chevron_right Nyugdíjemelés, rokkantsági járadék 2020. január 1-jétől hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2019. 12. 12., 12:35 Frissítve: 2019. 12., 08:28 2020 januárjától 2, 8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások, ezt megelőzően azonban 0, 7 százalékkal kell növelni azoknak a nyugellátását, ellátását, akik 2019 novemberében egyösszegű kiegészítésben részesültek – derül ki a Magyar Közlöny 200/2019. számában megjelent 300/2019. számú kormányrendeletből. A szabályozás szerint 2020. január 1-jétől a 2020. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, baleseti hozzátartozói nyugellátást kell emelni.
Az a személy jogosult rokkantsági járadékra, aki 25. életéve betöltése előtt legalább 70%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Legkorábban akkor lehet kérvényezni a rokkantsági járadékot, amikor az igénylő betöltötte 18. életévét. (Az adott hónap első napjától folyósítható. ) A rokkantsági járadék nem minősül nyugellátásnak, így nem feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen szolgálati idővel. Ugyanakkor egyidejűleg nem kaphat nyugellátást, baleseti nyugellátást, megváltozott munkaképességű személyek ellátását és nem folyósítható együtt rokkantsági ellátással. A folyósítást nem zárja ki, ha az ellátottnak van munkaviszonya vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A rokkantsági járadék összege fix összeg, 2020-ban: 38 670 forint/hó. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, illetve elektronikus úton is elindítható. További információt a rokkantsági járadékról itt talál.
2. § (1) 4 A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. (2) 5 (3) 6 A rokkantsági járadék havi összege 2022. január 1-jétől 44 785 forint. 3. § 7 Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megszüntetésére, illetve a felelősségre a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a járadék mentes a végrehajtás alól. 4. § 8 5. § Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; rendelkezései alapján rokkantsági járadék – az egyéb feltételek megléte esetén – legkorábban ettől az időponttól állapítható meg, illetve folyósítható. 6. § 9 (1) Az egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII. 23. ) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdésében foglaltakat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátását, mint a rokkantsági járadék megállapítását kizáró okot, a rokkantsági járadék megállapítása iránt 2015. december 31-ét követően indult ügyekben kell vizsgálni. (3) Azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, akinek az ellátását 2016. január 1-jét megelőzően a teljes munkaképtelenségére tekintettel állapították meg, a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontjáig az 1. § (1) bekezdése szerinti egészségkárosodott személynek kell tekinteni. 7. § 10 A 2022. július 1-jét megelőző kezdő időponttól megállapított rokkantsági járadékot a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. július havi kiegészítő emeléséről szóló 161/2022. (IV. 28. rendelettel megállapított 2. § (3) bekezdésének alapulvételével – 2022. július 1-jétől, hivatalból, 2022. január 1-jére visszamenőleges hatállyal, illetve a 2022. január 1-je és 2022. június 30-a közötti kezdő időponttól megállapított rokkantsági járadék esetén a járadék kezdő időpontjára visszamenőleges hatállyal – meg kell emelni.
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Mátyás király és a kolozsvári bíró egy Mátyás király-mesének és feldolgozásainak a címe. A mese a Magyar népmese-katalógusban az MNK 921 IV* jelzéssel szerepel. Keletkezése és elterjedése [ szerkesztés] Először Heltai Gáspár 1575-ben megjelent művében (Krónika az magyaroknak dolgairól) jelent meg. A mű Antonio Bonfini munkájának fordítása, ám egyes részeket, köztük a Mátyás királyról és a kolozsvári bíróról szóló történetet Heltai toldott be. [1] Kiss András kolozsvári történész feltevése szerint Heltai esetleg annak a Szabó Ambrus nevű bírónak az esetét is felhasználta, aki Mátyás király kortársa volt, és akit hivatali visszaélései miatt a városi tanács 1491-ben halálra ítélt. A kolozsvári hagyomány három házat ismer a bíró házaként, amelynek udvarára az álruhás király a fát hordta: a főtéri Rósás-ház, a Pataki-ház a Deák Ferenc utcában, illetve az aranyműves-ház (wd) a Király utcában [2] Ugyan az álruhás király alakja más népek folklórjában is megjelenik, ennek a mesének nincs idegen nyelvű változata.
"Egyszer jött hazafele Moldvaországból Mátyás király. Úgy megverte a törököt, szinte maga is megsajnálta. " Megosztás
Kiss István ihletett, színes rajzai sokat merítettek a magyar népművészet díszítő elemeiből, ornamentikájából. Az ízes, zamatos nyelven lejegyzett mesék varázsával, a jó diadalát hirdető bölcs tanításokkal nem lehet betelni, de más-más üzenete van a kötetnek a gyermek- és megint más a felnőtt olvasó számára; minden korosztály meríthet belőle bölcsességet, életkedvet. S ami legalább olyan fontos: a magyar nyelv eredeti szépségében is gyönyörködhetnek. Megosztás