Minden egyes használat előtt meg kell vizsgálni a kesztyűt, hogy teljesen épségben van-e. HŐ ÉS LÁNG ELLENI VÉDELEM (MSZ EN 407): Égési viselkedés: 4 Kontakt hő elleni védelem: 3 Konvektív hő elleni védelem: Sugárzó hő elleni védelem: Olvadt fém kismértékű fröccsenése: x Nagy mennyiségű olvadt fém fröccsenése: MECHANIKAI VÉDELEM (MSZ EN 388): Kopásállóság: Késvágással szembeni ellenállás: Továbbszakító erő (tépőerő): Átlyukasztással szembeni ellenállás: 1 Képek Nagyításhoz kattintson a képre!
Sztatikus feltöltődés ellen védelmet nyújtó védőkesztyű jelölése Szikrakisülés jel Ez a piktogram jelöli, hogy a védőkesztyű sztatikus feltöltődési körülmények között használható. A szabvány (MSZ EN 388) előírásainak megfelel. A teszteredménye 1MΩ -100 MΩ közé esik. 6. Elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölései: Kettős háromszög: Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során. A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyűk. 00 500 Volt munkafeszültségig 0 1000 Volt munkafeszültségig 1 7500 Volt munkafeszültségig 2 17000 Volt munkafeszültségig 3 26500 Volt munkafeszültségig 4 36000 Volt munkafeszültségig
A második betű egy értéket vehet fel, a P betűvel jelölik, ha a kesztyű ütésálló minősítéssel is rendelkezik. Munkavédelmi kesztyű a vágóhatás ellen A címeres logó alatti második szám a vágóhatás elleni védelmet jelenti. Ez a szám egytől ötig terjedhet. Az 1 a legkisebb, az 5. pedig a legnagyobb fokozatú védelmet jelenti. Mindegyik szint körülbelül a duplája az előzőnek, vagyis a hármas szintű vágóhatás elleni védelem kétszer erősebb, mint a kettes szintű védelem, és így tovább. Ez a többi értékre is vonatkozik, vagyis a számok nagyságától függően erősebb a kesztyű védelme. A vizsgálat egy 1050 g tömegű fém penge 150 mm magasból való leejtésével történik és ez alapján határozzák meg az értékét. Speciális, teljes vágásbiztonságot nyújtó védőkesztyű a lánckesztyű, ezekre azonban az MSZ EN 1082 szabvány vonatkozik. Munkavédelmi kesztyű a szúrás ellen A negyedik szám a címeres kép alatt a szúrás elleni védelmet jelenti. Ez a szám egytől négyig terjed. Az előző esethez hasonlóan itt is a nagyobb szám nagyobb védelmet jelent.
Késjel: Jelentése, hogy a védőkesztyűn elvégezték a vágással szembeni ellenállás vizsgálatot leeső éles tárgy esetén. A vágási vizsgálat 1050g tömegű fém penge, 150mm magasságból való leejtésével történik. 2. Veszélyes anyagok elleni védelem Sugárzás jel: Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűket ionizáló sugárzás és/vagy radioaktív részecskékkel szennyezett területeken használhatjuk. A védőkesztyűt áteresztési vizsgálatoknak és speciális hatásoknak vetik alá. (MSZ EN 421) Biológiai jel: Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűt alávetették egy áteresztési, levegőáramlási tesztnek. Ez bizonyítja a mikroorganizmusokkal szembeni védőképességét. (MSZ EN 374-2) Csésze jel: Víz és enyhe vegyszerekkel szembeni védelmet jelöli. A védőkesztyű áteresztési vizsgálatnak lett alávetve, de nem vizsgálták vegyszerek áthatolásával szemben (MSZ EN 374-2) Lombik jel: A védőkesztyűn különböző vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el. A piktogram alatt elhelyezkedő betűk jelölik, hogy milyen vegyszerekkel vizsgálták a védőkesztyűt.
Az alkalmazást keresd az App Store és a Google Play áruházban. Még nem hoztál létre mappát. Biztosan törölni szeretné a mappát? KEDVENCEIMHEZ ADÁS A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most, vagy lépj be a meglévővel! MAPPÁBA RENDEZÉS A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést! KIVONATSZERKESZTÉS Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
A MAPA Professional már egy sokkal megfelelőbb tesztet használ a nagy vágásvédelemmel rendelkező kesztyűk értékelésére, az ISO 13997 tesztet. Súrlódásállóság A súrlódási tesztet új súrolópapírral kell végezni (Klingspor PL31B 180 grit), amely a korábban használtnál sokkal megbízhatóbb minőségű papír. Új: Külső hatások elleni védelem Új, az EN 13594: 2015 szabványnak megfelelő teszt, amely lehetővé teszi a külső hatások elleni védelem kijelentését. Amennyiben a kesztyű átmegy a teszten a "P" betű jelenik meg a piktogram alatti öt karakter után What are the performance levels for each test? Töltse le a dokumentációt
Ahhoz, hogy a védőkesztyűk II. kategóriába sorolhatóak legyenek, normatív követelményeknek kell megfelelniük. Meg kell felelniük az EN420 szabvány általános követelményeinek: - Ártalmatlanság betartása (pH, króm, VI. szint, stb). - Méretezés betartása - Fogásbiztonságra vonatkozó teszt teljesítése (munkavégzésnek megfelelő kesztyű). - Jelölésre, információkra és azonosításra vonatkozó jelölések betartása. Méretek Kesztyűméret Kesztyűméretnek megfelelő kéz Kéz mérete (mm) Tenyér kerülete Kéz mérete (mm) Hosszúság Minimális hosszúság 6 152 160 220 7 178 171 230 8 203 182 240 9 229 192 250 10 254 204 260 11 279 215 270 Mechanikai kockázatok EN388 Az EN 388 szabvány minden típusú kesztyűre vonatkozik, amely a fizikai és mechanikai agressziókat illeti, mint a kopás, a vágás, az átlyukasztás és a szakadás. A kesztyűket koptatóhatásnak, vágóhatásnak, szakítóerő hatásnak, szúróhatásnak vetik alá. A vizsgálat alapján 1-től 5-ig védelmi szinteket állapítanak meg. Az így kapott eredményeket a felsoroltak sorrendjének megfelelően számokkal jelölik.
Az évforduló apropóján megszületett tehát a magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos,, sztori", melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is. Olvasson bele a A magyar jazz története [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe! (PDF)
Idén ötven éve annak, hogy megjelent az Anthology '64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv azonban nem csak az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be, hanem azt is, hogy mi volt ennek az előzménye. Hogy az egykoron New Orleans-ban született, majd a harmincas évekre Amerikát meghódító jazz hogyan jelent meg – mintegy a szabadság szimbólumaként – a két világháború közötti Európában, így Magyarországon is. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be "kulturális trójai falóként" az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében, majd miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália Klubtól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül oktatják.
A könyvpremieren a szerző mellett kitűnő muzsikusok foglaltak helyet: a Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, a fiatalabb nemzedék képviseletében Fábián Juli énekesnő, Ittzés Tamás zongorista, hegedűművész, a Bohém Ragtime Jazz Band vezetője, valamint Tóth Viktor szaxofonos. A közönség soraiban láthattuk Deseő Csaba hegedű- és brácsaművészt, Kőszegi Imre dobost és Simon Géza Gábor jazzkutatót is. A 300 oldalas kötet szerzője a múlt század elején New Orleansban kezdi el a gyökerek kutatását. Jelly Roll Mortontól a swingkorszakon, a dixielandon át a New York-i jazzközpont megszületéséig kíséri a műfaj nemzetközi történetét –természetesen a legnagyobb sztárokkal, klubok és koncerthelyszínek megemlítésével – Amerikától Európáig. A kötet előszavában Jávorszky Béla Szilárd megemlékezik arról, hogy 50 évvel ezelőtt jelent meg az Anthology '64 a modern magyar jazz lemezképes előadóinak felvételeivel – ez akár apropója is lehet a könyve megjelenésének. Olvashatunk Seiber Mátyás zeneszerzőről, aki a 20. század húszas éveiben vezette az első jazztanszéket a németországi Majna-Frankfurtban.
A boogie-woogie és az önálló stílusként bajosan elkülönülő stride iskola az amerikai szesztilalom idején jelent meg, azokon a helyeken, amelyeket a szesztilalomból magukat megszedők üzemeltettek. A talán legfontosabb stride-zongorista, az ellenállhatatlan humorú Fats Waller az első százdollárosát Al Caponétól kapta. Jó néhány boogie-woogie dalban jelennek meg olyan témák, amelyek manapság talán bajosan szólalhatnának meg a rádióban, a maguk idejében azonban széles körben ismert slágerek voltak. Chicagóban emellett megjelennek azok a főleg fehér zenészekből álló zenekarok, akiknél a kollektív rögtönzés helyét átveszik a hangszeresek egyéni szólói, a blues mellé pedig egyre több európai zenei hatás szivárog be. A swing születésénél azonban mindenekelőtt két tényezőt fontos megemlíteni. Az 1929-ben kitört gazdasági válság az egyébként is marginális helyzetben lévő feketéket sújtotta leginkább, akik a korábban megvetettnek számított zenei pályáról is kiszorultak, ennek azonban volt egy másik oka is.
Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére. A swing, mint önálló zenei stílus megszületésének első számú indikátora a zeneipar volt, de legalább ennyire fontos szerepet játszott a létrejöttében és az elterjedésében is a harmincas évek gazdasági világválsága (1929-1933), ami, ha lehet, még nehezebbé tette a feketék helyzetét az Egyesült Államokban. A dekadenciát legfőbb létindokká emelő swing azonban beleragadt a saját kötöttségébe, menekülő útvonal híján pedig végül belefulladt a bebop absztrakciójába. A róla elnevezett korszak ezzel együtt is markáns része a jazz recepciójának és máig befolyással van a közönség jazzel kapcsolatos prekoncepcióira is. 1917-ben az Egyesült Államok belépett az Első Világháborúba, New Orleanst hadikikötővé nyilvánították, Storyville lokáljai bezártak, a város jazz-zenészei pedig a Mississippi mentén szétszóródtak az országban, új zenei központokat hozva létre, amelyek nem különültek egymástól minden ízükben, ugyanakkor a karakterisztikájukban helyenként megfigyelhetőek bizonyos eltérések.