Régi és új felvételünkön is a Soltész Nagy Kálmán és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcák kereszteződése látható a városrész egyik meghatározó épületével, az Andrássy-technikummal együtt. A régi felvétel forrása: Miskolc a Múltban/Kerényi László Andrássy Gyula Gépipari Technikumot 1912-ben alapították, ettől kezdve a régió meghatározó gépipari szakképző iskolájaként működött. Egyik virágkorát az előző évszázad közepén gépipari technikumként élte. Az épületegyüttes 1925-ben készült el teljesen, a homlokzatát többször is felújították, az utolsó két alkalom 1977, majd 2012 - utóbbi alkalommal az intézmény százéves évfordulója volt az apropó, a centenáriumot ugyanis nem akarták romos, omladozó épületben ünnepelni. Fotó: Juhász Ákos A régi felvétel hátterében látható az egyik Bajcsy-Zsilinszky utcai társasház. Az utca látképét az 1950-es években történt pályafelújítási munkák óta határozza meg a villamos, azt megelőzően a szerelvények a Zsolcai kapu-Király utcák érintésével közelítették meg a Széchenyi utcát.
XII. törvénycikknek, amelynek maga is elkötelezett híve volt, de megvolt a maga gyenge pontja még pediglen Magyarország nem kapcsolódott a külvilág véráramlatába. Depresszív állapotban leledzett kicsiny hazánk és így a befelé fordulással nem ismerhetett meg a külföld minket. A lehetőség adott, hogy ebből az elzárt világból kitörjünk a nyugat felé és, hogy a magyart faj igazságos, nem elnyomó jóravaló, hasznos nélkülözhetetlen munkása az emberiség haladásának. (3) Andrássy amikor a béketárgyalásokról beszélt, megemlítette nevét is. Olyan kiváló szónok, akinek kitűnő politikusi adottságai vannak. Apponyi Albert nagyon népszerű politikus volt. Itt kell megemlítenem, hogy nem csak Andrássy Gyula tartott beszédet Miskolcon a Korona szálló nagytermében, hanem az imént említett kiváló magyar államférfi is. A törvények garanciát biztosítanak a királyság intézményének, ha megszakadna a királyi családnak a vérvonala, a szabad királyválasztás joga felülkerekedik a magszakadás felett, de a jogereje nem apad meg.
Ugyan akkor sokan Andrássy szemére vetették, hogy miért nem lépett hamarabb a közpolitika csataterére miért éppen most jött el az idő. Azonban ezt Andrássy programbeszédében, finoman és tapintatosan elhárította. Nagyon jól tudta, hogy ez a kérdés előbb utóbb újra fel fog merülni. Az ok az lehetett, hogy Andrássy nem látta a kiutat. A lecsendesedett politikai viharok után világosabban látta az ország helyzetét, ezért lépett színre. E mellett azonban – például Tormay Cécile közlései alapján – tudjuk, hogy a háttérben jelentős ellenforradalmi tevékenységet folytatott a kommün ideje alatt is. " Hogy nem tettem ezt mindjárt az első percben, ez csak azért volt, mert nem láttam módot, hogy miképpen; tegyem azt, de elvoltam határozva minden körülmények között arra, hogy amint a nemzet megszólalhat, amint a nemzet saját sorsát kézbe veszi, akkor én is keresni fogom a nemzet egységének bizalmát és ezzel a bizalommal megerősítve újból belefogok abba a munkába, amely, sajnos, szerencsétlen körülmények következtében megakadt.
A később bevezetett Numerus clausus (1920. XXV. tv) törvény is erre tett kísérletet, azzal, hogy a felsőoktatásban megszabta a magyarországi népfajok és nemzetiségek arányát és magyar etnikumot helyezte előtérbe. (1) Andrássy 1920: 19 (2) Uo. : 3 (3) Uo. : 8 (4) 1919. évi (5895/1919 ME) (5) Andrássy 1920: 9-10 (6) Uo. : 18-19