Abrégé Méthodique de la science des Armoiries. Paris, 1860. 149. I. ). " (Idézi Nyáry Albert 50. ) Arany-kék evetezett (Gisen grófok) Arany-kék evetezett (5 sorban) (Rochefort család) Ezüst-vörös evetezett (Villereval család) Üvegevet (en: verry; Pápai Páriz szótárában - hyalus: üveg, zö́ld ſzín [Pápai/Bod 308. Fehér Zöld Piros Zászló Melyik Országé. ]) Zöld-fehér fordított ellenevetezett Vörös-arany csúsztatott oszlopevetezett (Tichmersh család) A Ferres család oszlopevetes címere. Ezen hullámos stílus francia neve vair ondé vagy vair ancien (de: Wolkenfeh) Robert de Ferrers (†1265) címerében a nyúlványok már külön darabokra váltak szét Ezüst-fekete evetezett (en: vairy Argent and Sable) Arany-kék harántevetezés (fr: vairé d'or et d'azur en bande, en: vairy in bend, or and azure; vair in bend) a Mignianelli család címerében. Ritkán előfordul a balharántevet is (fr: vair en barre, en: vair in bend sinister). Arany-fekete balharánt-evetezés a genfi Pichon család címerében (fr: vairé en barre d'or et de sable) A tarkaevet (en: vaire, vairy of four colours, de: Buntfeh) standard formája az angol heraldikában Tarkaevet (de: Buntfeh, it: variato [3 szín]) Tarkaevet (de: Buntfeh) Vörös-arany mankós ellenevetezett (en: vairy-cupy) Oszlopos vörös-hermelin evetezett (en: vairy Gules and Ermine) Félrutázott pajzs, evetnek is tekinthető.
A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, a Habsburg-házi II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón - nemzeti jelképként - a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848. évi követelések egyike volt, hogy "a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak", amit a XXI. törvénycikk szentesített. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom a három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918-19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban.
Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a székelyudvarhelyi bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita megyei törvényszék törölte. Idén az első fokon eljáró székelyudvarhelyi bíróság három zászlóhasználatért kirótt bírságot is érvénytelenített. Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében "más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában". A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint "azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is".