Torda – Segesvár útvonalon, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés emlékművénél állunk meg – onnan pedig Székelyderzsbe vezet utunk. Itt megtekintjük az unitárius vártemplomot (UNESCO Világörökség) rovásírásos emlék, XV. századi falikép; hombárjai gabonatárolásra, bástyája szalonna és füstölt hús tárolására alkalmas – ezt a hagyományt a falu lakossága ma is élő örökségként őrzi. Érkezés Székelyudvarhelyre, a legszebb székely városba. Szállás elfoglalása, vacsora (1 éj). 2. nap: Székelyföld legjava Reggeli után a Hargita hegységen áthaladva, Csíkszeredát érintve érkezünk az 1849-es Nyerges-tetői ütközet emlékművéhez, majd onnan Erdély egyetlen krátertavához, a Szent Anna-tóhoz. Tusnádfürdőn, a közismert üdülőhelyen rövid séta, Sepsiszentgyörgyön pedig városnézés következik. Székelyudvarhely Hargita Románia. Innen utunk először Prázsmárra vezet - a Barcaság legjelentősebb erődtemploma (Világörökség), majd Háromszék vármegyébe, ahol első megállónk Eresztervény (Gábor Áron emlékműve). Dálnok (Dózsa György szülőhelye, egész alakos szobra).
000 Ft / fő - belépők és járulékos költségek ára kb. 300 RON / fő (utazás előtt az utastájékoztatóban tudjuk leírni, hogy konkrétan mit tartalmaz) - BBP biztosítás, Sztornó biztosítás (Irodánkban köthető) Egyágyas felár: 15. 000 Ft / fő (csak az az utas fizeti, aki egyedül van egy szobában)
Székelyföld hagyományos központja, a székely székek bíróságai előtt hozott ítéletek ellen ide fellebbezhettek. 1301-ben Uduord néven említik. Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Odorhellen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében, az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Ma Hargita megye második legnépesebb városa, a megyeszékhely, Csíkszereda után. Először az 1333. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97, 41%), 1996-ban 39 484 lakosa volt. Székelyudvarhely hargita romania. 2002-ben 36 926 lakosából 35 315 magyar és 1087 román volt. Az unitárius templom (Bethlen utca 50. ) Hargita megye műemékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1906-08 között épült. #biserica #church #kirche #odorhei #szekelyudvarhely #templom
Egy olyan mondat ez, amely mögött félreérthetetlenül ott található az a végtelen elkeseredettség és szomorúság, ami csak szeretett hazáját önszántán kívül, sejthetően örökre elhagyni kényszerülő emberből felszakadhat. – kezdte a 70 évvel ezelőtti, máig érthetetlen események felidézését, majd rámutatott, Magyarország 20. Isten veled, hazánk! - A németek kitelepítésére emlékezünk (PS videó) - PestiSrácok. századi történelme sajnálatos módon többször is megmutatta és mélyen az eszünkbe véste, hogy a kitelepítések minden esetben teljes jogfosztással és vagyon elkobzásával, a szeretett föld kényszerű elhagyásával, az ismert közösségből való kiszakítással, ezen keresztül pedig nemcsak állampolgári, hanem teljes emberi mivoltunk megváltoztatásával és megalázásával jár együtt. Így válunk nagyon egyszerűen áldozattá. Ahogy a magyarországi németek sem lettek mások, mint áldozatok. Unger Tamás alpolgármester a kitelepített németekre emlékezett Áldozattá válásukhoz nem kellett sok: elég volt, ha valaki német nemzetiségűnek nevezte magát, vagy magyarnak vallotta magát, de német volt az anyanyelve, és elég volt az is, ha tudták róla, hogy sohasem szavazna a kommunista pártra, mert annyira szereti Magyarországot.
A más nemzetiségeknél is kialakult hungarus-tudat területi kapcsolatot jelentett, a Magyar Királyságban élő népek meghatározását. A 19. századi polgári nemzeti mozgalmak megindulásával sem tűnt el ez a magyarországi németség számára, mint más nemzetiségeknél. Inkább az asszimiláció egyik útja lett. A németségnek hazánkban nem volt nemessége, ez is oka lehetett, hogy igyekeztek a magyar nemességhez hasonlítani szokásaikban, öltözködésükben. A később betelepülő délvidéki németségnél is tetten érhető, hogy a 19. század derekára ez a hungarus-eszme többet jelentett területi meghatározottságnál, érzelmi kapcsolatot is kifejezett a magyar svábok számára. Isten veled hazánk a z. Természetesen a hazai németségnek is volt történeti öntudata, a korábbi betelepülőknél ez már a 17. században megerősödött. Azonban a kulturális felsőbbrendűségi tudat, valamint a reformáció bonyolult hatása sem választotta élesen ketté a magyarságot és a németséget. Kivételt képeznek ez alól az erdélyi szászok, akiknek sajátos útjuk 1848-ra is különálló irányt eredményezett.
"Bevittek bennünket Fehérvárra a nagygyűlésre. Először elmondta a Farkas Mihály a beszédét, körülbelül egy jó órát beszélt, hogy ilyen jó lesz, olyan jó lesz stb, jön a kommunizmus és így tovább. A végén azt mondta, na, most még egy pár szót szeretnék szólni arról az úgynevezett sváb kérdésről. Isten veled hazánk se. Ezt kihangsúlyozta. Na, aztán mondta, hogy ezek nem ide valók, ki lesznek telepítve, és így tovább, és így tovább, mondott egy olyan tíz perces átkot a svábokra. " Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a svábok kitelepítésének végrehajtását szabályozó rendeletet, a szervezett megvalósítás néhány nappal később, január 19-én – ma hetvenhárom éve – kezdődött. 1946 és 1948 között összesen 185 ezer svábnak kellett elhagynia otthonát, miután nemzetidegennek bélyegezte őket a kommunista rezsim. Megfosztva magyar állampolgárságuktól, minden vagyonuktól, vagonokba pakolva hurcoltak át időseket, családokat, gyermekeket a háború után éhező és romokban heverő Németországba, ahol csak magyar cigányokként fogadták őket.
A kommunistáknak óriási veszélyt jelentett a hazai német közösség magatartása, összetartó ereje, vallásossága. Tercsi néni mintegy pótnagymamaként vette körül gyermekkoromat, és így nyomot hagyott felnőtt életemben is. Mintaszerű gyümölcsösében rengeteget garázdálkodtam, s csodáltam munkabírását, pontosságát, segítőkészségét, mély vallásosságát. Ma látom, felnőtt fejjel, hogy egyénisége származásában is gyökerezett, hiszen Klausz Terézia sváb nemzetiségű volt. Évszázadok óta itt élt családja a Pilis vidékén. A háború azonban mindent megváltoztatott. Isten veled hazánk! | Demokrata. Hitlernek már nem maradt ideje a magyarországi németek áttelepítésére, Sztálinnak a győztes szövetséges hatalmakkal karöltve viszont igen. Tercsi nénit csak azért nem telepítették ki 1946-ban, mert férje nem volt német. Itthon maradt, de testvéreit, rokonait, barátait, 1032 svábot kitelepítettek Pomázról. Nagypapám kísérte orvosként a vagonokba zsuppolt szomorú németeket, akiknek mindenüket elvették. Pest megye területéről hatvanezer, az országból pedig mintegy negyedmillió magyarországi német volt kénytelen elhagyni szülőhelyét.