Az 1960–as A hét mesterlövész már eleve egy feldolgozás (ha a marketingesek korábban eszméltek volna, "újraértelmezés"), mely utólag vált azzá, amivé, bemutatásakor visszafogott sikert aratott. A folytatásoknak még csak a címére sem emlékszem. A hét mesterlövész telibe talál. Bő fél évszázad már elég hosszú idő ahhoz, hogy bűntudat nélkül elővegyék, igaz, korábban is voltak már ilyen jellegű törekvések, csak hogy Tom Cruise nevét is megemlítsem. Antonie Fuqua A hét szamuráj és A hét mesterlövész nagy rajongója. Ezzel nincs is baj, hallottunk ilyet már számtalanszor. Ebből még akármi is lehet, a stáb szétrajongja magát, rajongása tárgyának farvizén evezve egy teljesen öncélú valamit hoz létre, olyan tisztelettel nyúl a témához, hogy szinte semmi újat nem tesz hozzá, gyakorlatilag újraforgatja azt és persze vannak azok a ritka kivételes esetek, amikor a káposzta is jól lakik és a kecske is megmarad. Kedvező előjelnek tekintettem, hogy a rendező filmjeiben rendre megtalálhatóak a western kellékei, fegyverforgató párbajhősök, törvényen kívüli igazságosztók, korrupt sheriffek, összefoglaló nevükön az old school férfiak, és úgy általában a gonosz, meg a nem gonosz.
Értékelés: 10 szavazatból A hét legendás mesterlövész nem ismer legyőzhetetlen akadályt, nincs olyan ember, aki megállítsa őket. Hetük között van, aki pap volt, van, aki rabszolga, s van, aki vadász, de mindannyian kerültek már végzetesen éles helyzetbe, és mindannyiukat ugyanaz a cél vezérli: szembeszállni az igazságtalansággal. Évadok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Benedek Elek (1859–1927) a legismertebb magyar meseíró és népmese-feldolgozó. Gyűjteményei folyamatosan jelennek meg, népszerűsége hosszú évtizedek óta sem kopott meg. Gyermekek milliói nőttek fel művein, a maiak éppúgy szeretik történeteit, mint a szüleik, nagyszüleik. Ebben a kötetben többek között a Jégország királyává váló Jánossal, a színében változó királynéval, a csudaállatokkal, a nagy orrú királyfival, a cserfes Csiricsári kisasszonnyal találkozhatunk, akik újabb csodás kalandokba viszik el a gyerekeket. Mint a korábbi Benedek-köteteinket (Az aranyalmafa, A kék liliom), ezt is Bányai Éva magával ragadó rajzaival ajánljuk minden kedves olvasónknak. Állapot: használt, de jó állapot Ár: 1 600 Ft rendelhető
- El se menj, fiam, hiába! Budapest hétvégi parkolás Benedek elek jégország királya realty Balatonfüred szelektív sziget Ebédidő ledolgozása 2019 Benedek elek jégország kiralya Benedek Elek: Jégország királya Benedek elek jégország királya magyar Jégország királya IV. (Benedek Elek) - Esti mese - Benedek elek jégország királya and tobago Pajzsmirigy labor érték Jégország királya II. (Benedek Elek) - Esti mese - Tisztítógépek » Árak és online vásárlás | BAUHAUS De most már mindegy - gondolá, vissza nem megy, ha addig él is. S amint nézdegélt jobbra-balra, megpillantott egy ármádia katonát jégbe fagyva. Na, ez bizonyosan a vörös király ármádiája! Hej, ha ezt ő feltámaszthatná! De mivel? Itt nem lehet tüzet gyújtani. Már egy élete, egy halála, ő indul. Az ám, ha tudott volna. De a lába nem fogta a jeget, s vasbocskor már miszlikbe szakadt volt. Gondolkozik, mit csináljon. Eszébe jut nagy kínjában a jegesmedve. Előveszi a szőrszálat, s nézegeti. Hát egyszerre csak odatoppan a medve, s kérdi: - Mit parancsolsz, lelkem, gazdám?
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, "a nagy mesemondó". Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak.