Szerző: Ancsy itt: Kult 2018. 01. 10 09:05 A szakértők a mai napig igyekeznek megfejteni a festő legrejtélyesebb alkotásait. Leonardo da Vinci komoly hírnevet szerzett életében, de igazán legendássá a halála után vált. A festőt az tette halhatatlanná, hogy amellett, hogy mélyen vallásos volt, szívesen kísérletezett, aminek eredménye, hogy a mesés festményeit olyan rejtett tartalmakkal látta el, amiket a mai napig próbálnak megfejteni a szakértők. A Hölgy hermelinnel különféle változatai: Amikor egy újfajta szkennelési technikával megvizsgálták a festményt, akkor a tudósokat meglepte az a tény, hogy nem mindig hermelines az alkotás. Leonardo da Vinci legalább két változatban lefestette a portrét ugyanarra a vászonra, mire elkészült a ma ismert forma. Az első festményen még nem volt hermelin, a másodikon pedig teljesen más állat szerepelt. Meglepő tény az utolsó vacsoráról: Az egyik elképzelés szerint Leonardo da Vinci ugyanazt a modellt használta Jézus és Júdás alakjára, de az rejtély, hogy ki lehetett az a személy.
Leonardo da Vinci a "valóságos" értelemben "reneszánsz ember" -ként ismert. Ő volt a leghíresebb festményeiről, de nagyon részletes jegyzeteket készített a körülötte lévő természeti világról, és olyan találmányokat teremtett, amelyek azt mutatják, hogy a jövőre nézett. Leonardo da Vinci 1452. április 15-én született Vinci-ban Olaszországban. Az ügyvéd törvénytelen fia volt. Művész, tudós, matematikus és feltaláló volt. Da Vinci alapfokú oktatást kapott, amely csak az olvasást, az írást és a matematikát foglalja magában. 15 éves korában da Vinci tanoncot kezdett egy szobrászral és egy festővel. Ez a hely, ahol Leonardo valóban elkezdte tökéletesíteni művészi képességeit. 1478-ban önálló mester lett. Leonardo 1483-ban Milánóba költözött, hogy művészként és mérnökként dolgozzon az uralkodó Sforza családnál. Milánóban maradt, míg a városot 1499-ben betörték a franciák, és visszatért Firenzébe. 1506-ban visszatért Milánóba, és ott maradt 1513-ig. Ezután három évig költözött Rómába. 1517-ben Francis I. király meghívására Franciaországba költözött.
– Egyértelműen azonban csak a röntgenelemezés és az új algoritmusok mutathatták meg, hogy a látható kép alatt egy másik alkotás bújik meg. Megismertem az Adatkezelési szabályzatot és hozzájárulok, hogy a National Geographic Magyarország hírlevele(ke)t küldjön számomra és saját, vagy üzleti partnerei ajánlataival megkeressen a megadott elérhetőségeimen. Új algoritmusok segítenek feltárni a Leonardo da Vinci festményei alatt rejlő elfeledett alakokat. Pier Luigi Dragotti, az Imperial College London kutatója és Catherine Higgitt, a londoni Nemzeti Galéria tudósa új algoritmusokat kombinált egy makro-röntgensugarakkal működő, MA-XRF elnevezésű szkennelési eljárással, amely feltérképezi a festményeken belüli kémiai elemeket. A tudósok - mint arról az Imperial College London honlapján beszámolnak - Leonardo da Vinci Sziklás Madonna című alkotását vizsgálták. Az eljárás segítségével minden eddiginél egyértelműbben tárták fel azokat a rejtett figurákat, amelyeket Leonardo azt megelőzően festett a vászonra, hogy elkészítette volna a végleges képet.
Inkább követ pártos nézeteket, haladó teológiai iskolákat, mint az Egyház dogmáit vagy a Krédó hittételeit. Ratzinger szerint a Christ sein elfogadható lenne, ha egy bizonyos elő-katekézisnek tekintenénk, amolyan Summa pro paganis -nek, a mai "pogányok", hitetlen keresők számára, de nyitva hagyná az utat az Egyház teljes hite felé. Ratzingerrel a svájci teológus H. von Balthasar is elismerte, hogy Küng Christ sein c. könyve hasznos bevezetés lehet a "pogányoknak", a hittől távolálló keresőknek, de sajnos, dogmatika-pótlék is akart lenni, a dogmák korszerű átértelmezése. Igaz, hogy a dogmák értelmezését mindig el lehet mélyíteni. Így a khalkedoni (451) krisztológiai dogma sem vég, hanem kezdet, ahogy K. Rahner kiadta a jelszót. Xvi.benedek pápa élete. [3] De nem elég azt mondani, hogy Jézus Isten "végleges Helytartója". Mert Küng szerint kicsoda Jézus Krisztus? - Isten országának hirdetője, Mester, Isten helytartója. Átadta magát az Atya akaratának egészen haláláig, de nem akart olyan egyházat alapítani, amelyet ma tapasztalunk.
A legmegengedőbb kommentárok szerint legalábbis "baklövés" volt a beszéd, az egyiptomi külügyminiszter pedig "szerencsétlen kijelentésnek" nevezte a fenti idézetet. Az iszlám világ országai közül több is kifejezte nemtetszését, Irán például az iszlám elleni nemzetközi összeesküvés részének nevezte a beszédet, az iraki kormányszóvivő úgy látta, a pápa félreérti az iszlámot, Marokkó pedig egyenesen visszahívta a vatikáni nagykövetét. A Counter Punch publicistája, Tariq Ali azt írta: "a bajor egy borotvaéles reakciós klerikus", aki amikor a világ szembenéz a környezet és a szegénység problémáival, inkább azt választja, hogy megtámadja egy rivális vallás alapítóját. Voltak persze a pápát védelmükbe vevő megszólalók is: John Howard ausztrál miniszterelnök szerint az iszlám világ reakciója eltúlzott volt, Angela Merkel pedig úgy látta, egyszerűen félreértik XVI. Xvi. benedek pápa címere. Benedek beszédét. Jose Maria Aznar volt spanyol jobboldali miniszterelnök a pápa bocsánatkérését követelő tüntetésekre reagálva kijelentette: a muzulmánok sem kértek bocsánatot Spanyolország területének nyolcszáz évig tartó elfoglalásáért, a svájci belügyminiszter pedig leszögezte, hogy a pápa beszéde "intelligens és szükséges" volt.
Az 1968-as kulturális forradalommal és 1989-cel, a marxista ideológia és az európai szocialista rendszerek bukásával, új nemzedék jelentkezett. A bíboros hosszabban elemzi e változásokat. Megállapítja: a vallási értékek relativizálódásával együtt jár a keresztény hit relativizálása is. Két alapvető mozzanatot emel ki: "1. ) Krisztus alakjának értelmezése teljesen megváltozik – ellentétben nem csupán a krisztológiai dogmákkal, hanem az evangéliumokkal is. 2. ) Isten fogalma is lényegi változáson esik át. Másodrangúvá lesz a kérdés, hogy Isten személyes, hiszen személytelennek is lehetne gondolni. Ebben az esetben a teista és a nem teista vallásformák között lényeges különbséget már nem lehet fölfedezni. Ez a nézet meglepően gyorsan terjed. " Krisztus alakjának új értelmezése Térjünk vissza most az 1970-es évek teológiai/krisztológiai vitáira, amelyekbe élénken bekapcsolódott a teológiaprofesszor. A teológus Ratzinger: XVI. Benedek pápa portréjához – Szabó Ferenc SJ sorozata (1. rész) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Egyik előző adásomban már említettem, hogy 1970-ben megjelent Hans Küng Unfehlbar? ( Tévedhetetlen? )
A II. vatikáni zsinat első napján az egyházatyák kijelentették: "Nem akarjuk megszavazni a bizottságok tagjainak előre elkészített névsorát. " Az volt a kívánságuk, hogy jobban megismerhessék egymást. "Mindez nem forradalmi gesztus volt, hanem a felelősségtudat gyakorlása" – mondta Benedek pápa. A kölcsönös ismerkedés során mind jobban kirajzolódott több nagy egyházi személyiség alakja, ilyen volt például Henri de Lubac, Jean Daniélou és Yves Congar. XVI. BENEDEK PÁPA - TIARA, ÓRIÁSI ARANYOZOTT ÉREM KRISTÁLYOKKAL, PP!. Már önmagában véve ez is az egyház egyetemességének megtapasztalását és konkrét valóságának felismerését jelentette. Az egyházatyák mindenhonnan nagy várakozásokkal érkeztek a zsinatra, de sokan nem tudták pontosan, mit kell tenniük. A határozottabb irányvonalat képviselő püspökségek tagjai között a pápa megemlítette a francia, belga, német és holland főpásztorokat, illetve az úgynevezett rajnai szövetség küldötteit. A zsinat első szakaszában ők jelölték ki a követendő utat, de a kör egyre szélesedett, és mind többen kezdtek részt venni a zsinat kreatív munkájában.
XVI. Benedek pápa;Vatikán;pedofil pap;Ferenc pápa; 2022-01-24 16:49:49 Történelminek nevezhető az emeritus pápa hétfői megnyilatkozása, hiszen a papok által elkövetett szexuális bűncselekményekről szóló nyilatkozata kapcsán elismerte: az nem felelt meg a valóságnak. Ez az egyház jövőjére is hatással lehet. Ezért “váltották” le oly gyorsan XVI. Benedek pápát. A Benedek emeritus pápa a vele szembeni súlyos vádak után elismerte, hogy hamisan nyilatkozott a múlt héten nyilvánosságra hozott, a papok által elkövetett szexuális visszaélésekről szóló jelentés kapcsán. A vita arról folyt, hogy 1980-ban részt vett-e München és Freising érsekeként azon a főpapi tanácskozáson, amelyen arról volt szó, felvegyenek-e az egyházmegyébe egy papot, aki gyermekeket molesztált. Mivel a férfi a későbbiekben is pedofil bűncselekményeket követett el, azzal, hogy az egyházmegye lehetővé tette számára a további papi szolgálatot, valójában bűnrészessé vált. Az emeritus pápa előzőleg azt állította, a jelentésben megfogalmazott vád, miszerint nagyban felelős azért, hogy egyházmegyéjében a férfi folytathatta a bűncselekményeket, nem felel meg a valóságnak, mert ezen az ülésen nem vett részt.
Hozzátette: "A modern gondolkodás önkritikájának ez a nagy vonásokkal fölvázolt kísérlete egyáltalán nem zárja magába azt a véleményt, hogy vissza kellene térnünk a fölvilágosodás előtti korba, elvetve a modern kor nézeteit. Mindazt, ami a szellem modern fejlődésében értékes, fenntartások nélkül elismerjük: valamennyien hálásak vagyunk azokért a nagyszerű lehetőségekért, melyeket ez a fejlődés nyitott az ember előtt és az emberi fejlődés számára, melynek kedvezményezettjei vagyunk. " A volt pápa hozzátette: "A Nyugatot régóta fenyegeti ez az elfordulás értelmének alapvető kérdéseitől, ám ezáltal igen nagy kárt szenvedne. " A következő mondat pedig az iszlám világnak is szólt: "Csak így leszünk képesek a kultúrákkal és a vallásokkal folytatott igazi dialógusra is – arra a dialógusra, melyre oly égetően szükségünk van. " Ratzinger ma nem olvassa a fejünkre: "én szóltam". A valóság már megtette helyette. Beküldte Olvasónk: Kincsesné a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) portálra. Next Post Kuncze ledebilezte a Miniszterelnökünket hét jan 28, 2019 A történelem szemétdombján csicsikáló SZDSZ egykori bukott elnöke és belügyminisztere kimaxolta a gusztustalan mocskolódást, miközben tulajdonképpen elismerte, nem tudna, ezért nem lenne hajlandó vitatkozni Európa és Magyarország sorskérdéseiről.
Visszaemlékezését a szentatya azzal a történettel kezdte, hogy miként került kapcsolatba a zsinattal. 1959-ben a bonni egyetem professzorává nevezték ki. Itt ismerkedett meg a kölni érsekkel, Frings bíborossal. Két évvel később a genovai érsek, Siri bíboros más európai bíborosokkal értekezletsorozatot rendezett a zsinatról, amelyre meghívta a kölni érseket is. Frings bíboros őt, a legfiatalabb professzort kérte fel arra, hogy beszédtervet készítsen számára. Ez a beszéd hangzott el később a genovai értekezleten. Nem sokkal ezután a bíborost magához hívatta XXIII. János pápa. Amikor meglátta, megölelte, és ezt mondta neki: "Bíboros Úr, köszönöm, ön éppen azt mondta, amit én szerettem volna mondani, de nem találtam meg a megfelelő szavakat. " Frings bíboros ekkor felismerte, hogy helyes úton járnak, és szakértőként magával vitte őt a zsinatra. 1962 novemberében pedig hivatalos teológus-szakértői kinevezést kapott. A szentatya felidézte azt a lelkesedést és várakozást, amellyel a zsinati ülésszakra érkeztek.