X-Men Origins: Wolverine, US Akció, 1 ora 49 perc Az X-Men kezdetek: Farkasról szóló részében, Hugh Jackman egy Harley-Davidsonon gyűri le üldözőit. Szinte már várható volt, mikor teszik rá a rendezők Farkast egy motorra, hiszen valljuk be, női szemmel nézve, Hugh Jackman mintha Harley-ra termett volna, és még a bőrkabát is jól áll neki… A Farkas védjegyeként szolgáló pajeszről és frizuráról nem is beszélve. Honlapok:
Hood lenullázta az igényes mozielőzményeket, porrá zúzta a felnőttes drámát, ehelyett önmagába szerelmes vizualitással kívánja megvillantani Rozsomák oroszlánkarmait. Majd legközelebb. Mert lesz legközelebb. Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7
sokan látták is gondolom. A Farkas-mozi néhány éve még nagy hírnek számított, szép lassan azonban egy kis hallá vált a még nagyobb csinnadrattával reklámozott nyári blockbusterek vizében. Érdemes elmenni a moziba megnézni, de ne várjunk egy újabb Vasembert. X-Men kezdetek: Farkas előzetes
Kapcsolódó zónák Kedvencelte 49 Várólistára tette 51 Kiemelt értékelések LoneWolf 2015. június 28., 12:37 Mikor azt hitték a rajongók, hogy az X-men 3. után nincs lejjebb, megkapták ezt. – Az eddigiekhez képest látványosan mű CGI karmok. – A filmre kitalált, nem létező és béna mutánsok, akikre senki nem kíváncsi. – Pocsék, illetve rövid Gambit cameo. – Erőltetett, Pókemberszerű humor (lásd: fürdőszobai bénázás) – Bevarrt szájú, kezeiből kardokat növesztő, jelmez nélküli, az eredeti karakterrel teljesen ellentétes Deadpool. – Szappanoperába illően megcsavart romantikus szál. Xpress. X-Men kezdetek: Farkas. Rozsomák első önálló szereplése tehát joggal lett filmtörténeti bukás. 1 hozzászólás revelácifa 2016. július 14., 14:27 Ez az a rész, ahol az eredeti nyelv se sokat segített. És mivel újranézés, így még több bénaságot vettem észre, mint először. Ezzel a filmmel kaszálni lehetett volna, de amennyi kihagyott lehetőség volt benne… Mint egy átlag film elment, lekötött és voltak benne szórakoztató jelenetek és jó ötletek is de mint egy franchise tagja, abszolút csalódás.
X-Men Origins: Wolverine / X-Men kezdetek: Farkas (2009) - Kritikus Tömeg X-Men kezdetek: Farkas ( Gavin Hood) amerikai akciófilm, fantasy, sci-fi, thriller főoldal képek (17) díjak cikkek (4) vélemények (123) idézetek (23) érdekességek (1) kulcsszavak (17) A film feltárja Farkas tragikus és véres, több mint 100 évnyi múltját, amiben szerepe van többek közt szerelmének, Ezüst Rókának, kegyetlen féltestvérének, Kardfogúnak, és az X Fegyver programnak, ami gyilkológépet csinál belőle. X-Men Kezdetek: Farkas - Csajokamotoron.hu Motoros Magazin. Szereplők További szereplők... X-MEN Film Év Átlag X-Men X-Men - A kívülállók 2000 3, 7 (1029) X2 X-Men 2. 2003 (905) X-Men: The Last Stand X-Men: Az ellenállás vége 2006 3, 5 (814) X-Men Origins: Wolverine 2009 3, 2 (856) X-Men: First Class X-Men: Az elsők 2011 3, 8 (852) The Wolverine Farkas 2013 2, 8 (539) X-Men: Days of Future Past X-Men: Az eljövendő múlt napjai 2014 (672) X-Men: Apocalypse X-Men: Apokalipszis 2016 3, 0 (442) Logan Logan - Farkas 2017 3, 9 (622) Dark Phoenix X-Men: Sötét Főnix 2019 2, 6 (249) The New Mutants Az új mutánsok 2020 2, 4 (139) Bemutató 2009. április 30.
↑ A program-, és adatmemória fizikailag közös, ebből származik az architektúra legnagyobb hátránya: a sebezhetőség. (A memóriában tárolt bájtokról nem tudjuk eldönteni, hogy adatot vagy programkódot tartalmaznak, ezt csak a felhasználás módja dönti el! ) Ezt használják ki a vírusok, amikor a felhasználó számára adatnak tűnő állományt (például kép) tölt le, miközben a gép a benne található káros kódot futtatja. ↑ A Neumann-elv (magyar nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2014) ↑ Neumann János. A számológép és az agy (magyar nyelven). Maple Press Company (1831) Források John von Neumann: First Draft of a Report on the EDVAC (angol nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2018) – Neumann 1945-ös cikke: "Az első vázlat az EDVAC-ról készülő jelentéshez" Kovács Győző, Szelezsán János: Gondolatok Neumann János First Draft of a Report on the EDVAC című, 1945 júniusában megjelent tanulmányáról (pdf) Neumann János: A számológép és az agy (The computer and the brain, 1959) (magyar nyelven). Gondolat Kiadó, 1972 (Hozzáférés: 2016) – Neumann 1972-ben megjelent műve magyarul Herman H. Goldstine.
A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül: az emberi agy feladatmegoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához. Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. Érdeklődésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann mondta: "a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törődik majd". Felismerte: egy rendszer biztonságát, illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át. Neumann János jól látta a fejlődés további irányát, de életművét már nem fejezhette be. Hátralévő éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, amelyet az atombomba kutatásának éveiben szerzett sugárfertőzés okozott.
" Differenciálegyenletek megoldásánál a kezdeti, illetve a peremfeltételek nagy numerikus anyagot jelenthetnek, ezeket is meg kell jegyezni, tárolni kell, tehát ehhez is szükséges a memóriaegység. " [2] A Neumann-elvek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: aritmetikai egység, központi vezérlőegység, különböző memóriák, bemeneti egység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Az elvek között szerepel a program soros végrehajtása is. A Neumann-elvek publikációit teljesen szabadon közreadták, így az EDVAC első üzembe helyezésekor már néhány egyéb Neumann-elvű számítógép is létezett a világban. EDSAC ( angolul Electronic Delay Storage Automatic Calculator), UNIVAC ( angolul Universal Automatic Computer). Neumann-elvek Neumann János a mai modern Neumann-elvű számítógépek építéséhez 1946-ban dolgozta ki az alapelveket Teljesen elektronikus működés (– ez Neumann idejében elektroncsöves felépítést jelentett, amit később a tranzisztoros, majd az integrált áramkörös felépítés követett) Kettes számrendszer használata (– az összes művelet, pl.
1946 februárjában készült el hivatalosan az első programozható, elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer). A 2, 5 méter magas és mintegy 30 tonnát nyomó csoda építési tapasztalatai alapján dolgozta ki Neumann János híres matematikusunk azokat az elveket, amelyek lehetővé tették az egyszerűbb és könnyebben hozzáférhető számítógép építését. Az 1945-ben publikált Neumann-elvek szerint a számítógépnek öt fő egységből kell állnia: bemeneti egység, kimeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység. És ami a leglényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában tárolja. Utóbbit nevezzük a tárolt program elvének. A Neumann-elvek lefektetik azt is, hogy az összes művelethez kettes számrendszer használata szükséges, illetve az utasítások végrehajtása időben egymás után, vagyis soros módon történjen. A számítógép fizikai paramétereit tekintve teljesen elektronikus működést kell produkálnia, ami mára már triviális, hiszen már a kulcstartóinkban is integrált áramkör található, de Neumann idejében még csak elektroncsöves és mechanikai megoldás létezett.
A Neumann-architektúra azaz egy Neumann elvű számítógép felépítése, amely három fő komponensből áll: memória, központi egység (CU, ALU), és a bemeneti/kimeneti perifériák Az első elektronikusan működő számítógép, az ENIAC ( angolul Electronic Numerical Integrator And Computer) építési tapasztalatai alapján a számítógép építéséhez nélkülözhetetlen alapelveket Neumann János matematikus dolgozta ki, aki az ENIAC-nál gyorsabb, megbízhatóbb, egyszerűbb és könnyebben kezelhető gépet szeretett volna megépíteni. Az általunk ma Neumann-elveknek nevezett kritériumrendszert elsőként az 1945-ben kiadott "First Draft of a Report on the Edvac" című művében publikálta. [1] Neumann János 1945-ben a Princentoni Egyetemen az elektronikus számítógép program igazgatója volt, amikor Herman Goldstine -nal megépítették az akkori legkorszerűbb, tárolt programmal vezérelt számítógépet, amit kutatási célokra terveztek. Az 1949-ben megépített EDVAC ( angolul Electronic Discrete Variable Automatic Computer), már Neumann elgondolásai alapján épült és a világon az első, belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép volt.
összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható) Belső memória használata Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja.