Ennek a rétegnek köszönhető az intenzív, majdnem tökéletes fényzárás. Ha szeretné megalkotni álmai függönyét, válasszon sötétítő függöny anyag és átlátszó függöny anyag kínálatunkból. Webáruházunkban megtalálja az elkészítéséhez szükséges egyéb kellékeket is: ráncoló szalag, cérna, ólomzsinór, függöny elkötő, függöny súly...
Közkedvelt dekorációs eszköz, lágyítja a környezetet: a vastagabb bútorszövetek, vagy textíliák határozottságát és komolyságát légies módon tompítja. Kímélő kezelést igényel, összetételét tekintve általában poliészterből készül, de előállítják pamut és poliészter keverékéből is, ami nagyban lecsökkenti a gyűrődést. 3. Selyem Állati eredetű, az előállításának és feldolgozásának munkaigényessége miatt értékes függöny textilnyersanyag. Selyem, vagy selyem tartalmú textíliákat csak béleléssel használjunk függönyként. Mivel a nap gyengíti a selymet, béleléssel megakadályozhatjuk, hogy a nap sugarai roncsolják a selyem textíliát. Szálát a tenyésztett selyemhernyók gubójából gombolyítják le. A valódi selyem szálainak hosszúsága jóvoltából kapja jellegzetes fényét. Többféle klasszikus szövettípus készíthető belőle. 4. Lenvászon Többnyire vászonkötésű, natúr, vagy pasztellszínekre festett, természetes len alapanyagú szövetanyag. Nagy szilárdságú, kis nyúlású, jó nedvszívó képességű, jól mosható, főzhető anyagok.
A frottírszövetek mintázása történhet különböző színű hurokláncokkal és különböző alakú hurkos és sima felületek váltásával. 13. Blackout A Blackout – az angol elsötétítés szó – egy technikai textil, melynek fő funkciója a fény és a hő kizárása. A Blackout függöny használatával teljesen el tudjuk sötétíteni a helyiséget, és érezhetően hűvösebb lesz, mint normál függöny használatakor. Speciális eljárással készült függöny, a lényege, hogy a két külső textilréteg közé egy harmadik, fekete textil szálat szőnek. E szál a drágább anyagoknál szénszál, az olcsóbbaknál normál textilszál lehet. Ezáltal a Blackout anyag annyira sűrűvé válik, hogy a fényt 80-90%-ban zárják ki. Kaphatóak 100% fényzáró függönyök is, melyek hátoldala egy teljes fényzáró réteggel vannak ellátva. Nagy súlyú, vastag, de a több réteg ellenére mégis finom, lágy esésű anyagok, könnyű velük dolgozni, használat közben nem gyűrődnek, könnyen kezelhetők, nagyon jó esésű sötétítő, vagy hő fogó függöny készül belőle. 14. Bársony Eredetileg 100 százalék selyemből, de manapság pamutból, poliészterből, viszkózból vagy más műszálból is készül.
Forrás: Steiner Kristóf FB Az étrendbeli éles váltás egyúttal életmódbeli változást is jelentett? Abból a szempontból igen, hogy az első pár év után úgy döntöttem, hogy a már meglévő bőrcsizmáimat, kabátjaimat is elajándékozom, illetve állatkísérlet-mentes termékeket használok. Ugyanakkor fontos hangsúlyoznom, hogy én nem egészségügyi, vagy nem tipikus egészségmániás vegán vagyok – ahogy a mindenevők elképzelik a tipikus vegánt. Humusz workshop // Kristóf Konyhája. Sőt, én egy igazi klasszikus hedonistának tartom magam; imádok jókat inni-enni, bulizni, koktélozni, sokáig fennmaradni, mondhatni millió módon rombolom magamat, de ennek ellenére a vegánság stabil pont az életemben. Az a folyamat, döntés hogy indult el, hogy üzletet is építsen erre? Mint általában az életemben minden, ez is természetes módon bontakozott ki, mindig azzal foglalkoztam, ami érdekelt, és ami lekötött, és közben érzékenyen figyeltem arra, hogy a közösségem és a követőim mire fogékonyak, mi iránt érdeklődnek, mi az a vonal, amit érdemes elindítani. Nálam soha nem volt az, hogy leültem, és azt mondtam: na most ez lesz, írjunk egy üzleti tervet.
A vegán hedonista Forrás: Steiner Kristóf FB Hogy látja jelenleg a vegánság helyzetét Magyarországon, milyen irányba tart? Annak ellenére, hogy bizony divat itthon panaszkodni, hogy itt minden milyen rossz, el kell mondanom, hogy már majdnem Berlint is, de Londont biztosan kenterbe verjük vegán kínálatban. Már nem az a kérdés, hogy mit egyek, ha itthon vagyok Magyarországon, hanem hogy mit válasszak. Steiner Kristóf | hvg.hu. Már gyakorlatilag nincs olyan itthon, ami nem elérhető vegán verzióban is, hamburgerek, gyorskaják, sajtok, bármi. Ma már nem kell különleges boltokba menni, elég a szupermarketbe besétálni. Izraellel, Tel-Avival összevetve ugyan nagyon más a zöldségek minősége, de nyilván ez az éghajlat függvénye elsősorban, a napsütéses órák számával azért nem lehet versenybe szállni. Azért is szeretek többek között ott élni, mert csak kimegyek a piacra, és Kánaán a kínálat és a minőség; ötféle avokádó, háromféle sárkánygyümölcs, a választéknak szinte csak a képzelet szab határt. Hogyan menedzseli távolléte alatt az itthoni dolgait?
A több mint ezeréves vegetáriánus kultúra azonban nem akadályozta meg az inkákat abban, hogy jókat egyenek és aktív életet éljenek, hatalmas városokat emeljenek, több ezer kilométeres úthálózatot hozzanak létre. Egyes kutatások szerint a ma a világon elfogyasztott növényi ételek 70%-a Amerikából származik. Steiner Kristóf Humusz. "Először megnéztem Az Inkák Aranya kiállítást, majd átszellemülve főztem meg ezt a két ételt, amely hagyományos receptek alapján, azonban modern felfogásban készült. Az inkák hittek a közösségi kertészkedésben és együtt fogyasztották el a megtermelt javakat. A Limba bab olyan volt számukra, mint a közel-keletieknek a humusz, kukoricalepénnyel tunkolták ki a krémet. A kukorica saláta egyértelmű, ez a növény az andoki kultúrák legfőbb tápláléka, még a pattogatott kukoricát is ismerték" – mondta Steiner Kristóf. Receptek: Lima bab "humusz" A közösségi kertészkedés és gazdálkodás az inkák korában nem csak a praktikumról szólt – egymást segíteni a termesztésben, majd learatni a munka gyümölcsét egyet jelentett azzal, hogy a társadalom megosztja az elkészült ételeket is.
A vallásos zarándokhely, melynek központja a Születés Temploma, egész évben vonzza Jézus Krisztus követőit és tisztelőit. A szentély parányi ajtaján bebújva – mellyel a lóháton érkező tolvajok ellen védekeztek – faszerkezetes mennyezet, és mostanra félig megsemmisült freskók fogadnak: az 1700 évvel ezelőtti alapok újra és újraépítése semmit sem vett el a hely esszenciájától, máig megmozdul a lélek abban, aki ide látogat. A szomszédos Afteem étterem a legnagyobb kedvencem a városban: Izrael államalapításakor egy Jaffából ide menekült család szerelem-projektje, amely mostanra nem csak a tökéletes humusz és falafel, de a szabadság és az újrakezdés szimbólumává is vált. A lóbabbal készített savanykás "ful", és a muttabal, azaz palesztin padlizsánkrém egyenesen kihagyhatatlan, ahogy a mandulával megszórt csicserikrém is. És bár a palesztin képzőművészek kreációi mindig vonzották a kíváncsi látogatókat, igazán nagyot akkor fordult a világ a helyi művészeti szcénával, amikor a világhírű graffiti művész, Banksy megnyitotta szállodáját, a Walled Off Hotelt – ahol a szobák "a világ legrosszabb kilátására", az elválasztó falra néznek.
Persze nincs ebben semmi meglepő: aki egyszer evett már igazán jó humuszt élete során, az soha többé nem képes lemondani róla. Mert egy gagyi humusz és a tökéletes humusz között legalább akkora különbség van ám, mint mondjuk az előre csomagolt bolti zserbó és a nagymama zserbója között. És persze ahány ház, annyi recept: van, aki a sűrű és nehéz humuszért rajong – amiben Haifa verhetetlen. Mások a lágy, habos, könnyű humuszra esküsznek – mint amilyet Tel Aviv egyik ünnepelt kis humuszétterme kínál a Bugrashov és a Pinkser utca sarkán. Jeruzsálem felé menet van egy kis arab falu, Abu Gosh, amely tulajdonképpen a humuszturizmusról híres. Jaffában pedig öltönyös üzletemberek, szakadt hipszterek, tízfős ortodox családok, forrónacis turisták és kendőt viselő asszonyok képesek akár egy órán keresztül is fegyelmezetten sorba állni a kedvenc humuszosuk, az Abu Hassan előtt, majd vadidegenekkel megosztva az asztalukat tíz perc alatt befalni a mennyei étket, miközben a pincérek fennhangon üvöltenek, hogy "Yallah, gyorsan enni, mert még hosszú a sor! "
Az is gyakori, hogy a Tel-Avivból a Holt-tengerhez utazók még csak nem is tudják: Ciszjordánián, azaz Palesztina és Izrael "közös" – értsd, mindkét fél által sajátnak nevezett – részét vezetnek át. A sivatagon át vezető kacskaringós úton balra Ramallah és Jerikó, jobbra izraeli telepek tarkítják az utat, de ami igazán számít, az középen van: a közösen használt, megosztott út, amelyen járva helyiekkel találkozhatunk, mindkét oldalról. Itt élnek a beduinok – akiket bárki meglátogathat egy teára, vagy tevegelésre. És míg túl sokan vannak – mindkét oldalon, és persze külföldön is -, akik szerint a háború a másik oldal hibája, akik szerint sosem lesz béke, és akik szerint a túloldalon élők nem érdemelnek szabadságot, szerencsére egyre több izraeli és palesztin emeli fel a hangját az öncélú ideológiák ellen. Légy te is ilyen, és adj egy esélyt egy szokatlan utazásnak, Betlehembe, Ramallába, Nábluszba, Jerikóba! Betlehem, a vallásos zarándokhely Kezdjük könnyedén, az akár fél délután alatt is megjárható Betlehemmel!
Izraelben egyenesen inzultusként kezelné a fogyasztó, ha a zöldséglabdácskák előre megsütött állapotban, mikróban melegítve kerülnének a pitába. A Falafel HaKosem – azaz magyarul falafel varázsló – a Fehér Város legfantasztikusabb csemegéjét kínálja, ráadásul igény szerint teljes kiőrlésű pitában. Az én kedvencem a "mindent bele" változat extra grillezett padlizsánnal, a falafel szendvicset pedig alaposan meglocsolom tahinivel és ambával – ez utóbbi egy csípős mangó mártás, amelytől nagyjából 48 órán án curry-szaga lesz az embernek... de megéri! Jó reggelt, jó reggelit! Semmi sem fogható egy izraeli reggelihez – amely a folyton pörgő és rohanó Tel Aviviak számára gyakran a legfőbb étkezés - a nap bármely szakaszában. Erre a lehetőségre csapott le a város kedvenc reggeli-bárja, a Benedict, amely a hét hét napján, a nap 24 órájában várja a látogatókat elegáns reggelivel. Az én kedvencem a vegán verzió, amely csicseriborsóból és kesudióbol készült omlettből, salátából, péksüteményekből és kávéból, vagy frissen facsart gyümölcsléből áll, de egy kis extráért pezsgőkoktélra is cserélhető az ital.