Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 40 Ft
Nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy a meg nem történt szerelmek mint meg nem történtek lettek a miéink, traumaként, amely meghatározza azt, akik most vagyunk. Ez legfeljebb logikailag pozitív kijelentés, tartalmát tekintve rémisztő. A gondolat nem új, hiszen például ezen alapszik Freud pszichoanalitikája is. Az Akik már nem leszünk sosem ebből a nézőpontból a személyes és történelmi tudat vizsgálata. A vizsgálat lényege ezeknek a lehetséges traumáknak a felkutatása. A múltba merülés gesztusa átszövi a regényt: a főszereplő Lente Bálint visszautazik szülővárosába, Aszalós emlékeit kazettára rögzítik, az idősebb Bálint az '56-ban történtek megírásába kezd (vagy talán az Akik már nem leszünk sosem című regény írásába, mert a könyv ajánlása egy bizonyos T. B. -nek szól, ami lehet Thuróczy Balázsnak, Bálint barátjának a monogramja is). Fotó: Kaszás Tamás A pszichoanalitika módszere abból az emberi sajátosságból indul ki, amelyet Kleist A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben című esszéjében nagyon szemléletesen fejt ki.
Turóczy Balázs karakterén keresztül a más döntéseket meghozni kényszerült ember szerepével is szembesülünk. A kényszer különböző árnyalatai, ahogy a megnyugvás, kibékülés is, jellemzi az helyszín auráját. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem (forrás: Magvető) Krusovszky fő elbeszélője, Bálint, sajátos, furcsa figura. Komplexusai valósak, érzései ellentmondásosak, mondatszerkesztései, ahogy arra Bartók Imre is felhívta a figyelmet, eklektikusak. Az érzelmeket és cselekvéseket gyakran egymással átfedésben halmozza a szerző, a hangulati telítettség miatt már-már a lírára hajaz (azon belül is a poszt-biedermeierre). Ugyanitt jelenik meg a mozaikosság és a késleltetés eszköze is. Az elbeszélő világképe és szándékai mögött van egyfajta ok-okozatiság, ez viszont nehezen lekövethető. Lehet ez a cselekmény tétjének és a történetvezetésnek a folyománya, de alkotói fricska, ecce homo is. A narrátor lezáratlan mondatai ugyanakkor a brechti elidegenülés-effektushoz hasonlót is célozhatnak, hogy a "néző" önazonos befogadójává váljon a történetnek.
Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni.
Ezt támasztja alá az is, hogy az évekig a helyét kereső, túl sokáig a fiatalságát élő főszereplő regényírásba kezd, megtalálva ezzel igazi hivatását, belekapaszkodik az esélybe, ami évek óta előtte volt, és sokára, de még nem túl későn észrevette. Képek: Könyves magazin
Nézettség szempontjából a 2004. szeptemberében indult CSI: New York Amerika 12. számú sorozata, hetente 13-14 millió ember követi figyelemmel Mac Taylor és társainak nyomozó munkáját. Nyilvánvalóan a sorozat sikerre van ítélve itthon is, főleg annak a fényében, hogy a Viasat 3-on magasan a Helyszínelők uralják a csatorna nézettségi listáját - és az új szinkronhangok miatt még talán azok is megnézik a sorozatot, akik anno az AXN-en követték nyomon a New York-i helyszínelőket. Valaki el tudná nekem küldeni a csi New York-i helyszinelők betét dalát? Sehol nem találom, nagyon kellene nekem!!! Assszem:-) Rod Stevard énekli. Ha valaki megszánna: [email protected] Kösssssz! nekem naon bejött mind3 sorozat, csak nem mindig tom nézni:( Pedig elég vicces kontraszt lenne a CSI NY és a CSI BP között. Sztem vicces lenne látni, ahogy a magyar helyszínelő végighányja a helyszínt, vagy lehúzza a retyón a bizonyítékot. Lézert meg max a dizsibe látott:)))??? nem hsizem, hogy lenne ilyesmi. a világ összes városára megcsinálják mostmár ezt a sorozatot?
A két rutinos rendőr keze alá dolgozik még dr. Hawkes patológus, a szerencsétlenül járt áldozatok testének szóra bírója, és két, energikus fiatal rendőr, Danny Messer és Lindsay Monroe. A 4. évad Mac Taylor nyomozó visszatér Londonból. Stella Bonasera hamar rájön, hogy valami nem stimmel, ugyanis Mac viselkedése megváltozik. Egy ismeretlen zaklató akaszkodott rá Londonban, aki következetesen hívogatja őt éjjelente, mindig 3:33-kor. A New Yorkot felkavaró ügyek mellett, a csapat többi tagja, Sheldon, Danny, Lindsay és Don is mindent megtesznek, hogy mihamarabb megtalálják Mac őrült zaklatóját. Évadok: Stáblista:
– 2013. február 22. 2005. március 5. február 22. Első magyar adó Viasat 3 RTL Klub Kronológia Kapcsolódó műsor CSI: A helyszínelők CSI: Miami helyszínelők További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz CSI: New York-i helyszínelők témájú médiaállományokat. A New York-i helyszínelők (CSI: NY) amerikai bűnügyi tévésorozat, amely 2004. szeptember 22-én indult a CBS csatornán. A széria A helyszínelők második spinoffja, bemutatkozása a CSI: Miami helyszínelők egyik epizódjában volt, amikor Horatio New Yorkba utazik egy Miamiból szökött gyanúsított nyomában, ahol együtt dolgozik a helyi kollégákkal, és a vezetőjükkel, Mac Taylor nyomozóval. A New York-i helyszínelők más, mint a Miami, és a második évadig erős kék hatással forgatták, majd a CBS elnöke, Les Moonves "kevéssé rideggé" szerette volna tenni a műsort. Még egy kétrészes crossover készült a Miami és a NY között, ami 2004. november 7-én, illetve november 9-én került adásba. Az epizódok egy repülőgép-baleset és egy elszökött sorozatgyilkos körül bonyolódtak, mindkét sorozat szereplőivel.
Értékelés: 755 szavazatból A Las Vegas-i bűnügyi helyszínelők munkáját bemutató sorozat olyan népszerűségre tett szert az évek folyamán, hogy elkészült a Miami, majd a New York-i helyszínelők is. Az új, New York-i sorozat a Miami helyszínelők harmadik évadjában mutatkozott be, amikor Horatio Caine New Yorkba utazott egy Miamiból megszökött gyanúsított nyomában. Már itt megismerhettük az új sorozat fontosabb szereplőit és egyedi, sötét képi világát. Horatio New York-i párja Mac Taylor nyomozó, akit a Forrest Gump Dan hadnagya, Gary Sinise alakít. A magánéletét elhanyagoló és csak a hivatásának élő nyomozót kitűnő szakemberek segítik a város legelvetemültebb gazembereinek kézre kerítésében. A tapasztalt Stella Bonasera nyomozónő nem csak munkakapcsolatban áll a legközelebb Machez, hanem ő az egyetlen, aki lelkileg is közel tud hozzá kerülni. A két rutinos rendőr keze alá dolgozik még dr. Hawkes patológus, a szerencsétlenül járt áldozatok testének szóra bírója, és két, energikus fiatal rendőr, Danny Messer és Aiden Burn.