A magyar nyelv nehézségei adják talán a szépségeit is Mindezek a nehézségek tehát nekünk nem is tűnnek fel igazán, hiszen mi a zsigereinkben hordozzuk őket. Ha pedig egy számunkra idegen környezetben élünk, ezek a "nehézségek" pont hogy különlegessé, széppé teszik a magyar nyelvet a szemünkben. Az Online Élménymese Klubban, a magyar nyelv nehézségei helyett a magyar nyelv szépségeit adjuk át gyermekünknek! Magyar nyelv szépségei idézetek gyerekeknek. Segítségemmel gyermeked nemcsak könnyedén, szórakozva ismeri meg jobban anyanyelvét, de büszke is lesz rá, hogy ilyen különleges örökség birtokában lehet. 36 hangosmese + 23 mese = 59 új fajta izgalmas, de mégis érthető mese a gyermeked számára! Állatmesék, tündérmesék, láncmesék, kicsiknek és nagyoknak!
A magyar nyelv "nehéz" szókincse Toldalék nélküli szavak Egy külföldi számára azért nehéz a magyar nyelv, mert nagyon kevés szó van, amit más nyelvekből fel lehet ismerni. Ez egyrészt nyelvcsaládunknak, a finnugornak köszönhető, ami a környező országokban nemigen elterjedt szavakat tartalmaz. Másrészt pedig az egymástól hosszú, távol töltött idő miatt eredeti "ősmagyar" szavaink meglehetős változáson mentek keresztül. Így aztán még a rokonaink sem ismerik fel a közös eredetet egykönnyen. Sokféle toldalék A magyar nyelv úgynevezett "agglutináló" nyelv, ami azt jelenti, hogy a szavak eredeti alakjához mindenféle toldalékot ragasztunk a pontos jelentéstartalomért. Nyelvészet lap - Megbízható válaszok profiktól. Így lesznek olyan különlegesen szép és hosszú szavaink, mint például: "megkérdőjelezhetetlenség". 🙂 Ezekre a "hozzátoldásokra" szigorú szabályok vonatkoznak, mint például: a toldalékok sorrendje (képző, jel, rag); a tőszó és a toldalék hangrendi egyeztetése. A tetejébe pedig mindezen szabályok mellett rengeteg kivétel is létezik, csak hogy még nehezebb legyen… A magyar nyelv "nehéz" nyelvtana Egy nyugat-európai számára talán a magyar nyelvtan egyik legnagyobb nehézsége az alanyi és tárgyas ragozás közötti különbség megértése.
S hogy a tömeg miért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s még sem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul? Aki surran, miért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet...! Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
Szakértők szerint az előrejelzéseknél alapvetően két tényezőt kell figyelembe venni, amelyek meghatározzák a csúcstechnológiával rendelkező gépkocsik elterjedését: az autók ára és a feltöltő pontok mennyisége, elérhetősége. Egy kérdésre azonban még nem született reális válasz: milyen hatással lesz az elektromos járművek elterjedése a villamosenergia-hálózatokra? Mekkorára nő az áramfogyasztás adott országokban és világszerte? A Frost & Sullivan amerikai tanácsadó cég tanulmánya most arra vállalkozott, hogy néhány konkrét adat segítségével próbáljon hosszú távú előrejelzést adni az energiafogyasztás kalkulált mértékével kapcsolatban. Egy dologra azonban már most felhívják a figyelmet: az energiafogyasztás valószínűleg megduplázódik. Egy tanulmány szerint az elektromos autók javítása jóval drágább. A szükséges plusz energia biztosítása sok ország számára jelentős nehézségekbe ütközhet. Ez számos közvetlen és közvetett hozadékkal jár majd. Annyi bizonyos: a fejletlenebb országok számára az elektromos autózás elterjedése nemcsak versenyhátrányt jelenthet, hanem azt is, hogy az infrastruktúra hiánya miatt képtelenek lesznek megfelelni a globális felmelegedés elleni küzdelemben velük szemben támasztott elvárásoknak.
V2G-technológia A technológia erre ma már lehetőséget ad, és az energiaelosztás folyamatos decentralizálódása, valamint a villamos hálózat okosodása (smart grid) megteremtette ezt a megközelítést is. Ennek kezdeménye például a (V2G) rendszer. A V2G egy mozaikszó, amely az angol Vehicle To Grid kifejezést takarja. Lényege, hogy az elektromos autóból érkezik energia a villamos hálózat felé. Ebben az esetben az elektromos autó nem felvesz energiát, hogy feltöltse az akkumulátorait, hanem a feltöltött tárolóegységeiből energiát vesz ki és továbbít az elosztó hálózat felé. IFUA, tanulmány, e-autó, e-car, elektromos autók, e-mobilitás, hatótávolság, akkumulátor, üzemeltetés, energia, alternatív energia,. Önjárók Külön fejezetet érdemel ebből a szempontból az elektromos járművek technológiai fejlesztése. Már most vannak próbálkozások arra, hogy olyan járműveket fejlesszenek ki, amelyek részben vagy kizárólag a saját maguk által felvett környezeti, elsősorban napenergiát használnák fel meghajtásra. Ismerve azonban a gyártók és az energiaipar haszonalapú gondolkodását, ez a lehetőség nagyon távolinak tűnik. Ebbe az irányba jelenleg csak a környezettudatosság hajtja a fejlesztőket.
Ez idővel segít majd ellensúlyozni az elektromos autók magas vételárát. Az EEA 2016-os tájékoztatója, az " Elektromos járművek és az energiaágazat — a jövőbeli európai kibocsátásra gyakorolt hatások ", a villamosenergia-hálózatainkra gyakorolt hatásokat vizsgálta meg. Eszerint ha 2050-re az autók 80%-a elektromos lenne, az Európai Unió villamosenergia-fogyasztása körülbelül 10%-kal emelkedne a jelenlegihez képest. A villamosenergia-igény túlnyomó részét még akkor is az ipar és a háztartások adnák. A töltőinfrastruktúrához hasonlóan a villamosenergia-hálózatnak is fejlődnie kell majd, ahogy egyre több elektromos autó jelenik meg az utakon. Ez mindenképpen kihívást jelent majd, de az EU már jelenleg is ugyanilyen fejlesztéseket végez a megújuló energiaforrások energiahálózatba való beépítése érdekében. Az elektromos autók miatt megduplázódhat a világ energiaigénye | Autoszektor. Hogyan próbálja az EU és az Európai Bizottság népszerűsíteni az elektromos autók használatát? Az elmúlt évtizedben Unió-szerte több milliárd eurót fordítottak a megfelelő kutatásra, és erősen szorgalmazzák a töltőinfrastruktúra gyors bővítését.
Ezenkívül léteznie kell megfizethetőbb teljesen elektromos modelleknek, amelyek alkalmasak a gyorstöltésre – mondta Heiko Seitz, a tanulmány társszerzője, a PwC Németország elektromobilitási részlegének vezetője.
Eszerint tehát a dízelüzemanyag-felhasználás csökkentését célzó irányelvek ugyan csökkenteni fogják a dízelkibocsátás pénzügyi hatását, de nem fogják azt teljesen megszüntetni. Ezen költségek több mint 90 százalékát pedig az egészségügyi költségek teszik ki. A dízelüzemű járművek nulla kibocsátású (teljesen elektromos) járművekkel történő helyettesítése a légszennyezés okozta költségeket 2030-ra több mint 70 százalékkal, 10, 1 milliárd euróra csökkentené a tanulmány szerint. Ez nagyjából kétszer akkora érték, mint amit az alternatívaként számba vehető LPG-re, Plug-in hybridre, Euro6 dízelre, vagy a bioethanolra (E85) való áttérés eredményezne. 2030-ra a dízel felel majd a közúti járművek károsanyag-kibocsátásából származó költségek körülbelül háromnegyedéért. Az összes figyelembe vett alternatíva közül semmi sem csökkenti annyira a káros szennyezést vagy a károsanyag-kibocsátást, mint a dízel járművek elektromosra váltása – és ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük az áramtermelésből származó légszennyezést is – mondta Anco Hoen, a jelentés szerzője, a CE Delft független kutatója.
A teljes tanulmány ITT érhető el.