző. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Magyar hidegvérű Származási hely: Magyarország Vérmérséklet: Hidegvérű Szín: Pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai Testfelépítés: Mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt Jellemzők/Küllem: Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony Marmagasság: 150-165 cm Fejforma: Feje arányos Eredet: 1758 Weboldal [1] A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Tulajdonságai 3 Forrás 4 Külső hivatkozások Története A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880 -as évekre tehető, s először a Dunántúlra volt jellemző. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.
A muraközi tájfajta példányait az Állattenyésztési Kutatóintézet gyűjtötte össze és tenyésztette. 1972 -ben elismerték hivatalos magyar fajtaként, de a 80-as évek végén tenyésztése megszűnt, és állománya beleolvadt a magyar hidegvérű állományába. Tulajdonságai A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai. Forrás Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 Külső hivatkozások A fajta bemutatása Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület A 32/2004. (IV. 19. )
(IV. 19. ) OGY határozat Becze József–Lukáts Károly–Zilahy András: A hidegvérű ló tenyésztése; Mezőgazdasági, Bp., 1957 Mihók Sándor: A magyar hidegvérű ló.
hidegvérű jelentése kifejezésekben hidegvérű állat • ectotherm hidegvérű en • coolly
A kutatók 381 ma élő és kihalt faj, köztük 21 féle dinoszaurusz növekedési ütemét vizsgálták meg csontjaik alapján. A dinoszauruszok nem illenek sem a melegvérű, sem a hidegvérű álatok közé, valahol a két csoport között helyezkednek el - ezt állítja egy tanulmány, amely a Science című folyóiratban jelent meg. A kutatók 381 ma élő és kihalt faj, köztük 21 féle dinoszaurusz növekedési ütemét vizsgálták meg csontjaik alapján, és ebből következtettek az egyes fajok energia-felhasználásának sebességét mutató metabolikus rátára. Alapvetően minél magasabb a növekedési ütem, annál magasabb a metabolikus ráta. A fajok többsége a skála két végén foglal helyet: a melegvérűek gyorsabban fogyasztják az energiát és gyorsabban nőnek, a hidegvérűek lassabban. A dinoszauruszok azonban - néhány más fajjal, így például a tonhallal, a kérges teknőssel és a nagy fehércápával együtt - a tanulmány szerint nagyjából a skála közepén helyezkednek el, azaz nem is meleg, de nem is hideg vérűek. A szerzők ezt az átmeneti kategóriát mezotermikusnak nevezték el.