Sajnos a bombabiztosság nem. Az oltásra szánt víz tározóját abba a toronyba helyezte, amibe a kémény is került, így a tárolt matériát megvédte télen a fagy ellen. Annak érdekében, hogy a kéménybe feljutó szikra vagy hamu ne okozzon tüzet, az egész tornyot 76 méter magasra emelte, ahol már nem jelenthetett veszélyt a száraz iratokra. A toronyból szép kilátás nyílik a budai hegyekre, ezért a tetejére erkélyt illesztett. Nem alkalmazott az épületen fát, a tetőszerkezetet is vasbetonból tervezte. " Forrás: Egy nagy hibát azonban elkövetett. Ilyen értékű irathalmazt semmiképpen sem lett volna a felszín közelében tárolni. Ezt bizonyítják a háborús események. Jelenlegi és régebbi nevei: 1874-től Bécsi kapu tér, 1860-tól Wiener Tor Platz, 1854-től Juden Platz (Zsidó tér), 1696-tól Wiener Platz, Wiener Platzer (Bécsi tér), A XVI. -XVII. században Becs kapuszu mahalle (Bécsi kapu mahalle), 1320-tól Szombathely, Szombat piac Forrás:, Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
A visszafoglalás után a körülötte állt romos, középkori eredetű épületeket fokozatosan igényes barokk, illetve copf, majd klasszicista épületekkel cserélték fel. Mindebben szerepe volt annak is, hogy a tér és környéke egyes ingatlanait különböző építőmesterek és festők szerezték meg. (A házak újjáépítését erősen visszavetette az 1723-as tűzvész, amely éppen a szomszédságban tört ki. ) Végső formáját azonban csak a 19. század végén, a 20. század elején nyerte el, miután - jórészt korábbi épületek helyén - felépült az evangélikus templom (délkeleti rész) és a Magyar Országos Levéltár hatalmas tömbje (északi oldal - Bécsi kapu tér 2-4. ). A hajdan egységes miliőre ma már csak a nyugati oldal négy, egymás mellett álló háza (Bécsi kapu tér 5-6-7-8. ), és keleti oldal egy épülete (Bécsi kapu tér 1. ) emlékeztet. 1936-ban a tér közepén Kazinczy Ferencnek emeltek emlékművet. Azóta a helyszín arculata alapvetően már nem változott dacára annak, hogy épületei az 1944-1945-ös ostrom során, majd 1956-ban igen erős sérüléseket szenvedtek.
A mai formájában szabálytalan háromszög alakú tér a város északi, ún. Bécsi kapuja mögött alakult ki három nagy és egy kisebb utca összefutásánál: délről a Táncsics és a Fortuna, nyugatról a Nándor utca, valamint ugyancsak nyugatról a Kard utca találkozik itt. A tér egy eredetileg jóval nagyobb középkori teresedés, illetve területi egység az ún. Szombathely (másként Szombat piac) része volt, és annak fokozatos beépülésével, két részre szakadásával jött létre. A helyszínen végzett leletmentő ásatások és régészeti megfigyelések alapján egykor épületek álltak a tér ma üres középső részén is, de a török kor végi helyszínrajzokon már nagyjából a mai alakjában látható. Délkeleti oldalán, kb. a mai evangélikus templom helyén tüntetik fel ekkor az azabok (a török várőrség, illetve a folyami flotta gyalogos alakulata) jégvermét. A térnek nevet adó kaput egyébként éppen a hódoltság korában kezdték Becs kapuszu-nak, azaz Bécsi kapunak nevezni. Maga a tér a barokk korban még mint Wiener platz (Bécsi tér) szerepel, és csak 1850 körül tűnik fel a Wiener Thor Platz (Bécsi kapu tér) forma.
A növényegyed megtekintését a védettségét biztosító jogszabály nem korlátozza, de a bejutás a ház lakóinak engedélyéhez kötött. A szőlőtőke az I. kerületben a Budai Vár északi részén található. Szerző: Bajor Zoltán – FŐKERT Nonprofit Zrt.
A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely a pécsi Zsolnay gyárban készült. A szekkókat az 1970-es évek második felében restaurálták. A leírás forrása: Magyar Nemzeti Levéltár honlapja
Kedves Színházak, Kollégák! A korábbi évekhez hasonlóan várjuk a színházaktól a 2022. évi VIDOR Fesztivál színházi versenyprogramjának válogatásához a fesztivál profiljába illő produkciók ajánlását jelenleg futó (vagy játszani tervezett), a programunkban még nem szerepelt előadásaik közül. A szemle darabjai a korábbi évadokban bemutatott darabok közül is kikerülhetnek, de csak legkésőbb 2022. március 1-ig bemutatandó produkciók jelölését várjuk! A versenyprogramba egy (nem zenés) nagyszínpadi és egy (nem zenés) kamara vígjáték, valamint a Rózsakert Szabadtéri Színpadra kizárólag egy zenés vígjáték ajánlására van lehetőség színházanként. A XXI. VIDOR Fesztivál időpontja: 2022. augusztus 26. – szeptember 3. A jelentkezéshez szükséges anyagban kérjük, tüntessék fel az alábbiakat: az előadás címe, az előadás hossza, az előadás leírásához vezető link, szereposztás, valamint azt, hogy a Móricz Zsigmond Színház melyik színpadára nevezitek, illetve egy DVD-t vagy online elérhetőséget, mely tartalmazza az elődás felvételét.
Így látták vendégeink Nyíregyházát és a VIDOR Fesztivált 2020-ban Szombat este véget ért az idei, XIX. VIDOR Fesztivál. Hétfő délutántól már ismert a díjazottak listája. Közülük az első az életműdíjas Mucsi Zoltán, aki a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné közös előadásával, az ír Conor McPherson drámájával, az Eleven éjszakával vendégeskedett Nyíregyházán (a díjazottak listája elolvasható a weboldalon). Mostantól már a jövő évi jubileumi alkalomra készülnek a Móricz Zsigmond Színházban. Szep 5, 2020 Szep 5, 2020
Megelevenednek a különböző korok jelmezei, amelyeket a modern technika segítségével magukra is ölthetnek a látogatók. Bencs Villa A közelmúltban felújított impozáns Bencs Villa régi fényében ragyogva a kultúra és a művészet színhelye, mely már történelmi kávézóval, kiállításokkal és rendezvények, esküvői és üzleti fotózások helyszíneként is várja az érdeklődőket. A város korábbi vendégházát az elmúlt év nyarának végétől a Móricz Zsigmond Színház üzemelteti, mely nagy megtiszteltetést jelent a teátrum számára. A cél nem is lehet más, mint ami a szintén felújított Rózsakert Szabadtéri Színpad esetében: a legmagasabb minőséget nyújtani az ide érkezőknek.