Azonban a 2303 méteres hegytető is csak négy évig maradt az ország főcsúcsa. A második világháború elvesztésével Magyarország ismét az 1938 előtti határai közé szorult vissza. A háborút hivatalosan lezáró 1947-es párizsi békeszerződés aztán (még ha csak egészen pici területtel is) még ehhez az állapothoz képest is tovább csonkította az országot, ez azonban az ország legmagasabb ormának helyére nem volt hatással. Így Magyarország hivatalos politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli. Az a tény, hogy a Kékes hosszú évtizedek óta (kis-)Magyarország legmagasabb pontja, legalább nagyban segítette a Mátra turizmusának fellendülését. Ha a határok ebben a pillanatban megváltoznának, a Mátrának szerintem az már akkor is örök hírnevet szerezne, hogy "a második legtöbb ideig volt Magyarország legmagasabb csúcsa", még ha nagyságrendekkel kevesebb ideig is, mint a Gerlachfalvi-csúcs. Szerencsére ma már a határok jobb átjárhatósága miatt nem jelent gondot a Kárpát-medence Kékesnél magasabb csúcsira való eljutás sem.
Termálfürdők magyarország Danfoss magyarország Hirschmann magyarország Magyarország négy legmagasabb hegycsúcsa Kékes Magasság 1014/1015 m Hely Parád / Gyöngyös, Heves megye, Magyarország Hegység Mátra Relatív magasság 774 m Elhelyezkedése Kékes Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 52′ 21″, k. h. 20° 00′ 29″ Koordináták: é. 20° 00′ 29″ A Wikimédia Commons tartalmaz Kékes témájú médiaállományokat. A Kékes [1] Magyarország legmagasabb hegye. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. A Balti-tenger szintjéhez mérve 1014, [2] az Adriai-tenger szintjéhez mérve 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, [1] amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. Domborzat [ szerkesztés] A Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található.
Ritkán vizsgált szempont – és talán egy-két történelmi-földrajzi érdeklődésű, kutató kedvű, hazafias érzelmű elvetemült túrázón kívül nem is sokaknak jutna eszébe ilyesmiről cikket írni –, hogy a XX. századi határváltozásokkal együtt hogyan változott az is, hogy éppen mikor melyik csúcs volt a Magyarország aktuális politikai határain belüli legmagasabb pont. Mert bizony az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú "kitüntetés" irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. Az 1938 novemberi első bécsi döntéssel aztán ismét változott az ország legmagasabb pontjának a helye. A Felvidék déli részének visszacsatolásával egyidejűleg a Kékes boldogan adta át addig kissé rossz szájízzel viselt címét az új északi határ mellett fekvő Rozsnyói-hegység egyik legmagasabb csúcsának, az 1293 méter magas Pozsálónak.
Ha lehetőségünk és időnk van rá, menjünk fel a toronyba, ahol kilátó és presszó is üzemel. Előbbiből fantasztikus 360°-os panoráma nyílik a közeli és távoli környékre. Kékes-tető 1014 méter magasságával Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, tetején a már szimbolikus toronnyal. Az 1981-ben átadott antennatorony teteje a tengerszint felett 1200 méteres magasságig nyúlik. Benne helyet kapott egy zárt körpresszó, valamint a felette levő szinten egy kilátó. Előbbiben egy közel 8000 darabos minipalack gyűjtemény is megtekinthető. Kékes hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja
Azonban a 2303 méteres hegytető is csak négy évig maradt az ország főcsúcsa. A második világháború elvesztésével Magyarország ismét az 1938 előtti határai közé szorult vissza. A háborút hivatalosan lezáró 1947-es párizsi békeszerződés aztán (még ha csak egészen pici területtel is) még ehhez az állapothoz képest is tovább csonkította az országot, ez azonban az ország legmagasabb ormának helyére nem volt hatással. Így Magyarország hivatalos politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli. Az a tény, hogy a Kékes hosszú évtizedek óta (kis-)Magyarország legmagasabb pontja, legalább nagyban segítette a Mátra turizmusának fellendülését. Ha a határok ebben a pillanatban megváltoznának, a Mátrának szerintem az már akkor is örök hírnevet szerezne, hogy "a második legtöbb ideig volt Magyarország legmagasabb csúcsa", még ha nagyságrendekkel kevesebb ideig is, mint a Gerlachfalvi-csúcs. Szerencsére ma már a határok jobb átjárhatósága miatt nem jelent gondot a Kárpát-medence Kékesnél magasabb csúcsira való eljutás sem.
Az 1014 [2] méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegye. 2019 138 km Krists Neilands lett Israel Cycling Academy ( 2003 -ban és 2005 -ben két szakaszt is rendeztek Kékestetőn, mindkettőt egy napon. A második, rövid szakasz egyenkénti indítású hegyi időfutamként került megrendezésre. ) A Criterium Tour kékestetői szakaszának nyertesei: 2006 Gyöngyös -Kékestető 18 km Hřebik Martin cseh Sparta Praha 38:12 A Kékesre fel! amatőr verseny győztesei és idejük: Cziráki István 33:30 Szőke Gábor 39:38 A Kékesi Csúcstámadás amatőr verseny győztesei és idejük: 2009 Csortos Imre 40:15 2010 Dancs Márton 42:43 2011 41:44 2012 Makács Gábor 40:31 2013 38:57 2014 38:18 39:01 2017 39:25 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kékes-tető, Heves megye, Magyarország. (Hozzáférés: 2013. október 21. ) További információk [ szerkesztés] 1014 Kékestető (magyar) A Tour de Hongrie honlapja Időjárás a Kékestetőn Mátrai Gyógyintézet honlapja Légi fotók - Kékestető m v sz Az Országos Kéktúra Mátraháza és Sirok közötti 21. szakasza Mátraháza · Déli sípálya · Kékestető · Sas-kő · Disznó-kő · Kis-Sas-kő · Markazi-kapu · Mraznica-tető · Hármashatár erdészház · Nagy-Szár-hegy · Cserepes-nyereg · Selyem-tisztás · Oroszlánvár · Domoszlói-kapu · Jagus · Szederjes-tető · Jóidő-kút · Cseresnyés-tető · Gazos-kő · Átrád-tető · Kalapos-tető · Őr-hegy · Sólyom-kút · Sirok Előző túraszakasz (20.
Regényünk Dél-Afrika területén fog hozzá abszurd történetéhez, ahol Nombeko Mayuki tengeti életét vízhordás és latrinapucolás közepette. Az analfabéták földjén (ahogy a szerző említi) azonban a lány hűtlenül a sztereotípiához nagyon is jól tud számolni, mellyel a terület főnökének "jobbkeze" lesz, persze nem hivatalosan és nem is mondható, hogy főnöke nagy örömében, hiszen Nombeko minden számolással kapcsolatos dologba belekontárkodik és kioktatja a férfit. Majd egy szép napon, mikor már nincs maradása fogja magát néhány szem gyémánttal és elindul a nagyvilágba szerencsét próbálni. Az analfabéta aki tudott számolni - Humor - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Azonban az, hogy Mr. Jonasson tollával íródott a mű már sejthető, hogy nem lesz egy hétköznapi kalandtúra, amelybe belekeveredik. Sőt, úgy is mondhatjuk, hogy egy eszeveszett furcsa véletlenekkel, ritkán szerencsés fordulatokkal és annál többször szerencsétlennel vegyített kalamajkába keveredik Svédországban egy atombomba társaságában. De az, hogy hogyan jut el Dél-Afrikából egészen a svédekhez, hogy kerülnek hozzá gyémántok és hogy a manóba lesz útitársa egy atombomba, még álmainkban sem képzelnénk – ezt a felfedezést meg is hagyom Nektek, nem is lehetne ezt az eseménytömkeleget felvázolni, annyira komplikáltra sikeredett.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>