A rádió egy dal a magyar LGT együttes 1977 -es Zene – Mindenki másképp csinálja albumáról. A szerzője Presser Gábor és Sztevanovity Dusán volt – utóbbi ugyan nem volt tagja az együttesnek, mégis sok dal megírásában szerepet vállalt. A mű a rádió intézményét élteti, szövegében egy elnagyolt kronológiával említést tesz a kialakulásának fontosabb mozzanatairól, többek között az 1923 -as Gyáli úti stúdióról, az 1924 -es első állatkerti koncertről, vagy a mai sztereó sugárzásról. LGT - Szól a rádió (Sziget 2007) - YouTube. A dalt Presser zongorajátéka kíséri, az éneket pedig felváltva Presser, Somló és Karácsony produkálja. A vége felé hallható egy archívnak álcázott kollázs, melyben különféle, a rádióadásából kivágott jeleneteket, például időjárás-jelentést, vagy lottósorsolást imitálnak. Gyakran játszották koncerteken, többek közt a legutóbbi, 2007 -es Sziget Fesztivál nulladik napján is. A Magyar Rádió telefonvonalán a kért mellék kapcsolásáig ez a dal hallható. Újabban jellemző, hogy új rádióállomás indulásakor ez az első műsorszám, amit az újonnan alakult csatorna lejátszik (a Himnusz után, vagy azonnal ezzel kezdenek).
Kedvencem volt a Musik zum Träumen műsor. Volt, hogy zenebarátokkal együtt hallgattuk. Mindenki meghalt, már csak én vagyok egyedül. Utolsó 10 évemet a gyöngyöshermáni rádióállomásnál töltöttem el, de egyre többet jártam Mákfára. Később a Kab-hegyi főnök kérésére nyugdíj mellett Hegyhátsálra kerültem – meséli, majd a jelen időkre terelődik a szó. Most már inkább csak füvet nyírok, kertészkedem. Hála Isten újra felfutó szakaszban van a régi rádiók megjavíttatása. Elkezdték értékelni a régi készülékeket. Ez az a nap! Rádió – Keresztény online rádió (Dicsőítés 0-24). Most is éjszakákat dolgozom a két Pacsirtával, ekkor a szakma szeretete magával ragad, ilyenkor nem érdekel, hogy a kályhában a tűz elalszik, vagy éhes vagyok, csak dolgozom. Másik irányzat, hogy a régi mikrobarázdás lemezeket újra kiadják. Tévesen úgy mondják: a bakelit lemezeket. Mi lesz ennyi értékkel? – néz körül - Majd idővel a vasvári szemétterepre kerülnek… - jegyzi meg. Itt megint civakodunk, mivel szerintem ez lehetetlen, nem fordulhat elő. Majd mint kiderül: Nagymákfát nem hagyhatom el az ő speciális mákfai pudingja és társa szenzációs bejglije nélkül.
Ekkor kezdett el a Rádió saját hangfelvételeket gyártani. 1930 után – amikor a hangosfilm is elterjedt – ugyanolyan technikával rögzítették a műsorhangot, ahogyan a filmkészítésnél is. A filmet persze elő kellett hívni, viszont a hangminősége már túllépte a középhullámú rádióadás igényeit. Kezdett szűkké válni a Rákóczi úti épület két szintje, ezért "központi fekvésű s mégis elegáns, a nagyobb forgalomtól s ipari áramoktól mentes" új elhelyezést kerestek a Nemzeti Múzeum mögötti "mágnásnegyed"-hez közel, az akkori Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca). Akkor még állt a nemzeti lovarda, mely a főváros 1944–45-ös ostromakor dőlt romba. Ma ennek helyén is a Rádió épülete áll. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számító 300 méteres magasságba. December 2-án pedig ünnepélyesen felavatták az új, 120 kW-os "óriásadót", amely ezzel az antennával ettől fogva a "Budapest 1" műsorát sugározta. Szól a rádió… – Infovilág. Az, hogy mikor milyen műsort szolgáltat a rádió, már egy 1924. május 24-i újság is hírül adta.
2022. 06. 18 kovacsad A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének vendégjátéka a Carmina Burana és a Tavaszi áldozat 2022. Szlovak pályamatrica online sa prevodom. július 1. -én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz látható! Két kultikus darabot láthat a közönség a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének karizmatikus táncosaival, Edward Clug, román koreográfus modern adaptációjában. A táncművészetben a Carmina Burana számos feldolgozását láthattuk már, de ez a nagyszabású táncprojekt harminc csodálatos táncossal, Marko Japlj díszletében lélegzetelállító vizualitást kínál. Edward Clug, koreográfiája a kör fogalmán alapuló kompozíció szerkezetét követi, amely az örömből, keserűségből, aggodalomból és reményből álló létezési ciklust testesíti meg, a sors nagy kerekét, amely feltartóztathatatlanul megfordul. A koreográfus elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kereste, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba. "