Egy tegnap megjelent interjúban mondott erőseket a párt volt elnöke. Szegedi Csanád ügye is szóba került. Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke az Alfahírnek adott interjút, amelyben többek között szóba került Szegedi Csanád esete, illetve a párt antiszemitizmusa. Ez utóbbival kapcsolatban Vona az alábbi kijelentést tette: "Mindenféle híresztelés ellenére, sem én, sem a párt, kollektív értelemben, soha nem volt antiszemita. " Vona Gábor lemondását követően (Fotó: Kovács Tamás/MTI) Az interjúban a Jobbik volt elnöke arról is beszélt, hogy mennyire elborzasztotta annak idején Szegedi Csanád ügye, és hogy ez miként vezetett a néppártosodás útja felé: "Jó barátom volt, és ami vele kapcsolatban történt a párt egy részének irányából, elgondolkodtatott; mit is nevelünk mi valójában? BOON - Gyöngyösi Márton lett a Jobbik új elnöke. " Vona Gábor elmondása szerint elgondolkodtató volt a számára, hogy a párt egyes képviselői nem tudták elfogadni, hogy zsidó származásúként valaki betöltheti a párt második emberének a szerepét. Ő maga ugyanis úgy vélte, hogy nem azt kell nézni, hogy ki milyen származású, hanem azt, hogy mit tesz le a nemzet asztalára.
Aggályok Gyöngyösivel szemben Néhány héttel ezelőtt egyébként az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet vezetője aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a korábban a zsidók listázását szorgalmazó Gyöngyösi neve felmerült elnökjelöltként. Emlékezetes, a Jobbik parlamenti képviselője még 2012-ben abbéli vágyát fejezte ki az Országházban, amely szerint itt lenne az ideje annak, "hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Jakab Péter szerint ő egy üldözött zsidó – Neokohn. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak. " A jobbikos képviselő nyilatkozatát egyébként még Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is megvédte, aki szerint nem nácizmus a zsidó származású képviselők listázása. Belső lázadás Amennyiben Gyöngyösi nem tudja összetartani a pártot, belső lázadás is kitörhet Jakabbal és támogatóival szemben, így a volt pártelnök a frakciószabályzat megváltoztatásával biztosíthatja hatalmát a Jobbik képviselőcsoportjában.
Ez számomra elgondolkodtató volt. Egyébként ezt a sajtótájékoztatót azóta sem veszi elő senki, pedig szerintem a néppártosodás megértése szempontjából fontos jelentősége van. Érdekes történelmi adalék, hogy Jakab Péter, aki akkoriban miskolci képviselő volt még, felkeresett, és elmondta, hogy ő is zsidó származású, mint Csanád. Kérdezte, hogy most mi legyen. Megnyugtattam, hogy folytassa a munkáját, mert nagyon értékes ember. A történelem furcsa igazságtétele talán, hogy ő a Jobbik jelenlegi elnöke. Tehát ezzel kezdődött a néppártosodás? Egyszer csak úgy ébredtem fel, hogy már nem vagyok törzsfőnök, nem érzem jól magam abban a szerepkörben, amiben vagyok. Három lehetőségem volt, vagy megpróbálom meggyőzni a sajátjaimat, hogy más úton kell tovább mennünk, vagy elhagyom a törzsemet, vagy pedig nem mondom el, mit érzek, csak eljátszom a főnök szerepét. Az első mellett döntöttem. Megpróbáltam a törzsemet azon az úton magammal vinni, ami bennem is lezajlott. Persze azt hozzá kell tenni, a Jobbikban már akkor voltak olyan karakterek, akik előttem is a néppártosodást képviselték.
Hozzátette, hogy a béke és a megértés légköre érdekében minden eszközzel fel kell lépni az uszítás és a gyűlöletkeltés bármely formája ellen. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor "elhamarkodottnak és átgondolatlannak" tartják a másik frakció azonnali reakcióját, mivel "feltételezhető jó szándéka ellenére sem kínál megfelelő megoldást a kérdés kezelésére, egyben sajnálatos módon azt a látszatot keltette a szlovák sajtóban, mintha városunk szélsőséges eszmék terjedésének színhelye lenne". Szabó László (Paraméter-archív) A frakcióvezető leszögezte, hogy a javaslat bevezető része elvi szinten még elfogadható lenne, ugyanakkor lényegi részét problémásnak látják jogi szempontból. "Meggyőződésünk szerint Alkotmányba ütközik, nincs összhangban az EU-s alapelvekkel és nemzetközi egyezményekkel, valamint gyakorlatilag végrehajthatatlan. Úgy véljük, a városi képviselő-testületnek nem áll jogában és nem is lehet feladata, hogy a természetes vagy jogi személyeket, köztük pártokat vagy mozgalmakat, illetve azok legitim képviselőit káderezze" – húzta alá.
Az ünnep a család újbóli egybegyűlését jelenti, erősíti a rokoni kötelékeket. Sötétedés után a családtagok, rokonok, barátok fölkeresik a temetőben hozzátartozóik sírját, földíszítik az elhunyt fotóival, szentek képeivel, virágokkal, sok-sok mécsest gyújtanak, jelmezbe öltöznek, táncolnak és zenélnek. Az este jó hangulatban, hívogatóan és meglehetősen zajosan telik, hogy a lélek tudja merre is van az ő családja, merre kell hazatalálnia. Az oltárokra az elhunyt kedvenc tárgyait és adományokat helyeznek, megosztják velük a kenyeret, a gyümölcsöket, a vizet, vagy a bort. Día de los Muertos – Tánc a halottakkal Mexikóban | Világjáró. Színpompás, harsány vidámsággal búcsúztatják az ismét távozó lelkeket. Ez egy párbeszéd az elhunyt életével és emlékével. A virágok, a viasz, és a gyertya az európai, míg a füstölők, a gyanta, az étel és a cempasúchil (krizantén) virág az indián kultúra elemei. Az oltár készítésére nagy figyelmet fordítanak, ügyelve a harmóniára. Alulra füstölőket és ételt helyeznek, a középső rész a legfontosabb, ide gyümölcsök, krizantén, kenyér és alkoholos italok kerülnek, legfelülre fényképeket tesznek.
A csontvázhölgyet rengeteg formában lehet látni, sokszor mosolygós, a halandókkal kacérkodó, vidám dáma, aki kettős identitásával az élet örömére emlékeztet. Az időszak nyüzsgő vásárainak legfőbb portékája a calavera, a cukorból, csokiból vagy papírból készített díszes koponya amely a házi oltárok elmaradhatatlan kelléke. Mexikó halottak napa valley. A halottak napi készülődés államonként, településenként és persze népcsoportonként változó, az otthonok többségében már október 31-én elkészítik a gyerekeknek szánt ajándékokat, adományt akiknek a lelke november 1-jén érkezik, hogy táplálkozzon a szüleik által készített ételek aromáiból és illatából. November 2-án a felnőttek lelke látogat haza. Az ünnep főként az indián csoportok számára, a család újra egybegyűlését jelenti, ami erősíti az identitásukat, valamint a rokoni kötelékeket. Jelmezbe öltöznek, táncolnak és zenélnek a készülődéssel egy hónapra nyúló ünnep Mexikót hatalmas fiesztává varázsolja. A lelkek fogadásakor gyantát égetnek, és néhány szót szólnak hozzájuk, így üdvözlik őket.
Az elhunytaknak tartott ünnepségeket Mictecacíhuatl, a halál asszonya, Mictlantecuhtlinak, a halottak földje urának felesége uralta. 1521-ben a spanyolok érkezésével az azték főváros, Tenochtitlán bukása az őslakos kultúra elesésének szimbólumává vált. A konkvisztádorok által hozott hit, a katolicizmus befolyásolta a hagyományos rituálékat és az őslakosok világfelfogását is. A halálon túli életben való hit fennmaradt, azonban az a hely, ahova az emberek a halál után kerültek a föld és a mennyország lett, és ez a változás az elmúlás fogalmát is módosította. A lelkek túlvilági sorsát az határozta meg, hogy a keresztény etika szerint jó vagy rossz cselekedeteket tettek-e életükben, egy új Isten jelent meg, aki jutalmazott, vagy büntetett. Megváltozott a temetési szertartás, a hamvasztást betiltották, a temetés pedig a temetőt, a koporsót, a sírfeliratot azaz mindeddig ismeretlen fogalmakat gyökereztetett meg. Lapozzon, s tudja meg, hogy miért ünneplik két napon is a Halottak napját Mexikóban!