A puszta szórakozásból levadászott emberek témájának felhasználása egy puszta szórakozásból készített filmben tényleg annyira visszataszító, amit nem szívesen néz az ember. Épp ezért nem tett jót a Vadászatnak, hogy mire a stúdió végre be merte volna mutatni, a koronavírus miatt bezárt az összes mozi, és végül online letölthetővé vált a film a mozis premier helyett. Mert így talán sokan megnyomják a stop gombot még azelőtt, hogy kiderülne, azért van valami kis gondolati tartalom is a mészárlás mögött, még akkor is, ha ez hosszú ideig nem egyértelmű. De ez a "mondanivaló" eléggé döcög. A sztori szerint ugyanis a felvilágosult, liberális, klímatudatos, politikailag korrekt amerikaiak vadásznak a csőcselék tagjaira, a rasszista, összeesküvés-hívő redneckekre, olyannyira vigyázva az alkotmányosságra, hogy addig nem is kezdenek el lőni, amíg a fogva tartottak nem tüzelnek rájuk, mert onnantól már önvédelemnek lehet nevezni a vadászatot. Ami ötletnek ötlet, de gondolatilag azért elég sovány: így egyszerűen áthelyezi a csőcselékhez társított sztereotípiákat ("lenyomni erőszakkal, aki nem ért egyet velünk") a liberálisokra.
A vadászat (Jagten) 2012-es dán–svéd film Mads Mikkelsen a filmben Rendező Thomas Vinterberg Producer Morten Kaufmann Sisse Graum Jørgensen Thomas Vinterberg Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Tobias Lindholm Thomas Vinterberg Főszerepben Mads Mikkelsen Thomas Bo Larsen Lasse Fogelstrøm Annika Wedderkopp Zene Nikolaj Egelund Operatőr Charlotte Bruus Christensen Vágó Anne Østerud Janus Billeskov Jansen Gyártás Gyártó Zentropa Nordisk Film Ország Dánia Nyelv dán Játékidő 106 Költségvetés 20 millió dán korona (3, 5 millió USA dollár) Képarány 2, 35:1 Forgalmazás Forgalmazó Vertigo Média Kft. Bemutató 2012. május 20. 2013. január 10. 2013. február 21. Korhatár További információk weboldal IMDb A vadászat (Jagten) 2012-ben bemutatott dán filmdráma Thomas Vinterberg rendezésében, Mads Mikkelsen főszereplésével. A történet egy kis dán faluban játszódik karácsony környékén, főszereplője egy férfi, aki tömeghisztéria áldozata lesz, miután egy kislány szexuális zaklatásával vádolják meg. [1] [2] A filmet a 2012-es cannes-i fesztiválon mutatták be, ahol a főszereplő Mads Mikkelsen el is nyerte a legjobb férfi alakítás díját.
Forgalmazó: UIP-Duna Film Az oldalon közölt képek és videók forrása és tulajdonosa a forgalmazó: UIP-Duna Film; illetve a gyártó(k): Blumhouse Productions, Universal Pictures; az anyagok sajtóban való megjelenítéséhez a gyártó a forgalmazó közvetítésével adott engedélyt a Mozipremierek számára.
Ettől viszont az egész csak egy közepes vicc, semmi több, mert társadalmi parabolaként így egyszerűen nem működik a film. Ahhoz az kéne, hogy a liberális/polkorrekt gondolkodásmódból tényleg következzen valahogyan az erőszak. Az egy sokkal gondolkodósabb, kevésbé primer szinten működő film lehetne arról, hogyan fordul át a rosszul értelmezett politikai korrektség és túlzott elfogadás valami károsba: erről szól például A négyzet című svéd művészfilm. De, igaz, ami igaz, abban kevesebb a látványos gyilkolászás. Fotó: Universal Pictures Pedig a Vadászat ennyit tud, és nem többet: ez az alapötlete, és itt meg is áll, de ezt legalább teljesen tisztességes színvonalon kivitelezi. Illetve van benne a végén még egy ötletes – de azért nem letaglózó – csavar, amiből legalább kiderül, hogy valóban Damon Lindelof, a Lost és a zseniális Watchmen sorozat forgatókönyvírója volt az egyik író, nem csak valamelyik asszisztense diákmunkás órabérért. De ezen kívül pontosan annyit ad a film, amennyit az ember elképzel a sztorileírás vagy az előzetes alapján: a semmi emlékezeteset nem mutató, bár vagány Betty Gilpin menekül a vadászai elől, és aki az útjában van, azt megöli, majd a végén jön a nagy leszámolás (biztos mindenki állatira izgul, hogy ki nyer).
Egy év eltelt. A közösségben enyhültek a feszültségek, Lucas ismét együtt van barátnőjével és fiát, Marcust ünneplik, mint immár nagykorúvá érett vadászt. Az ünnepséget követő vadászaton valaki mégis rálő Lucasra, aki egy fa tövébe kuporodva a szemébe sütő naptól nem látja az elkövetőt. Ez a zárójelenet azt sugallja, hogy az élet sosem lesz már olyan, mint az incidenst megelőzően. Szereplők [ szerkesztés] Mads Mikkelsen – Lucas Thomas Bo Larsen – Theo, Lucas legjobb barátja Lasse Fogelstrøm – Marcus, Lucas fia Alexandra Rapaport – Nadja, Lucas barátnője Annika Wedderkopp – Klara, Theo lánya Susse Wold – Grethe, az óvoda vezetője Lars Ranthe – Bruun Anne Louise Hassing – Agnes, Theo felesége Ole Dupont – Ügyvéd Forgatás [ szerkesztés] A filmet a Zentropa készítette 20 millió dán koronás költségvetésből. A svéd Film i Väst és a Zentropa International Sweden is támogatta. A további támogatók között volt a Dán Filmintézet, a DR dán állami rádió- és tévétársaság, az Eurimages, a Nordisk Film & TV Alap, a Svéd Filmintézet, a Svéd Televízió és a MEDIA Programme.
Műholdak tucatjait veszítette el a SpaceX egy mágneses viharban egy nappal a fellövésük után - írta a BBC hírportálja. A műholdak a viharban kizuhantak pályájukról. A geomágneses "viharokat" a napfelszín nagy erejű kitörései okozzák, ezek plazmát és mágneses mezőt lőnek ki, ami a Földet is elérheti. Elon Musk amerikai milliárdos cége azt közölte, hogy a múlt héten fellőtt 49 szatellit közül akár 40-et is elérhetett a vihar. A műholdaknak a Starlink internetes projekt hálózatához kellett volna csatlakozniuk. A Starlink projekt célja, hogy nagy sebességű internetet biztosítsanak műholdak ezrei segítségével. A rendszer viszonylag drága, de ott ad hozzáférést, ahol kábeles kapcsolat nem lehetséges. Jó példa erre, hogy amikor a Tongát sújtó januári földrengés és szökőár elvágta a sziget tenger alatti adatkábelét, a közeli Fidzsin építettek Starlink-állomást, hogy az internet újra elérhető legyen. A legutóbbi 49 műholdat a Föld felszínétől mintegy 210 kilométerre állították pályára. A február 3-i fellövés után mindegyik műhold kontrollált repülést ért el.
- írja az FCC indoklása. Elon Musk egyébként még tavaly áprilisban jelentette be, hogy kérvényezték az új, mozgó terminálok engedélyezését, így nem mondhatni, hogy a hatóság elkapkodta a döntést. A cég azonban már korábban megkezdte a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését, és már két légitársasággal (Hawaiian és Delta) is együtt dolgozik a repülés közben igénybe vehető műholdas Wi-Fi-szolgáltatás elindításán. Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
-én nézte végig ahogy a SpaceX StarLink -rendszerének műholdjai, egyik a másik után, áthaladnak az éjszakai égbolton. Starlink A StarLinkre keresztelt műhold projekt, a SpaceX űripari cég világméretű műholdas projektje, amellyel Musk globális internetszolgáltatást szeretne megvalósítani. A Starlink Misszió utoljára 2019 novemberében állított műholdrakományt föld körüli pályára amivel 122-re emelkedett a már odafent keringő műholdak száma. Összesen 42 ezer műholdat állítanának alacsony vagy közepes föld körüli pályára, Musk állítása szerint ezzel kifejezetten elkerülve az "űrszemét gyártást", mivel ezekről a magasságokról még az elromlott vezérlésű műszaki eszközök is 1-5 éven belül visszahullanak a légkörbe és jó esetben elégnek az atmoszférában. Ugyanakkor az éjszakai égbolt ilyen volumenű vizuális elszennyezésére még nem volt példa a történelemben. A dolog jó oldala Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás olyan helyekre is eljuttathatja a szélessávú kapcsolatot, ahová eddig nem volt rá lehetőség, ez nagyságrendileg újabb 4 milliárd ember bekapcsolását jelentheti az online világba.