Belvárosi Templom Esztergom

Gyermekek Után Járó Pótszabadság

Esztergom: Belvárosi plébániatemplom •11/25/2010 Az esztergomi, római katolikus Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom, helyi nevén a belvárosi, vagy Öregtemplom a Pór Antal téren álló műemlék. A bazilika után ez a város második legnagyobb temploma, hetven méter magas. További információk a -n. Dunakanyar, Esztergom, katolikus, Komárom-Esztergom megye, templomok | This entry was posted on 11/25/2010 and is filed under templomok. You can follow any responses to this entry through the RSS 2. Esztergom belvárosi templom. 0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site. 0 megjegyzés: Megjegyzés küldése

  1. Esztergom, Belvárosi plébánia-templom (EK) | 261. Gyorsárverés | Darabanth | 2015. 11. 05. csütörtök 19:00 | axioart.com
  2. Kálvária-kápolna (Esztergom) – Wikipédia
  3. Belvárosi Szent Anna templomigazgatóság | Múzeumok Éjszakája - 2022. június 25.

Esztergom, Belvárosi Plébánia-Templom (Ek) | 261. Gyorsárverés | Darabanth | 2015. 11. 05. Csütörtök 19:00 | Axioart.Com

Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tűzvész, 1242-ben pedig a tatárok pusztították el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török volt az úr a városban. Az 1685. évi visszavételére megkísérelt török támadás során a 140 éves török uralom alatt el nem pusztult egyházi és polgári épületek is romhalmazzá váltak. Arra vonatkozólag, hogy a keresztények vallási élete hogyan alakult a török megszállás alatt, hiteles adatok nincsenek. A törökkel oly nagy számban költöztek rácok a városba, hogy Rácvárosnak nevezték. Ebből következtethető, hogy katolikus keresztény alig maradt a városban és a szervezett lelkipásztori szolgálat megszűnt. Működő katolikus templomról nem ezidőben nem lehet tudni. Belvárosi templom esztergom es. A török uralom alóli felszabadulás után, 1686-tól a Nagyszombatban székelő káptalannak azok a tagjai voltak a plébánosok, akiket a káptalan Esztergom környékén levő birtokának felügyeletével bízott meg. A Vízivárosban letelepedett jezsuiták és ferencesek is segítséget nyújtottak a lelkipásztorkodásban.

Kálvária-Kápolna (Esztergom) – Wikipédia

A főpárkányzat felett található az íves volutákkal szegélyezett oromfal a központi toronnyal. A kétszintes, hetven méter magas óratornyot a többszörös csigavonalban tekeredő voluta kapcsolja az oromzathoz, amelyen egy-egy szárnyas angyal kőszobra áll. A templom hajója széles, három szakaszos, viszonylag rövid, oldalt a hajóval azonos magasságú két-két kápolna nyílik belőle. A belső teret páros hevederív osztja két részre, melyek az íves párkányzatra futnak. A mellékoltárok fülkéit ugyanilyen hevederívek kötik a hajóhoz. A szentély két oldalán egy-egy ajtó vezet a két sekrestyébe, melyek felett kétszintes oratóriumok kaptak helyet. A szentély kupola freskója, amely Szent Pál lefejezését ábrázolja, 1778 -ban készült. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét Vaszary Kolos hercegprimás adományozta a templomnak 1896 -ban. Esztergom, Belvárosi plébánia-templom (EK) | 261. Gyorsárverés | Darabanth | 2015. 11. 05. csütörtök 19:00 | axioart.com. Az orgona alatt a bejárat két oldalán egy-egy kápolna nyílik. A bal oldaliban az oltáron rokokó Mária-szobor áll, a jobb oldaliban a 20. századból származó Szent Rita -oltár áll.

Belvárosi Szent Anna Templomigazgatóság | Múzeumok Éjszakája - 2022. Június 25.

A kápolna a szoborcsoporttal Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén, az úgynevezett Kálvária-hegy tetején áll. A fák mögül kiemelkedő tornyát a város legtöbb pontjáról látni lehet. Területileg a belvárosi plébániához tartozik. Leírása [ szerkesztés] A kápolna neoromán stílusban épült 1900-ban. Görögkereszt alaprajzú, igénytelen, nyerstégla falazású épület. A négy egyforma homlokzat háromszögben végződik. Magas, keskeny, osztott ablakai félkörívben végződnek. A főhomlokzat közepén, a bejárat felett mélyített keretezésű ökörszem ablak található. Az egyenes záródású kapu lunettában végződik. Belvárosi templom esztergom budapest. Az ajtókeret bimbós díszítésű. A lunetta valamikori festményéből ma csak színtöredékek vehetők ki. Az ajtó gerendázatán az építkezés idejét ( MDCCCC) római számokkal jelezték. A kápolna oromzatán gúlasisakos négyezeti torony ül. A stációk [ szerkesztés] A tizennégy stáció terméskő alapon nyugvó téglafülke. Mindegyiken tábla jelzi stáció aktuális számát. A fülkékben vasháló és üveg mögött a keresztút jeleneteit ábrázoló, festett fülkeszobrok állnak.

Tornya hetven méter magas. [1] Története [ szerkesztés] A mai belvárosi plébánia ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amely már a 13. században is létezett és feltehetően a 17. században pusztult el. Helyén 1699 -ben ideiglenes templomot építettek, melynek csupán szentélye volt boltozott, hajóját deszkamennyezet fedte. A templomot a 18. század első felében többször átépítették, azonban a kívánalmaknak még ekkor sem felelt meg. 1756 -ban Oratsek Ignác építőmestert bízták meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762 -ben szentelte fel a mai, Szent Péterről és Szent Pálról elnevezett, barokk stílusú templomot. A templom rokokó orgonáját 1789 -ben állították fel. Kálvária-kápolna (Esztergom) – Wikipédia. Toronysisakja historizáló stílusú, csak a 19. század végén készült, Prokopp János városi mérnök tervei alapján. 1808 és 1818 között itt tett esküt a mindenkori polgármester és a bíró megválasztásuk után. [2] A tetőszerkezet tizenhárom méteres vörösrézsisakjának felújítását 2006-ban végezték, a teljes beruházás 24 millió forintba került.

Erzsébet (Tabán) híd · Mária Valéria híd · Szent Miklós híd