Az útvonalterv részletes leírásának bármelyik sorára kattintva a térképen megjelenik annak kinagyított térképes változata is!
Budapest – Csopak útvonalterv Google útvonaltervező Budapest – Csopak útvonalon, ahol a számított távolság: 125 km és 1 óra 25 perc a menetidő. Szálláshelyek Csopak településen.
Hagyd el a körforgalmat a(z) 2. kijáraton át a(z) 71. 16, 0 km, idő: 16 perc. Fordulj jobbra, és térj rá erre az útra: Kossuth u. 0, 2 km, idő: 1 perc. Fordulj balra, és térj rá erre az útra: Patak u. 0, 1 km, idő: 1 perc. Fordulj jobbra. 90 m, idő: 1 perc. Csopak budapest távolság hu. Budapest - Csopak útiterv Utazóidő: Az út megtételéhez szükséges időtartam kb. 1 óra 23 perc. Távolság: Budapest kiindulással és Csopak érkezéssel kb. 125 km távolsággal számolt az útvonaltervező. Csopak utcanézet: A Google Street View aktiválásához Budapest és Csopak településeken húzd a térképen található sárga emberkét a célpont fölé! Találtál már olcsó szobát Csopak úticélon? Bármerre is tartasz, segítünk az olcsó szállásfoglalásban: Szobakeresés Csopak és környékén itt! A legjobb szállásajánlatok egy helyen! Az útvonaltervezés mellett próbáld ki a szobafoglalást is, melynek segítségével gyorsan és hatékonyan kereshetsz szállást: Több száz utazási portál akciós szobakínálata a világ bármely pontjára akár 80%-os kedvezménnyel és árgaranciával!
1929. június 11. Szerző: Tarján M. Tamás 1929. június 11-én hunyt el ifjabb Andrássy Gyula politikus, jogtudós, a kiegyezést megteremtő idősebb Andrássy Gyula gróf és Kendeffy Katalin második fia. Andrássy a család híres tőketerebesi kastélyában töltötte gyermekéveit, majd miután apja karrierje a kiegyezéssel felfelé ívelt, Bécsbe került, ahol magánúton taníttatták. A közös külügyminiszteri pozícióig emelkedő idősebb Andrássy gróf fiát diplomáciai pályára szánta, ezért a konstantinápolyi, majd a berlini konzulátusra is beajánlotta őt, mint segédfogalmazót. Andrássy Gyula 1884-ben a német fővárosban jogi diplomát szerzett, és követségi attasé lett, majd hazatért, és a Szabadelvű Párt tagjaként bekapcsolódott a belpolitikai élet küzdelmeibe. 1894–95 között Wekerle Sándor első kormányában a király személye körüli tárcát kapta meg. Andrássy a parlamenti válságidőszakokban rendre kilépett pártjából, először 1898-ban ideiglenesen, majd az 1904. novemberi – az obstrukciót szabálytalan eszközökkel letörő – úgynevezett "zsebkendőszavazás" után végleg elhagyta a Szabadelvűeket.
Gróf Andrássy Gyula (Oláhpatak, 1823. március 8. – Volosca, 1890. február 18. ) Vérbeli diplomata, egyike a legkiválóbb magyar államférfiaknak; 1867–1871 között Magyarország miniszterelnöke, 1871–1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. Hazafias szellemű nevelésben részesült, jogi tanulmányai befejezése után hosszabb külföldi utazást tett, majd politikai pályára lépett. Első példaképe Széchenyi István volt, aki szintén rokonszenvezett vele. 1847-ben Zemplén megye országgyűlési követe lett, s a követutasításnak megfelelően ekkor már Kossuth Lajost támogatta. 1848 áprilisában Zemplén megye főispánja lett, s Jellasics támadása után bekapcsolódott a katonai küzdelmekbe: harcolt Pákozdnál és Schwechatnál. A tavaszi hadjáratban Görgey segédtisztje, majd ezredes, kitüntette magát Isaszegnél és Buda ostrománál. A Szemere-kormány megbízásából Isztambulba ment, hogy a szultánt oroszellenes fellépésre vegye rá, de küldetése sikertelen maradt. A világosi fegyverletétel után nem térhetett haza, Párizsban, majd Londonban próbált tenni a magyar ügyért – eközben 1851-ben halálra ítélték és in effigie fel is akasztották a szabadságharcban vállalt szerepéért.
Gyermekkorában – testvéreivel együtt – a kor jeles pedagógusa, Peregrini Elek volt a nevelője. Az akkori szokások szerint középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után külföldi tanulmányútra ment. Közéleti pályafutását 1845-ben kezdte, amikor a Tisza szabályozásával foglalkozó Felső-Szabolcsi Társulat elnökévé választották. Ekkor ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, akinek eszméi nagy hatással voltak rá. Széchenyi atyai pártfogásába fogadta, megjövendölve, hogy az ifjú Andrássy sokra hivatott az ország vezetésében. Az 1847-48-as pozsonyi országgyűlésen Zemplén vármegye követeként Kossuth politikáját támogatta. 1848 áprilisában Zemplén megye főispánja lett, októbertől pedig a zempléni önkéntes nemzetőr-zászlóalj parancsnokaként részt vett a Jellasics elleni harcokban. A tavaszi hadjáratban Görgey segédtisztje volt, 1849 májusától címzetes ezredesnek nevezték ki, majd 1849 nyarán a kormány isztambuli követe volt. A szabadságharc leverése után emigránsként Londonban, majd Párizsban élt.