11. miatt/óta... Hát ez a kiszerelés nem igazán az ivóvízre lett kitalálva! Az ilyet sajnos igen, meg kell venni a reptéri ellenőrzés után, vagy a gépen. Bulvár friss Delta hírek hu o Otp bank sárga csekk befizetés díja Női szabadidő együttes
A napidíjak kategóriánként változnak.
a film adatai Emil and the Detectives [1964] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: vetítő TV-csatorna: Online Player: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Emil és a detektívek 1. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
– A projekt szeptemberi indulásával egy időben merült fel színházunkban, hogy a Május 35. és a Két Lotti után az Emil és a detektívek című Kästner-regényt is színpadra állítsuk. A regényben egy fizetőpincér, Nietenführ úr mondja a szerzőnek (aki éppen a "Petrezselyem az őserdőben" címmel tervez meseregényt): – Az ember csak olyasmiről írjon, amit maga is látott! Írjon a földalattiról, szállodákról meg egyéb ilyen dolgokról! Írjon a gyerekekről, akikkel naponta találkozik az utcán, olyan gyerekekről, amilyenek mi voltunk egyszer. – Azonnal megfogott e kiáltvány egybecsengése a Platform 11+ törekvéseivel. " A rendező szerint azonban nem véletlen az egybeesés. Kästner már saját korában kitűnt azzal, hogy tündérmesék helyett nagyon is hétköznapi történeteket írt. Az elmúlt nyolcvan évben ifjúsági regényének éppen ez a frissessége veszett el azáltal, hogy feldolgozói, megfilmesítői és színpadra állítói a húszas évek Berlinjéhez ragaszkodva, egyre távolibbá, meseszerűvé teszik a mű cselekményét, mondanivalóját "János azt kérte, úgy írjam át mai karakterekre, a mai tizenévesek nyelvére és a számukra közismert helyszínekre a korabeli regényt, hogy közben hűek maradjunk a méltán klasszikussá vált, izgalmas történetéhez – mondja Horváth Péter, a darab dramaturgja.
– Alapvető szempont volt az is, hogy minél interaktívabb, a gyerekeket bevonó előadás születhessen a szövegkönyvből. " A Kästner gyerekkönyveiért rajongó író nem csak tízéves lányán keresztül ismeri a kiskamaszok életét, a munka előkészületeként a szegedi iskolásokkal szervezett találkozók tapasztalatai is segítségére voltak a modern adaptáció megírásakor. A színdarabíró-rendező alkotópáros arra törekedett, hogy a "színház a színházban" elvén készült előadásnak ne a szokásos mesejátékklisékből válogatott, hanem önálló, változatos elemekből felépített, meglepetésekkel teli világa legyen. A darabban például egy kamera jár kézről kézre a szereplők körében, melynek kivetített képén azok a történések is nyomon követhetők, amelyek nem a színpadon zajlanak. Ahogy Kästner a regényben vacillál, fantáziaregényt vagy valóságos történetet írjon-e, az előadásban is megjelenik a mesevilág és a realitás harca, keveredése: feltűnnek a Kolibriben korábban játszott Május 35. szereplői, dalai. A gyerekszerepeket alakító művészek pedig az Urban Dance School Hip-Hop táncstúdiójában sajátították el a táncokat, a kiskamaszok számára ismerős zenei világ, a hiteles testbeszéd alapelemeit.
1974-ben, amikor megtudta, hogy nyelőcsőrákja van, elutasította a kórházi kezelést. Néhány hónappal később, 1974. július 29-én halt meg.
Így aztán Emil nem csak a saját pénzét kapja vissza, de még ezer márka jutalmat is bezsebelhet. Vagyis: tanuljunk meg önmagunkban és a magunkszőrűekben bízni, másban, tehát a Rendőrségben, alias Államban; illetve a felnőttekben alias Társadalomban nem érdemes, ők legfeljebb happy end esetén bukkannak elő, jutalmat osztani. Mindezt 1928-ban, öt évvel a Weimari Köztársaság végleges, azóta is tartó bukása után. Lehet, hogy Kästner tudott valamit?
Ki segít elkapni a tolvaj Grundeiszt? Az újvárosi, tizenkét éves Emilt anyja Budapestre küldi, hogy kölcsönt vigyen anyagi nehézségekbe keveredett apjának. Emil a vonaton elalszik, s mire felébred, nyoma vész a pénznek. A fiú üldözni kezdi a vele egy kupéban utazó, gyanúsan viselkedő férfit, mert biztos abban, hogy ő a tolvaj. A Grundeiszt – merthogy igy hívják a férfit – követő Emil a villamosról leszállva utcazenélő gyerekek társaságára talál, akik, meghallgatva kétségbeesetten előadott történetét, mozgósítják barátaikat is, hogy elkapják a tolvajt. Helyismeretük, mobiltelefonjaik és az internet segítségével követik minden lépését. Már csak egy jó tervre van szükség, hogy a hotel szomszédságában működő gyerekszínházba csalják. És persze számítanak a gyerekközönség segítségére, hogy leleplezzék a gazembert. "Gyerekek, amilyenek mi voltunk egyszer" "A Platform 11+ európai uniós együttműködés arra buzdítja a projektben résztvevő szerzőket, hogy iskolákkal felvéve a kapcsolatot, személyesen ismerkedjenek meg kiskamasz korú gyerekekkel, gyűjtsenek általuk megélt történeteket, és azokból írjanak darabokat a színházak számára – magyarázza Novák János, a Kolibri igazgatója, az előadás rendezője.
dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ, SZEMÁN BÉLA dalszövegek: MÁTHÉ ZSOLT díszlettervező / jelmeztervező: RÁKAY TAMÁS zenei vezető: NYITRAI LÁSZLÓ koreográfus: PERJÉSI PATRIK a rendező munkatársa: JUHÁSZ GABRIELLA súgó: SZEKERES VANDA rendező: SZEMÁN BÉLA