Cikkszám: Sz27603 3+1 szemes Figaro fazonú gyermek arany karlánc. Az ékszer 14 karátos sárga aranyból készült. Kis súlya ellenére is mutatós viselet. Hossz: 14 cm. Súly: 1, 10 gr. Az ékszerről 2 db termékfotó készült. Szerezhető hűségpontok: 0 NEM KAPHATÓ! Gyermek arany karlánc a 2. Kifutás dátuma: 2022-02-18 További képek Hasonló termékek Cikkszám: H41025 Raktáron 91. 476 Ft Leírás és Paraméterek 3+1 szemes Figaro fazonú gyermek arany karlánc. Az ékszer 14 karátos sárga aranyból készült. Hossz: 14 cm. Az ékszerről 2 db termékfotó készült.
Leírás Termék részletei Sárga arany véshető lapbetétes gyermek karlánc, hosszabbítóval 12-14 cm. Kattintson a képre: Írjon nekünk e-mailt: E-mail: corner budapest Hívjon bennünket: Tel. Gyermek arany karlánc a youtube. : +36 30 420-0797 (9. 00-18. 00) Cikkszám AU107759 Adatlap Állapot Új Finomság 14K Neme Gyermek - uniszex Súly 1. 6g Méret 14 cm Hasonló termékek (6 termék található ebben a kategóriában) Gyors nézet Kívánságlistához Összehasonlításhoz Arany gyerek fülbevaló 51 000 Ft Ezüst nyaklánc violin kulcs... 12 800 Ft Fehér arany fülbevaló szív... 42 000 Ft Ezüst szett 4 900 Ft Sárga arany, fehérköves... 48 000 Ft Arany gyermek fülbevaló 38 400 Ft Véleményt írok Legyen Ön az első, aki megírja véleményét!
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
Cikkszám: al016 Akciós ár: 23. 940 Forint 26600/gr. Raktármennyiség: van raktáron Arany gyermek karkőtő, véshető lappal. 14 Karátos aranyékszer Súly:0, 9gramm Hossz:14cm Szélesség:2, 5mm Szín:sárga
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Ez a kedves gyermek karlánc 14 karátos sárga aranyból készült. A karláncot eper formájú dísz, valamint hosszúkás lapocska egészíti ki, amely sima felületével alkalmas név, vagy dátum gravírozására. Magát a karláncot csillogó szemek alkotják. Klasszikus rugós kapoccsal rendelkezik. Ez a kedves karlánc kiváló ajándék az Ön gyermeke számára. A lapocska szélessége 5 mm, hossza 18 mm, a karlánc teljes hossza 160 mm. Abban az esetben, ha az Ön által megrendelt termék mérete nem lenne megfelelő, vagy mégsem nyerné el tetszését, természetesen szívesen kicseréljük, vagy visszautaljuk Önnek a termék árát. Nem kell mást tennie, mint kitölteni a Reklamációs űrlapot, melyet weblapunk alján talál meg, s a terméket visszaküldenie címünkre, legkésőbb 30 napon belül, a termék átvételétől számítva. A terméknek s a csomagolásának sértetlennek kell lennie. Gyermek arany karlánc a pdf. Írja meg a véleményét Jelenleg nincs vélemény a termékről. Legyél te az első, aki értékeli ezt a terméket.
). : Felpróbálod? :
A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódtak, így például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés. A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték, néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzogatták a harmatban. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányoktól. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, azzal elvitték a tej hasznát. Ez ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával. Különös szokások Az úgynevezett kilövés a fiatalokat összepárosító esemény volt. A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok hibáit, de általában senkit sem neveztek néven. Ez a procedúra este történt a réteken, mezőkön, domboldalakon tűz lángjánál. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.
Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen (Pócs 1964: 156). A Mura-vidéken harmatszedés közben ezt mondogatták: "Viszek is hagyok is", vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is (Penavin 1988: 87). A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is. Az Ormánságból való leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" (Zentai T. 1983: 154). Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától.
A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot nem bántották, hanem a torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Másutt azt tartották, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Moldvában úgy hitték, hogy aki Szent György előtt egy kígyót agyoncsap, annak megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes. Időjósló nap A Szent György-napi dörgés jó bortermést ígér. A Szent György nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy az bő termést jelent abban az esztendőben. Ahonnan a mennydörgés hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A Szent György-napi eső is a bő termés ígéretét hordta magában a hagyományban.
A könyv a szőlő fejlődésének három fontos periódusát tartalmazza, a Szent György-napi hajtások mellett a Lőrinc-napi fürtök rajzát, illetve a szüretről szóló feljegyzéseket. A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor. Néhol a borárakra és az értékesítési lehetőségekre is találhatóak adatok. A legtöbb régi népszokás eredete a már említett ókori római pásztorünnepből ered. Ezen a napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott. Különböző rontáselhárító szokások voltak, mint az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura. Több helyen e napon állították az új köcsögfát is. Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik az emberek a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól. Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot, az uborkát.
Számos legendája közül a legismertebb a sárkányölő motívum. A legenda szerint élt Líbia Silena nevű városának tavánál egy sárkány. aki amikor éhes volt, mérgező leheletével úgy megrontotta a levegőt, hogy sokan belehaltak. A lakók ezért ügy döntöttek, naponta két bárányt tesznek ki a tóhoz, hogy a csapást megszüntessék. Amikor alig volt már bárány a környéken, úgy döntöttek, minden nap egy bárányt és egy embert áldoznak föl. Az igazságosság jegyében sorsot húzva döntöttek, hogy ki legyen a lakók közül az áldozat. Egyik napon a király lányára került a sor, és a király hiába fordult népéhez kegyelemért, nem volt könyörület. A király nyolc nap haladékot kért, hogy lányától búcsút vehessen, és ezt a kívánságát teljesítették. A nyolcadik nap reggelén a királylány sírva elköszönt szüleitől, és királyi öltözetben, egyedül indult útnak a tóhoz. Arra lovagolt Szent György, és amikor megtudta mi a királylány szomorúságának oka, a tettek mezejére lépett. Amikor megjelent a sárkány, Szent György fölpattant a lovára, keresztet vetett, és lándzsájával úgy megsebesítette a sárkányt, hogy az földre hullott.