* Az elektronikus személyi igazolvány előnyei * Mely szakaszban tart az e-aláírás fejlődése? * Az előírások gyakorlati alkalmazása, a jogszabályoknak való megfelelés nehézségei *... Megtartotta idei harmadik ülését a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum "Az ülésen tájékoztató hangzott el Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár úrtól a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a bürokráciacsökkentés célja az ügyfélbarát ügyintézés, illetve a hivatali ügyintézési idő csökkentése. Kér Rendszer Posta: Magyar Posta Zrt. - Hibrid Kézbesítési És Konverziós Rendszer. Mind a szakszervezetek, mind az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek alapvető egyetértésükről biztosították a Kormányzatot e törekvésében. Prof. dr. Patyi András, az Államreform Bizottság elnöke tájékoztatást adott a Bizottság eddigi működéséről. Az elnök bejelentette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül a közszolgálati életpálya bevezetése alapjaként... Hatékonyabb és gyorsabb lesz az elektronikus közigazgatás "A 2015. első negyedévében felálló Központi Érkeztető Rendszer (KÉR) jelentős részben elektronikus alapra helyezi át az ügyiratforgalmat.
Fotó: Unplash A KÉR működéséért felelős Belügyminisztérium számos pontban kifogásolta cikkünket. A tárca szerint nem herdálták el a pénzt, mert a papíralapú ügyintézés a "töredékére csökkent". Helyreigazítást kérő levelükben a "töredék" szó néhány bekezdéssel alább már jelentősre módosult. De ha így van, s ilyen jól működött a KÉR, akkor miért kellett azt kormányhatározattal megszüntetni? Továbbá: a papíralapú adatforgalom a KÉR-nek köszönhetően "jelentősen vagy a "töredékre" esett vissza? Kér rendszer posta de mesilla. A BM levele nem tartalmaz ezzel kapcsolatos, konkrét adatokat. A BM szerint a KÉR-nek nem volt célja a hivatalok közötti aktamozgásokat digitalizálni, csak a postai úton érkező küldemény elektronizálása volt a cél. "Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papíralapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem futárszolgálat továbbította azokat" – írja a BM. Csakhogy: információink szerint épp azért választották ezek a szervezetek inkább a futárt, mert a KÉR túl lassú volt.
Onnantól fogva nem kell arra várni, hogy egy belső kézbesítő a szervezeti egységek között átadja az iratot, nem kell arra várni adott esetben egy vezetőnek, hogy papír alapon kiszignálhassa a dokumentumot, hanem ő elektronikusan egy-két kattintással végre tudja hajtani ezt. Nagyon gyakori példa, hogy az adott szerv nem egy telephelyen dolgozik. Több telephely között a papíralapú dokumentumok mozgatása egyrészt logisztikailag is komoly feladat, másrészt óriási időveszteség. Ezzel szemben ha az elektronikus dokumentumnál azt mondja a vezető, hogy ő azt kiszignálja vagy megosztja egy másik felhasználóval, esetleg átadja egy másik vezetőnek vagy felterjeszti kiadmányozásra, az gyakorlatilag a kattintást követően azonnal meg fog jelenni. Kér rendszer posta elettronica. És tudjuk jól, hogy a határidők, amelyekkel a szervek szembesülnek, nem hetekben, nem napokban, hanem sok esetben órákban és percekben vannak meghatározva. Ilyen helyzetben megkerülhetetlen a digitalizáció, a KÉR kivezetése pedig egy remek apropót ad, hogy hatékonyabbá tegyünk a folyamatainkat és belső működésünket.
Korábbi cikkünkben a cikkének tartalmi összefoglalóját közöltük. Ebben megírtuk, hogy az 1567/2021. számú kormányhatározat szerint megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR), ami eddig nagyjából 14 milliárd forintjába került az adófizető polgároknak. Ahogy az eredeti cikk is, úgy mi is közöltük a Belügyminisztérium válaszát amelyet a megkeresésére adott. Tegnap a Belügyminisztérium az alábbi közleményt küldte el szerkesztőségünknek, amit egy elütés javításán kívül betühíven tárunk az olvasóink elé. Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek (frissítve) - Napi.hu. Lebecsülik Olvasóikat A Belügyminisztérium elkötelezett az elektronikus ügyintézés széles körű bővítése, minőségének javítása és hatékonyságának növelése mellett. Az ideiglenes jelleggel létrehozott Kormányzati Érkeztető Rendszer (KÉR) 2015. január 1-jétől 16, 56 millió darab papír alapú postai küldeményt, 166 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel a Magyar Posta Zrt. Budapest VIII., Kőbányai út 14-18. szám alatti logisztikai központjában. A feldolgozott küldemények száma napjainkra jelentősen csökkent, az eltelt időben végrehajtott informatikai fejlesztések pedig lehetővé tették, hogy az érintett intézmények önállóan érkeztessék, majd hiteles elektronikus iratokká alakítsák a papír alapon érkező küldeményeket, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a KÉR-t ebben a formájában ütemezetten megszünteti.
A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Kér rendszer posta kodu. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta. Ahogy az Dr. Magyariné dr. Nagy Edit, a BM akkori helyettes államtitkárának 2014-es, a KÉRT bemutató prezentációjából kiderült, a kormány azt vélelmezte, hogy a teljes elektronikus ügyintézésre átállást gátolja az, hogy "egyes minisztériumokban, háttérintézményekben a postai úton (tehát papíralapon) érkező iratokat rendszerint nem, vagy csak csekély számban digitalizálják".