Nem lélegezhetnek fel a végzett hallgatók: bár 2013 és 2016 között nyelvvizsga nélkül is megkaphatják az oklevelüket, ehhez egy belső egyetemi-főiskolai nyelvi vizsgát le kell tenniük. Ráadául bármelyik felsőoktatási intézmény dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a hároméves nyelvvizsga-amnesztiát. A parlament kedd hajnalban szavazta meg a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát", két nappal az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt azonban újabb módosítóval szabták át a könnyített diplomaszerzésről szóló passzusokat. Felsőoktatási törvény nyelvvizsga mintafeladatok. Az oktatási bizottság eredeti javaslatában az állt, hogy 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgát követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát. Mivel a parlament rábólintott a nemzetierőforrás-miniszter szerdai, zárószavazás előtti módosító indítványára, mégsem automatikusan kapják majd meg diplomájukat a 2013 előtt végzettek. Csak azok vehetik át az oklevelüket, akik a felsőoktatási intézményük saját szervezésű idegen nyelvi vizsgáján megfelelően teljesítenek, vagyis nyelvvizsgát nem, de nyelvtudást tőlük is kérnének.
Tájékoztató a nyelvi vizsgáról a vizsgára jelentkezők számára A Neumann János Egyetem a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nft. ) XXX. fejezete, Vegyes rendelkezések 65. Nyelvvizsgák, ösztöndíjak 107. § (2) alapján 2012. szeptemberétől szervezi az intézményi nyelvi vizsgákat. 2011. HRBLOG.hu - Nyelvelő blog - A nyelvvizsga ára. Törvény a nemzeti felsőoktatásról (részlet) 107. § (2) Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak – jelentette be az ITM parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián. Eduline.hu - kötelező nyelvvizsga. Schanda Tamás a szakmai rendezvényen felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, 5 éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására. "Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot" – jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás.
[13] Nevezetességei [ szerkesztés] Bokodtól csaknem 8 km-re az erdőben megbújva található a régi bencés apátság, a Vértesszentkereszti apátság romja. Régi útileírások szerint Bokodhoz tartozik, azonban az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető Oroszlány felől. A Bokodi-tó, az erőmű egykori hűtőtava. Festői látványt nyújtanak a tó partja körül épült horgászházak: a "Bokodi Lebegő Falu". A Bokodi Lebegő Falu A Bokodi Lebegő Falu A Bokodi Lebegő Falu A Bokodi Lebegő Falu A Bokodi Lebegő Falu Oroszlány, Bokod és közük a tó Személyek [ szerkesztés] Itt született 1942. április 20 -án Nemere Zoltán kétszeres olimpiai bajnok vívó. Itt született 1974. augusztus 6 -án, és családjával azóta is itt él Czunyiné Bertalan Judit magyar politikus, családjogi szakjogász. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Elzárták a híressé vált lebegő magyar falut a turista áradat elől m ↑ a b Bokod települési választás eredményei. Bokodi lebegő falu térkép. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4. )
Érdeklődni időpont egyeztetés: ÁRENDÁS Kata számom!! Ajánlott ingatlanok Mások ezeket is nézték még Térkép
magyarországi község Komárom-Esztergom megyében Bokod község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban. Földrajz Szerkesztés A település a Vértes lábaitól északnyugati irányban fekszik, Oroszlánytól mintegy 6 kilométerre. Központján észak-déli irányban a Mór - Kocs közti 8127-es út halad keresztül, keleti irányból, Oroszlány felől a 8143-as út vezet idáig. Környe felől a 8154-es úton érhető el, és fontos belső útja még a 81 134-es út is. Autóbusszal megközelíthető az 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1854-es, 8444-es, 8560-as, 8562-es, 8570-es és 8457-es járatokkal. [4] Történelem Szerkesztés Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket. 1146 -ból származik első írásos említése, később Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326 -ban. Bokod (Magyarország) – Wikipédia. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék: közel állott ide szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár.
A hőerőmű mesterséges taváról, és az arra épült stégekről vált világhírűvé Bokod, és kapta a "lebegő falu" becenevet. A tó arról volt híres, hogy az erőmű miatt sosem fagy be, egészen mostanáig - írja a Kemma. Bokod a lebegő falu. A Bokodi-tó az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű folyamatos működése miatt sohasem fagyott be teljesen, és jelentős horgászparadicsom bontakozott ki itt az elmúlt időben. Most azonban, hogy az erőmű leállt, megtörtént az elképzelhetetlen: befagyott a tó. A szokatlan látványról további képek a oldalán.
Ebben a várban szállt meg 1440 -ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. A kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. Egyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624 -ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. Bokodi Floating Village - A Bokodi Lebegő Falu / Gólyalábon álló csoda - YouTube. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is. A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718 -ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751 -ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba.
Az erőmű hűtőtavát az 1960-as évek elején létesítették. A tavat az Által-ér táplálja. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagyott be a tó felszíne, így folyamatos horgászati lehetőséget nyújtott a horgászoknak; erre horgászturizmus is épült. Az erőmű bezárása azonban ezt várhatóan negatívan fogja érinteni. Wikizero - Bokod (Magyarország). [12] Közlekedés [ szerkesztés] Az M1-es, valamint az 1-es főútról Tatabánya felől Környén át, továbbá a 81-es főútról Mór - Pusztavám érintésével érhető el. Dadon keresztül Komárom, vagy Tata, valamint Császáron át Kisbér irányából is megközelíthető. Népesség [ szerkesztés] A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86, 9%-a magyarnak, 1, 1% cigánynak, 2, 2% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26, 6%, református 11, 3%, evangélikus 15, 9%, görögkatolikus 0, 2%, felekezeten kívüli 21, 7% (23, 1% nem nyilatkozott).