Sorozaton kívüli kiadványok Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012) Az alvidéki táborban - Boksánbánya Boksánbány a A betyárok harmadik nagyobb állomása Torontál és Temes megye után a Krassó megyei Boksánbánya és környéke volt (44. kép). Bár első pillantásra úgy tűnik, talán erről tudunk a legkevesebbet, közvetett adatok és a népi emlékezet segítségével némileg "javíthatunk" az iratok hiányából adódó hátrányunkon. Mielőtt azonban erre rátérnénk, érdemes röviden elidőznünk a már korábban is említett Rákótzy Zsigmond nemzetőrségi őrnagy és a Rózsa-lovasok közötti kapcsolaton. A feldolgozások ugyanis az ő ténykedéséhez kötik a csapat katonai szolgálatának utolsó időszakát, részben pedig neki tulajdonítják a feloszlatásukat is. Vajon tényleg így volt? Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012) | Könyvtár | Hungaricana. /2J ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I Next
Főoldal Program A kétszáz éve született Rózsa Sándorra emlékeznek Ópusztaszeren Kiállítással, színpadi, zenés, bábos előadásokkal, hagyományőrző programokkal emlékeznek a kétszáz éve született Rózsa Sándorra, a leghíresebb magyar betyárra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban – közölte Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-vel. Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit. A legendás betyár alakját háromnapos programsorozattal idézik meg az emlékparkban. Pénteken délután zenés toborzót tartanak a skanzenben, szombaton ugyanitt Rózsa Sándor, ha… címmel nyílik kiállítás. A hős Rózsa Sándor | Magyar Idők. A pandúrok és betyárok 19. századi világát hagyományőrzők elevenítik föl, de lesz lópatkolás, ágyúdörgés és a látogatók a "vasaló" – a pásztorok jellegzetes főző és raktározó építményének – elkészítésében is segédkezhetnek a skanzen betyárfészkében. Itt mutatják be Seres István Karikással a szabadságért című könyvét, az Aranygyapjú bábtársulat pedig Rózsa Sándor, a szögedi betyár című darabját adja elő.
Rettegett haramia, a szabadságharc hőse, bűnöző, aki ellen sosem vallottak – igen ellentmondásos kép él a leghíresebb magyar betyárról, de vajon tényleg soha nem hazudott a hazafias betyárok vezére, vagy csak egy közönséges gazember történet szépítette meg a népi emlékezet? " Rózsa Sándorról kontrasztos kép él, a rablógyilkostól a szabadságharc hőséig" – mondta el Seres István Karikással a szabadságért – Rózsa Sándor betyárserege 1848-ban című könyvének bemutatóján a Somogyi könyvtárban pénteken. A békésszentandrási szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett török-mongol szakon, és doktori disszertációját a mongol betyárvilágról írta, amelyet eredeti helyszínén, a kínai-mongol határvidéken kutatott, több betyár fiával és unokájával beszélt, ugyanis a térségben az 1940-es, '50-es évekig tevékenykedtek a pozitív hírnek örvendő rablók, akik 1920-ban a mongol "népi forradalom" idején harcoltak az "elnyomók" ellen, valamint az 1939-es japán betörés idején is fegyvert fogtak, valamint ma is élnek pásztorok, akik Kínából lovakat lopnak, majd a szegényeknek adják.
Rózsa neve alatt egy Ábrahám András, más néven Pesszer nevű ember rabolt és gyilkolt. Rózsa Sándor Pesszeren bosszút állt. A csárdással egy megjelölt helyre csalta. Ott agyonverte. Erről Rózsa azt vallotta: "ahhoz neki rettenetes jussa volt". Miután a hatóság Ábrahám, alias Pesszer holttestét megtalálta, a további üldözés megszűnt. Pár évig nincs hír felőle. 1856-ban Ürményházán tartózkodott Csík Mihály házánál. A község bírája két csendőrrel megjelent. Rózsa a bezárt ajtón át a bírót agyonlőtte. Amíg a csendőrök a bíró élesztésével voltak elfoglalva, Rózsa elmenekült. Szeged közelében Katona Pál komájának a tanyájára ment, ahol kivájt szénaboglyában volt a búvóhelye. 1857. május 9-én egy búzatáblában lappangott Katona Pál tanyájának a közelében. Két vadász ment arra. Észrevették. Rózsa azt hitte, hogy a komája elárulta. Ezért kérdőre vonta. Birkóztak, dulakodtak. Egyikük puskája a bunda alatt elsült. Katona felesége férje segítségére sietett. A földre került Rózsát fejbe ütötte, a nyakára ült, a szolgák Rózsát megkötözték.
Monyón a Berzaván levő híd mellett, az úton, van egy öreg ház, ami régebben a " Vad Szamárhoz"fogadó volt, ebben a fogadóban mulatott Rózsa Sándor". 171 A szájhagyomány megkapó hitelességgel őrizte meg Rózsáék itt- tartózkodásának emlékét, több helyütt alátámasztva Vukovicsék leírásait. Bár az ezeresi "kiruccanást" nem részlezeti, az ellenséges érzelmű helységek kifosztását hitelesen adja elő. Ugyanakkor a több adatközlő elbeszélése alapján összefoglalt leírás azt sejteti, hogy Rózsa és csapata huzamosabb ideig tanyázhatott a térségben, holott a rendelkezésünkre álló források alapján alig négy napig voltak Boksánban. A dentai járáshoz tartozó és Krassó-Szörény vármegye határán fekvő temesi nagyközség, Móricföld német lakosai körében is fennmaradt annak emléke, hogy amikor Rózsa és szabadcsapata átjött Krassóból, két napig a Tordai Wirkner család kastélyában, a későbbi Justh-kúriá- ban lakott (47. kép). A hagyományt a történetíró Reiszig Ede örökítette meg a Temes vármegye községeiről írt összefoglalásában.
A Gyulai Hírlap cikke alapján