Csopak Vendéglő és Pizzéria 8400 Ajka, Csingeri u. 4/a. Tel. :+36-88-201-999 Építő Étterem 8400 Ajka, Rózsa u. 2. Tel. : +36-88-311-226 Hajnal Panzió és Étterem 8448 Ajka-Bakonygyepes, Fő út 135. Tel. : +36-88-501-740 Héliosz Cukrászda 8400 Ajka, Szabadság tér 20. Tel. : +36 /30-281-2077 Kapufa Vendéglő 8400 Ajka, Alkotmány u. 16. Tel. : +36-88-510-960, +36-88-214-035, +36-70-371-3295 Kristály Hotel **** 8400 Ajka, Korányi F. u. 20. Tel. : +36-30/607-1661 E-mail: Mackó Kávézó 8400 Ajka, Szabadság tér 8. Tel. : 88/211-393 Mango Panzió, Étterem és Café-Bár 8400 Ajka, Téglagyári u. : +36-88-510-180 Mónika Fagylaltozó és Cukrászda 8400 Ajka, Futó u. 10. Tel. : 06 (20) 532 7040 Park Vendéglő és Vendégházak 8400 Ajka-Csingervölgy, Molnár Gábor Parkerdő Tel. Tó vendéglő akka technologies. : +36-30-856-2510 Retro Caffé Ajka 8400 Ajka, Kossuth u. : +36-20-457-8799 Rigó Vendéglő 8400 Ajka, Verseny u. 2/A. Tel. : +36-88-200-063, +36-20-9-215-630 Tó Vendéglő 8400 Ajka, Jubileumi park 2. Tel. : +36-88-204-104 Velvet Lounge Cafe Ajka 8400 Ajka, Május 1. tér 3.
Megrendelem TÓ VENDÉGLŐ - TÓ TERASZ - TÓ DRIVE Szeretettel várjuk Vendégeinket felújított éttermünkben a minőségi alapanyagokból készült ízletes ételeinkkel. Hideg és meleg táljainkról, komplett családi menüajánlatunkról érdeklődjön éttermünk telefonszámán!... Rendelés leadása: 8. 00 – 20. 00 óráig Nyitvatartás: 12. 00 – 21. 00 óráig Szombat: 12. 00 - 23. 00 óráig Telefon: 88/204-104 A napi menüket 14 óráig, Ala carte ételeket maximum 21 óráig szolgálunk ki! Napi menü 06. 15. - 06. Állandó menü: Az étlapunkról itt tájékozódhat bővebben: Továbbiak Értékelés időpontja: 2020. február 23. Talán már a sok-sok évvel ezelőtti nyitás óta járunk ide családi-baráti vacsorákra, ebédekre. Tó vendéglő aka mr. Több alkalommal volt itt rendezvényünk is. A környezet szép, a pincérek figyelmesek. A konyha ízletes. Sajnos az étteremben megállt az idő, nagyon ráférne egy felújítás. A látogatás dátuma: 2020. január Hasznos? Értékelés időpontja: 2019. október 13. Retro környezet mintha vissza estünk volna az időben egy 40-évet.
Tbuvar Talán már a sok-sok évvel ezelőtti nyitás óta járunk ide családi-baráti vacsorákra, ebédekre. Több alkalommal volt itt rendezvényünk is. A környezet szép, a pincérek figyelmesek. A konyha ízletes. Sajnos az étteremben megállt az idő, nagyon ráférne egy felújítás. j_nosv665 Retro környezet mintha vissza estünk volna az időben egy 40-évet. Az ételek változatosak, nagyon finomak és bőségesek voltak, a kiszolgálás kedves, előzékeny volt. Az árak nem voltak magasak, ha erre járunk visszatérünk. Zicsi1233 Gyorsan kellett találnunk egy ettermet, szerencsére jól választottunk. Csodás kilátás a tóra, finom, bőséges ételek, gyors és kedves a kiszolgálás! Csak ajánlani tudom! Tó vendéglő aka ah. CsillaB121 Semmi extrára nem kell számítani, kicsit mintha az idő meg is állt volna, az étlap a régi idők szellemének megfelelően jó nagy, viszont az ételeket finoman készítik el, igyekszenek kielégíteni a speciális igényeket is. Mellette a felszolgálás kedves, a kilátás a legszebb a városban. Mi a családi rendezvényeket általában itt tartjuk, nagyon jó ár-érték arányban dolgoznak és rendkívül rugalmasak, csak jó szívvel tudom ajánlani őket.
Az étterem a 80-as évek stílusát képviseli, egy kisebb felújítás ráférne, az eskövőre azért sikerült kicsinosítani. 5 Ételek / Italok 4 Kiszolgálás 4 Hangulat 4 Ár / érték arány 4 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 2 Vicces Tartalmas Érdekes Kiváló 2015. október 27. családjával járt itt Ismerőseink ajánlására tértünk be egy ebédre. Kellemes hangulat, jó parkolási lehetőség és gyönyörű környezet jellemzi. Szerettünk volna az étlapról 2 személyes vegyes tálat rendelni, de az étlapon beígért malachusi helyett csirkemell lett volna a tálon, ezért inkább külön-külön rendeltünk. 4 Ételek / Italok 4 Kiszolgálás 5 Hangulat 4 Ár / érték arány 5 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 1 Vicces Tartalmas Érdekes Az értékeléseket az Ittjá felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjá véleményét. Tópart Vendéglő, ahol házias ízek és kellemes hangulat vár!. Ön a tulajdonos, üzemeltető? Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
Tel. : +36-30-55-333-88, +36-70-55-333-88 Volcz Családi Birtok 8400 Ajka, Bajcsy-Zsilinszky u. vége folytatás az erdőbe 800m Telefon (asztalfoglalás, étterem): +3670 9494 003 Tulajdonos: Volcz Ágnes + 36 70 409 5320 E-mail:
2017. 02. 22. Idén is lesz torkos csütörtök Fogyassza kedvenceit féláron a Tópart Vendéglőben, az idén március 2-án megrendezésre kerülő... 2015. 02. Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye Bár Mezőberény város múzeumát csak a 90-es évek elején alapították, a hagyományos, paraszti... Rántott falatkák fatányéron Erre a fatányérra kerül ám minden, ami szem-szájnak ingere. Összes hír Az asztal örömeit minden életkorban, minden társadalmi helyzetben, minden országban és minden nap lehet élvezni; ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörűségünknek, és az utolsó, mely megmarad és vígasztal akkor, mikor a többi örömünket már elvesztettük. Melyik a legjobb ajkai étterem? Ajka éttermek rangsora vendégértékelések alapján. Anthelme Brillat-Savarin A cikk ajánlása ismerősnek! Részletek 2015. február 02. hétfő, 16:05 Találatok: 4249 Bár Mezőberény város múzeumát csak a 90-es évek elején alapították, a hagyományos, paraszti kultúra emlékeinek és tárgyainak gyűjtését már a 70-es években megkezdték lelkes, helyi lakosok és néprajzkutatók. Bővebben 2017. február 22. szerda, 15:26 Találatok: 4392 Fogyassza kedvenceit féláron a Tópart Vendéglőben, az idén március 2-án megrendezésre kerülő torkos csütörtök alkalmával.
200, - Ft/adag – Magyaros burgonyaleves – Paradicsomleves – Rántott sertéskaraj (1 szelet) – Hasábburgonya, káposztasaláta – Fokhagymaleves, sajttal, pirítóssal – Tócsis szelet (1 szelet) – Idénysaláta – Húsleves finommetélt tésztával – Kárpáti borzas csirkemell (1 szelet) – Párolt rizs
October 27, 2019 by admin Nyelv /Language: Magyar / Hungarian Előadó / Speaker: Katona Csaba, történész Cím / Title: "A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában" című film vetítése angol felirattal és egy rövid előadás a Szent Koronáról / "On the Trail of the Holy Crown and Coronation Insignia of Hungary" documentary screening with English subtitles and a short presentation about the Holy Crown Az előadóról / About our Speaker /: Katona Csaba történész, szakterülete a 19–20. századi magyar társadalom- és művelődéstörténet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakán végzett 1998-ban, ez évtől 2011-ig a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt különféle beosztásokban (levéltáros, osztályvezető, sajtó- és programreferens, főigazgatói titkár), közben felelős szerkesztője volt a Levéltári Szemlének, a Levéltári Közleményeknek, az ArchivNetnek és a Turulnak. 2011 óta a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, 2013-tól emellett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, 2019-től a MIlton Friedman Egyetem Magyar–Zsidó Történeti Intézete közkapcsolati tanácsadója.
Megtudhattuk, hogy ezen alkalmakkor négy koronára volt szükség. A veszprémi püspök királyné koronázási joga azzal magyarázható, hogy a veszprémi egyházat az első magyar királyné, Boldog Gizella alapította, a veszprémi püspökök pedig hosszú időn át a királynék kancellárjai voltak. A középkori hagyományok szerint a szertartást az esztergomi érsek celebrálta. Ő érintette a királyné jobb vállához a Szent Koronát. Ez szimbolikusan azt jelezte, hogy a királyné osztozik férjével az uralkodás és az ország kormányzásának terhében. Szintén az esztergomi érsek kente fel krizmával a királynét. A veszprémi püspök végezte magát a koronázást: ő helyezte a házi koronát a királyné fejére. Abban az időben, amikor a Magyar Királyság a Német-római Császárság által kormányozott Habsburg-birodalom része volt, a királyné férje, aki egyben császár is volt, a királyné koronázási szertartásán a saját házi koronáját viselte. A negyedik korona a császárság birodalmi koronája volt, amely egy díszes helyen volt kiállítva a szertartáson.
A munkacsoport tagjai kutatásaik során elsősorban olyan kérdésekre kerestek választ, hogy mikor keletkezett és kihez köthető a Szent Korona első hiteles ábrázolása, hol található a legkorábbi szentkoronás magyar országzászló, mikor ferdülhetett el a korona keresztje, mely városainkban volt koronázás. Számos félreértés tisztázását segítheti elő ezen kérdések megválaszolása, ami a Szent Korona átfogó történetének megírásához elengedhetetlenül szükséges. A tévhitekkel ellentétben a Szent Korona első hiteles ábrázolása nem a Fugger Krónikából való – erősítette meg az előadó –, hanem Clemens Jäger augsburgi városi történetírónak a Habsburg család története című munkájában jelent meg, és bizonyosan az 1553-tól 1561-ig tartó időszakban készült, Hans Sebald Lautensack munkája. A koronás címer első ábrázolása pedig 1618-ból maradt fenn azon a zászlón, amelyet Esterházy Miklós vitt Ferdinánd koronázásakor, s amelyet jelenleg Fraknón őriznek. Az előadó szólt arról is, hogy a kereszt elferdülése egy sérülésnek tulajdonítható, amelyet a koronatartó láda felfeszítése során a 17. században szenvedett el.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012 közepe óta működő "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni. A film egy jelenete: Bethlen Gábor 1622-ben visszadja az uralkodó megbízottjának a Szent Koronát. Forrás: Filmever A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.
Keresés Kilépés a tartalomba Hírek Közélet Kultúra Gazdaság Egészségügy Oktatás Heti_ötlet Sport Rendőrségi Riport Jegyzet Képi világ Állatok Emberek Infrastruktúra Természet Közérdekű Olvasóinktól Kalendárium Moziműsor Pályázat ÁROP-1. A. 3-2014-2014-0083 Tapolcai Média Archívum Hirdetés Kitekintő Zalahaláp Kapcsolat Keresés: 2017-01-10 Töreky László Előző bejegyzés Tankerületi változás Következő bejegyzés Szempont/Ki tudja mi ez?