Gates egyenesen "zseninek" nevezte különösen amiatt, ahogyan inspirálni tudta az embereket – az ügyfelektől a saját alkalmazottakig. Steve Jobs köztudottan nehéz főnök volt, magas elvárásokkal. Az Apple több korábbi alkalmazottja is arról számolt be, hogy habár néha könyörtelen vagy ijesztő volt mellette dolgozni, sokakat késztetett arra, hogy karrierjük legjobb munkáját adják ki a kezükből. Wozniak szerint Jobs nem volt természetes kommunikátor. Mindennél jobban törekedett viszont arra, hogy ezt elsajátítsa és sikeres vezető legyen. Ez az ambíció abból a vágyból fakadt, hogy azt akarta, végül fontos történelmi személyiségként emlékezzenek rá – ez volt a motiváció, ami mindvégig hajtotta. "Néha a motiváció, a kitartás sokkal fontosabb, mint a valódi képességek birtoklása" – zárta a gondolatot Wozniak.
Sokan azon a véleményen vannak, hogy az Apple cuccok használata egyféle divat. Szerintem ugyanilyen divat szidni ezt a céget, terméket és Jobs-ot. Ezeregy wannabe megmondóember terjeszti a hülyeségeit. Csak egy bibi van. Nagy megelégedéssel használnak egy csomó olyan dolgot ami ha tetszik ha nem, Jobs-nak köszönhetően valósult meg. Még ha nagyon szörszálhasógatóak akarunk lenni, akkor is tagadhatatlan a hatása. Mert bizony hatással volt az egész iparágra. Van egy érdekes, vele készült interjú, ami pár éve került elő. November 16. és 17. November 16. fontos dátum lesz az Apple "fanboy"-ok és Steve Jobs rajongói számára (érdemes felhúzni az iPhone emlékeztetőjét a dátumra). Egy speciális filmet láthatnak ugyanis néhány gondosan megválasztott moziban, "The Lost Interview" néven. (A mozik listája itt található). A műsor 70 perces, és Robert Cringely rendező/producer munkája akinek neve a "Triumph of the Nerds: The Rise of Accidental Empires" című PBS mini-szériából már ismerős lehet. A hetven perc tulajdonképpen egy vágatlan interjú, amit 1995-ben készített Cringley, de csak 10 percet használt fel az említett sorozatban.
Steve Jobs állítólag rengeteg manipulatív taktikát alkalmazott a világ legerősebb vállalatvezetőivel szemben. Sokan ezért zseninek tartják, mások azonban nem értenek egyet a módszereivel, ám van néhány, amelyet érdemes megfontolni. Saját maga mutatott jó példát Steve Jobs hihetetlen munkamorállal rendelkezett. Önéletrajzírójának elmondta, hogy amikor 1997-ben visszatért az Apple-höz, minden reggel héttől este kilencig dolgozott, miközben a Pixart is irányította - írja a Business Insider. Még a veseproblémái ellenére is ragaszkodott ahhoz, hogy mindkét cégnek a működését is felügyelje, amiért rengeteg ember tiszteletét érdemelte ki. Gyors és határozott döntéseket hozott Új termékek készítésekor az Apple ritkán alkalmazott tanulmányokat, felméréseket, kutatásokat. Ugyancsak ritka volt, hogy Jobs hetekig-hónapokig húzott volna egy döntést, ugyanis hajlamos volt könnyen elunni magát. Mindig hallgatott az ösztöneire, és gyors döntéseket hozott. Az első iMac esetében például úgy döntött, hogy az Apple a szivárvány színeiben fogja piacra dobni az új gépeit.
Egy friss interjúból tudhatjuk meg, hogyan választotta valaki Jobs csapatát a kilencvenes évek elején a Microsoft helyett. Ordibálás, maffia módszerek és színészkedés az egyik legfontosabb Apple fejlesztő felvételijében. Scott Forstall nem kis név a szakmában: ő volt az iPhone tervezése közben a nyertes belső szoftverfejlesztő csapat vezetője, vagyis neki köszönhetjük az iOS-t. De később ő felügyelte a Safari fejlesztését is. Forstall most a heti videós podcastjének, a Code Breaknek legújabb epizódjában volt vendég, ahol elsősorban a jelenlegi helyzet nehézségeiről és az oktatás fontosságáról beszélt. Ugyan a róla olvasott infók arról írnak, hogy középosztálybeli családban nőtt fel, most arról mesélt, hogy amikor Washingtonba költöztek, egy ideig egy sátorban laktak egy réten, és az apjuk a két fiúnak fejenként egy negyeddollárost adott fürdésre hetente, ami kétpercnyi melegvizet jelentett. Amerikában kicsit más a szociális védőháló, no… A lényeg azonban, hogy Forstall az iskolában kiemelkedően teljesített, és a végén a Stanfordra is be tudott kerülni.
A fogyasztói árak 2009-ban átlagosan 4, 2 százalékkal emelkedtek, decemberben 5, 6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 decemberében és nem változtak 2009 novemberéhez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Londoni elemzők 5, 6 százalékos, a budapestiek 5, 7 százalékos december/decemberi inflációt vártak. A KSH számítása szerint 2009-ben a fogyasztói árak átlagosan 4, 2 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Az éves átlagos infláció mértéke pontosan megegyezik az MNB novemberi inflációs jelentésében prognosztizált adattal, míg az augusztusban kiadott előző jelentésében a jegybank 4, 5 százalékos inflációt várt a múlt évre. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára nőtt 8, 2 százalékkal. A hiperinfláció csillagászati számai - Ártörténet. Átlag felett növekedtek a szeszes italok, dohányáruk 7, 5-7, 5 százalékkal, a szolgáltatások 4, 6, valamint az élelmiszerek 4, 4 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 2, 6 százalékos áremelkedést mutattak. A ruházkodási cikkek mindössze 0, 5 százalékkal drágultak.
A szolgáltatásokért 3, 2 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10, 5 százalékkal nőtt, de a többi háztartási szolgáltatás díja is 8, 4 százalékkal emelkedett. A postai szolgáltatások az átfogó inflációval megegyező négy százalékkal emelkedtek, de ezzel már júliusban megelőztek másokat. A színházjegyek 6, 7 százalékkal kerültek többe tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt. A háztartási energia 0, 6, ezen belül a tűzifa 5, 9 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek decemberben 0, 9 százalékkal voltak olcsóbbak, mint egy évvel korábban, de a bútorok ára 4, 1 százalékkal magasabb lett, de a használt autók ára 6, 5 százalékkal csökkent. A szolgáltatások díjai a novemberi 3, 4 százalék után decemberben 3, 2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál ezen belül a belföldi üdülés 7, 3 százalékkal került többe, a sporteseményekre és múzeumokba 4, 3 százalékkal drágábban lehetett jegyet váltani. (MTI) Kapcsolódó cikkek 2019. Inflació mértéke 2012 től . december 10. 3, 4 százalékkal nőttek az árak novemberben Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3, 4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 2, 9 százalék után.
Ez arra utal, hogy a kormány valóban megszünteti a 2010-ben (eredetileg) 3 évre bevezetett válságadókat. Infláció mértéke 2012 től tol stock. Az idei költségvetéshez csatolt kitekintésben még az szerepelt, hogy 2012 után a kormány a válságadók felét szedné be 2013-ban és 2014-ben. A most nyilvánosságra hozott kitekintésből az is kiderül, hogy a bankadó jövőre még az eredeti összegben marad fent (ez 187 milliárdot hoz az állam konyhájára, ezzel számol a konvergencia program is, így ez nem meglepetés), a 2013-15-ös években pedig évenként 90 milliárd forintra számít a kormány a pénzügyi szervezetek különadójából. Vagyis 2013-tól feleződik a jelenlegi teher, ahogyan erre már korábban is utalt a kormányzati kommunikáció. A kormány a jövő évre tervezett 1, 5 százalékos GDP-növekedés után 2013-ra 2, 9 százalékos, 2014-re 3, 1 százalékos, 2015-re 3 százalékos növekedést vetít előre.
Még a britek sem nézhetik angol hidegvérrel az elszabaduló inflációt Az Egyesült Királyságban a közelmúltról azt fontos tudni, hogy a 2020. és a 2021. év jelentős részében 0, 1 százalék volt a brit alapkamat, melyet a brit jegybank 2022. március 17-ig több lépésben 0, 75 százalékra emelt. Az áfaemelések, a dráguló gáz és a rezsicsökkentés rángatta az inflációt az elmúlt 20 évben | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Az országban a februári éves inflációs adat 6, 2 százalék lett, és ez bizony még több kamatemelést tehet indokolttá. Kína még mindig a kamatcsökkentés útján A 2014-es 5, 75 százalékos szinthez képest 2022-re 3, 8 százalék lett a kínai alapkamat. A kínai infláció februárban az előző év hasonló időszakához képest mindössze évi 0, 9 százalékot tett ki. Ezért gondolhatja úgy a kínai jegybank, hogy a mostani piaci körülmények ellenére is megengedheti magának, hogy a kamatokat tovább csökkentse. Svájcban a negatív jegybanki alapkamat mellett még mindig mérsékelt az infláció Egészen 2015-től folyamatosan –0, 75 százalék a svájci jegybanki alapkamat. A februári infláció ennek ellenére is csak évi 2, 2 százalék volt.