Nem bántam meg, jó volt, mint mindig, sokat nevettünk és beszélgettünk. Egy idő után meg már csak feküdtünk az ágyon és néztük a sorozatot. A rész véget ért, de még mindig csak feküdtünk egymás mellett., ő simogatta a hátam. Nem volt fura, mert máskor is csinált már ilyet. A következő, amire emlékszem, hogy csókolózunk. Nem írom le részletesen, mert egyrészt nem erre az oldalra való, másrészt szeretném minél előbb elfelejteni. Nem mintha nem lett volna jó… nagyon is jó volt. De a jó és a helyes gyakran nem ugyanazt jelenti. És ez nagyon nem volt helyes. Az sem, hogy másnap megint felmentem, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Csak hogy tisztázzam: nem feküdtem le vele. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek | Fedezd fel Magad!. Szűz vagyok, és közel jártunk hozzá, de megijedtem. Tudom, elég furcsa, hogy 18 évesen még mindig szűz vagyok és félek, de nem tudtam megtenni. Az azt követő napon nem mentem. És azóta se mentem. Még a házból sem szeretnék kimenni. Félek, olyan sok mindentől, hogy elmondani sem tudom. Nem mondhatom el senkinek, mi történt.
Vagy csak azt mondani a férjemnek, hogy figyelj, csináld már így, mert akkor lenne orgazmusom. De nem tudom, mert nem tudom, hogy fog rá reagálni. Nem fog-e kinevetni. Mit fog szólni? Ha valamit tanultam az elmúlt tíz- tizenkét évben, és amit nagyon fontosnak érzek, hogy milyen szinten vágyjuk azt, hogy figyeljenek ránk, hogy elfogadjanak bennünket, hogy jól tudjunk egymáshoz kapcsolódni. És hogy ezek a kimondhatatlan dolgok milyen mértékig tudnak elszigetelni egymástól bennünket. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek 1-4. Sokszor pont azoktól, akikkel a legközelebb vagyunk, akikhez a legközelebb állunk. Ha valamiért megéri még ezt a hivatást űzni, amit végzek, azok a katartikus pillanatok, amikor megtörik egy ilyen hallgatás, vagy egy titok kiszabadul. És akkor lezuhan az emberről valami; úristen, hát hiszen a másiknak pont ugyanolyan titkai vannak, pont ugyanolyan vágyai vannak s pont ugyanolyan teste van. És hát a test az hát meg pont olyan, amilyen. Sokszor malac, illetlen, szagos, nedvei vannak…. jézusom, hát pont ugyanolyan emberből vagyunk mind a ketten!
Örültünk, persze megtartjuk, hiszen nekem előtte már volt egy abortuszom és nem akartam kockáztatni. Valahol itt jöttek a nagyon komoly problémáink. A családban nem illik gyereket szülni úgy, hogy nem vagy férjnél. Tudom, ugyanis 18 évesen apu egy alkalommal (mert én tartom vele a kapcsolatot és beszélünk) elmondta, az idősebbik nővérem nem az ő lánya. Anyunak udvarolt egy férfi, aki a saját anyjával csalta meg, s mindez egy kora reggeli konyhában való összetalálkozásnál derült ki: "te mit keresel itt? " Aztán kiderült, anyu terhes, hát férj kell neki, így egy osztálytársa bátyjára esett a választás és elmondták neki, mi van és beleegyezett, így elvette anyut. Szóval elkezdtük az esküvőt tervezni gyorsan, áprilisra, hogy még ne legyen nagy a pocakom. Anyós ekkor kezdte kimutatni a foga fehérjét és bizony nem kímélni engem. Egy alkalommal jöttek hozzánk esküvői meghívókért, hogy leviszik a vidéki rokonoknak és elég frusztráltak voltak apósommal együtt már mikor jöttek. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek van egy. Aztán olyan ideges lettem én is, hogy hirtelen nem találtam a meghívókat a lakásban sehol.
Mi minden elevenedik meg e szó mögött? Érzek-e szégyent, pironkodást vagy akár bűntudatot e szónak hallatán? Vagy ha ki kellene mondanom? Itt van valami, ami kétségtelenül elválaszt minket. Ha szégyent érzek, bűntudatot, akkor nagyon nehéz beszélnem. Bizonyos dolgokról ha akarok sem tudok beszélni, nem beszélhetek. Mondhatnánk erre azt, hogy a fenének kell mutogatni puncikat, lehet a szexről másképp is beszélni. Más módok is vannak. De a lényeg épp itt van; hogy épp emiatt nem tudunk sokszor a legprivátabb tereinkben sem épp a kendőzetlen realitásainkról beszélni. Hányunknak vannak titkaink, olyan eseményeink, amik pont így zárnak el bennünket: azért, mert nem tudjuk őket kimondani. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek film. Mert nem tudom kimondani, nem tudom megosztani – pedig szeretném – hogy az apám alkoholista, bánt a férjem, megcsal a feleségem, vagy egész egyszerűen csak azt, hogy fáj, most nem esik jól, kérlek, most ne csináljuk! És ez ugyanúgy igaz a gyönyörre is: van egy csomó titkos fantáziám, vágyam, amit szeretnék megosztani azzal, akivel jó lenne.
Sziasztok. Nem tudom, mennyire van itt helye a történetemnek, de úgy érzem, muszáj kiadnom magamból, így gyávaság és egyéb okok miatt a névtelenség mögé bújva halkan elmesélem. Nem tudom pontosan, hol kezdődik, de a kezdetek kezdete az volt, amikor 2013 januárjában találkoztam Vele. Én akkor 15 voltam, diákszínjátszó, ő pedig nálam 9 évvel idősebb és drámatanár. Három évig ő volt a mentsváram, a végső menedékem, az, akihez akkor futottam, ha már semmi sem segíthetett. De ő valahogy mindig segített. Mindig tudta, mit kell mondania, vagy mit kell elhallgatnia, hogy jobban érezzem magam. Tudta, mikor van szükségem ölelésre, tanácsra vagy fejmosásra. "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek." - SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál. Egy személyben volt apa, idősebb testvér, tanár és barát. Egy ideig még szerelmes is voltam belé. Mindig is furcsa volt a kapcsolatunk. Volt, hogy hónapokig nem is beszéltünk egymással, de közben végig tudtam, hogy bármikor számíthatok rá. És tényleg, amikor már feladtam minden reményt, váratlanul felbukkant és megmentett. Időközben én "felnőttem", bár ez inkább csak az életkoromra vonatkozik.
Tavaly nyáron színjátszótáborban voltunk. Épp egy nehezebb időszakomban voltam, és vele persze most is mindent megbeszélhettem. Esténként, amikor már mindenki elment lefeküdni, leültünk a társalgóban, hozzábújtam és beszélgettünk, vagy csak ültünk csendben. Tisztán barátian, semmi hátsó szándék, semmi több nem volt benne. De a tábort majd féléves csend követte, ami teljesen kikészített. Azt hittem, végleg elhidegültünk. Néhány hónapja egy bulis estén újra beszélgettünk, minden olyan volt, mint azelőtt. Talán még jobb. Úgy tűnt, stabillá vált a barátságunk. Rendszeresen beszéltünk, a dolgok természetessé váltak, egyszerűen jól elvoltunk együtt. Pár hete elkezdtem feljárogatni hozzá, hogy együtt nézzük a kedvenc sorozatunkat. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! (2. oldal). Minden szuper volt, mivel idén érettségizem, már nem kell suliba járnom, így kábé kétnaponként késő éjjelig nála voltam, aztán boldogan jöttem haza, hogy végre így kiforrott a barátságunk. Aztán most hétfőn megint felhívott. Este volt, fáradt voltam, kicsit rossz kedvű, de felugrottam pár részre.
nekem az a fura, hogy nekem ha lezáratlan szerelmem van, akkor semmi új nem jön, amíg nem sikerül lezárnom... mert ami jön, amiben nem tudnak az érzelmek elmélyülni... anélkül tuti nem tart túl sokáig.. ha meg el tudnak, akkor az segít a régi lezárásában, és az ember elengedi... En felkeresnem, mar csak a bizonytalansag miatt is. Igy folyton O jar a fejedben, nem? Igy hgy lehetsz masik emberrel boldog? Gondolsz ra mindennap? Én sem értem miért nem kérdezted meg, hogy mi volt az ok. Én biztos addig nem engedtem volna el amíg nem válaszol. Írod, hogy volt oka annak, hogy megismertétek egymást. De önbizalmat kaptál tőle, de azt, hogy valakit szeress és úgy gondold Ő a nagy Ő, azt elvette tőled. A "Mi lett volna, ha" a legrosszabb. Ne töprengj azon, hogy mi történt volna, milyen lehetett volna.... Talán azért nem volt köztetek testi kapcsolat, hogy ne hagyjon el, ha "azt" már elérte nálad? Bár 2 év alatt (ha jól emlékszem ennyi volt), ha ez rendes szerelmi kapcsolat volt, és nem csak egy baráti kapcsolat a részéről (ami kényelmes volt, mert kapott törődést, de nem kellett elköteleződnie) akkor számomra sem érthető, hogy ha már családot terveztetek akkor miért nem történt meg?
A háború valódi okai - az imperializmus erőszakos, területszerző politikája (harc a világ újrafelosztásáért) - nacionalista légkör à a diplomácia csődje IV. Miért világháború? - helyi (regionális) konfliktus à európai háború à világháború - Törökország, Bulgária à központi hatalmakhoz - Japán, Olaszország, Románia, USA à antanthoz - legfontosabbak az európai hadszínterek: (1) nyugati front (2) keleti front (3) balkáni front (4) olasz front Archívum Naptár << Július / 2022 >> Statisztika Online: 1 Összes: 1096140 Hónap: 3672 Nap: 115
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Az első világháború kitörése Fejezet: AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Lecke: AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE I. A háború előzményei - nagyhatalmi ellentétek további éleződése: (1) Németország ß à Franciaország (Elzász-Lotharingia) (2) Németország ß à Anglia (fegyverkezés, kereskedelem) (3) Osztrák-Magyar Monarchia ß à Oroszország (+ Szerbia, Balkán) - két szembenálló katonai tömb (szövetségi rendszer): (1) központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia (2) antant hatalmak: Anglia, Franciaország (1904: entente cordiale (szívélyes megegyezés)), Oroszország - fegyveres konfliktusok a 20. század elején à Európa a szakadék szélén állt II. A háború kirobbanásának közvetlen oka - 1914. június 28., Szarajevó (Bosznia-Hercegovina): Gavrilo Princip ( Fekete Kéz szerb nacionalista szervezet tagja) merénylete Ferenc Ferdinánd (osztrák-magyar trónörökös) ellen - terrorcselekmény à indok a Monarchiának és szövetségesének, Németországnak (casus belli: háborús ürügy) - 1914. július 23. : a Monarchia ultimátuma (végső figyelmeztetés) Szerbiának - 1914. július 28. : a Monarchia hadüzenete Szerbiának - 1914. augusztus: a két katonai tömb tagjainak kölcsönös hadüzenetei à diplomáciai szakasz à a háború kezdete III.
Első világháború - Monográfiák Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme Altalános áttekintés a háborúról - A világháború egyes időszakaiban lezajlott események rövid áttekintése Események az északi hadszínhelyen. Keletporoszországi hadjárat. (3. sz. vázlat. ) Az északkeleti hadszínhelyen Conrad magyar-osztrák vezérkari főnök és a Prittwitz helyét elfoglaló Hindenburg támadó hadműveletekkel igyekeztek védelmi feladatukat megoldani. Ez Hindenburgnak sikerül is, amennyiben előbb augusztus 26—31-ig a tannenbergi csatában megsemmisíti a Kelet-Poroszországba délről betörő orosz 2. hadsereget, majd pedig a szeptember 7-től 13-ig tartó mazuri tavak csatájában, vagy máskép az angerburgi, vagy a goldappi csatában a kelet felől előnyomuló orosz 1. hadsereget veri meg és kergeti vissza Oroszországba. A lembergi hadjárat. Az osztrák-magyar 1. hadsereg Dankl vezérlete alatt augusztus 23—25-ig a kraszniki csatában visszavonulásra kényszeríti az orosz 4. hadsereget. Az Auffenberg vezetése alatt álló osztrák-magyar 4. hadsereg pedig az augusztus 26-tól szeptember 1-ig vívott komarovi csatában arat diadalt az orosz 5. hadsereg felett.