Oszd meg ezt az oldalt: Egy kutya hazatér Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Columbia Pictures | Sony Pictures | Pariah | Dráma | Kaland | Családi | 7. 3 IMDb Teljes film tartalma Mit tehet egy kutya, ha messzire kerül otthonról? Vágyakozik a gazdája után. Mit tesz egy olyan különleges, játékos kedvű és makacs négylábú, mint Bella? Elindul. Hegyen-völgyön, havon és vadonon keresztülvágva, dacolva vadállatokkal, lavinával és ami a legveszélyesebb, az útjába akadó emberekkel keresi az otthonát, valamint a legjobb barátját, Lucast, meg az ő különleges családját. Bella több mint 600 kilométert tesz meg. Szerez barátokat, és néha menekülnie kell. Egypárszor megetetik, máskor az életéért küzd… de csak egy cél lebeg a szeme előtt: a hazatérés.
Csak elenyésző számú, cselekményvonalra nem annyira fontos hatással bíró kis mellékszál maradt ki – ami a játékidőre vonatkozó korlátok miatt érthető –, de ezt leszámítva mintha csak a regény elevenedett volna meg képekben. Megvolt az összes fontos jelenet, az azokat összekötő fontos mellékek, és még azokon túl is bőven rakosgattak bele a mellék-kategóriás részek közül. Mindezt 99%-os pontossággal úgy kivitelezve, mint ahogy W. Bruce Cameron a regényben leírta! Monológok és párbeszédek egész hada köszönt vissza szóról-szóra úgy, ahogy a regényben volt megfogalmazva! *-* Szinte nem is akartam elhinni, valami lenyűgöző élmény volt. Arról már kiömlengtem magam a könyvről írt kritikámban, hogy mennyi eszméletlenül aranyos jelenetet ölel fel a sztori, ezeket a filmben is kivétel nélkül imádtam. Amikor Bella megnevezi a játékokat, amiket Lucasszal játszanak – "Hozd vissza", "Ne rágd a cipőt", "Megyek dolgozni" –, amikor Bella és Nagy Cica bármelyik közös jelenete futott, amikor Bella nevét eltalálta Gavin, amikor a veterán kórházban dugdosták Bellát a betegek a főorvos elől, amikor Bella épp a kis falatka sajtot kapta….
További képek Forrás: Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, (a Gömör-Tornai-karszt D-i része), hazánk ÉK-i részén található. A Nemzeti Park törzsterülete 6 kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Szalonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfejlődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható. A terület éghajlata nedves kontinentális, hosszú nyárral és a Kárpátok közelsége miatt erős hegyvidéki hatással. Ez a térség hazánk egyik leghidegebb tájegysége. Az évi középhőmérséklet 9, 1 ºC, a fagyos napok száma 120-130. Az évi napfénytartam kevesebb, mint 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 660 mm. Legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb a március. Ennek megfelelően alakult ki a térség természetes növény és állatvilága. A karszt legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak, amely Jósvafő közelében ered.
A térség állatvilága is rendkívül változatos: a 28 európai denevérfaj közül 20 megtalálható az igazgatóság területén. A karsztvidék felszínét borító háborítatlan erdőkben fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, illetve a békászó sas. De megtalálható a pannon gyík és a nemzeti park címerében is szereplő foltos szalamandra. Az Aggteleki Nemzeti Park programkínálata is rendkívül színes: a jósvafői Kúria Oktatóközpont egész júliusban és augusztusban várja az érdeklődőket változatos kézműves foglalkozásokkal, családi programokkal. A Kessler Hubert Emlékház barlangokról szóló kiállítást kínál, a Keleméren található Mohos ház bemutatóhelyen a Mohos-tavak és a Mohosvár történetével ismerkedhetünk meg, a szögligeti Szalamandra-ház erdei iskolai pedig egész évben várja a csoportokat. Szeptemberben szervezett vezetéssel a szarvasbőgés is hallható az Aggteleki-karszton, októberben az Európai Madármegfigyelő Napok részeként pedig madárgyűrűzési bemutató várja az érdeklődőket. Vörös-tói Látogatóközpont A Baradla-barlang Vörös-tói bejáratánál, Aggtelek és Jósvafő között található, 2005-ben átadott impozáns látogatóközpont.
Az Aggteleki Nemzeti Park 1985. január 1-én alakult meg a Gömör-Tornai-karszt hazánkra eső területén. A történet Az Aggteleki Nemzeti Park 1985. január 1-én alakult meg Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag vidékén, a Gömör-Tornai-karszt hazánkra eső területén. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A természeti környezet védetté nyilvánításának természetesen voltak előzményei, a Baradla-barlangot 1925-ben Nemzeti Kinccsé-, 1940-ben védetté nyilvánították. A Baradla-, Béke-, Szabadság-, és Vass Imre barlangok fölött húzódó felszín az 1950 – 58 közötti időszakban kapott természetvédelmi terület státuszt. 1978-ban – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezetén belül – jött létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzet, amelyet 1979-ben az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra rezervátummá nyilvánítottak, s két magterületet jelöltek ki (Haragistya, Nagy-oldal) Aggtelek és Jósvafő térségében.
Sajátos népi hagyományok is fellelhetők a településeken. A turisztikai vonzerőt fokozzák a kulturális események, a hagyományosan megrendezett barlangi hangversenyek, falunapok, művészeti hetek, sport- és szabadidő-rendezvények. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében Jósvafőn található hazánk egyetlen hucul ménese, mely a Jósvafő feletti gergéslápai legelőn tekinthető meg. A térség természet értékei, a történelmi emlékek, a hagyományos paraszti gazdálkodás, a tradicionális kultúra elemei szinte változatlanul megőrződtek. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1, 2, 5 és 7 órás barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban Aggtelekről és Jósvafőről. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző hosszúságú és nehézségű szakaszait tekinthetik meg az érdeklődők. A Baradla-barlang az év minden napján nyitva tart. Nyáron 8-18 óráig (utolsó túra 17 órakor), télen 8-16 óráig (utolsó túra 15 órakor) látogatható. Naponta több alkalommal induló túrák: Aggteleki rövidtúra (1 óra), Vörös-tó rövidtúra (1 óra), Jósvafői rövidtúra (1 óra), Kombinált jegy (közép- és rövidtúra).
A természetvédelmi terület a tájvédelmi körzetnél kisebb, különleges természeti értékekben gazdag összefüggő terület. Természetvédelmi terület Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. törvény rendelkezik. A természetvédelmi területeknek két típusa létezik Magyarországon. Az országos jelentőségű védett területeket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelője a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, az elsőfokú természetvédelmi hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ugyancsak országos jelentőségűek az ex lege védettségben részesülő természeti és kulturális értékek. A helyi jelentőségű védett területeket annak a településnek önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik.
Varázslatos cseppkőbarlangok és hucul lovak birodalma