A labda a PIM kategorizált tárgya. Prőhle Gergely válasza pedig azért is releváns, mert 2017–2018-ban ő volt a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A volt igazgató az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóját megelőzően interjút adott az Indexnek, ahol elmondta, Esterházy Péternek ugyan nem volt érdemi kötődése az evangélikus egyházhoz, ám Fabiny Tamás elnök-püspökkel jó viszonyt ápoltak. Az, hogy az Esterházy-hagyaték mégis az evangélikusokhoz került, Prőhle Gergely szerint azért volt, mert a család adományozási szándéka szerencsésen találkozott a mi szándékainkkal és a lehetőségekkel. Az Index Prőhle Gergellyel készült teljes interjúját ide kattintva elolvashatják. ( via 444) (Borítókép: Fekete Péter. Fotó: Máth Kristóf / Index)
A műsorszámok között köztiszteletben álló közéleti személyiségek mondtak beszédeket, akik a magyar kulturális élet meghatározó személyiségei. Az est vendégeit – kiemelten az Emberi Erőforrások Minisztériumának leköszönő miniszterét, Prof. Dr. Kásler Miklóst – és résztvevőit elsőként Fekete Péter köszöntötte: "Tudják, egy kulturális államtitkár zsebei mindig kulturális kincsekkel vannak tele. Egy leköszönő kulturális államtitkárnál sincs ez másként, ma este is sok-sok kulturális kincset hoztam magammal. Gyöngyök ezek, melyeket önök elé terítek. A Fővárosi Nagycirkusz nézőterének középső részét VIP Guest feliratú székekre cseréltük, amiken ma az EMMI kulturális államtitkárságának dolgozói ülnek, akiknek meg kívánjuk köszönni a négyéves együttműködést. Csupa olyan ember van itt, akik az elmúlt négy évben együtt gondolkodva, egymást segítve tettek a kultúráért. Köszönöm a megtisztelő jelenlétüket, jó szórakozást kívánok! – nyitotta meg a gálaestet Fekete Péter. Ezt követően a Kossuth-díjas Kovács Kati elénekelte az Eső és én című dalát, amely alatt Maria Bakalkina artistaművész működött közre, majd az est rendezője, Szabó László producer, a Magyar Teátrumi Társaság titkára és konferanszié társa, Maka Gyula Ameli Bylik artistát szólították a porondra.
Mert így kaphatott volna igazi értelmet Fekete Péter kulturális államtitkárnak L. Simon László költőfejedelemhez címzett magasztos laudációja. A szerző Facebook- bejegyzése 2021. december 28-án.
2022. jan 24. 12:41 Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőt mond / Fotó: MTI/Kovács Attila Folytatólagosan elkövetett lopás miatt feljelentést tesz Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár ellen Brenner Koloman, az országgyűlés jobbikos alelnöke. A képviselő ezt – más ellenzéki politikusokkal közösen tartott – hétfői budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be. Brenner Koloman azt mondta: "nagy nyilvánosság előtt tett vallomásának" tekinthető, hogy az államtitkár "a nyílt színen vallott arról, hogy alkalmanként a magyar polgárok közgyűjteményéből bizonyos tárgyakat a sajátjaként kezel". ( A legfrissebb hírek itt) Az ellenzéki politikus szerint az ügy szimbolikusan mutatja meg "a fideszes egypárti túlhatalom végtelen erkölcstelenségét". Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője, Újbuda kultúráért is felelős alpolgármestere a tárgy értékétől függetlenül mélységesen elszomorítónak nevezte, hogy egy államtitkár önhatalmúlag egy másik intézménybe vitte Esterházy Péter író focilabdáját.
Hála-Gála címmel május 24-én, zártkörű rendezvényt tartottak a Fővárosi Nagycirkuszban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) dolgozóinak és a kulturális intézmények vezetőinek, akik az elmúlt négy évben összefogtak Magyarország kulturális életének fellendítése és felzárkóztatása érdekében. Az est zárásaként Fekete Péter leköszönő kulturális államtitkár ünnepélyesen letette az államtitkári zakóját és visszavette a négy évvel ezelőtt szögre akasztott porondmesteri frakkját. Az elmúlt négy évben óriási léptékű kulturális változások, beruházások és programok zajlottak Magyarországon és a Kárpát-medencében, amelyek a kulturális felzárkóztatást célozták. A Hála-Gála műsorban az eddigi négy év kimagasló eredményeit tették mérlegre, valamint mondtak köszönetet a kulturális szféra dolgozóinak egy rendhagyó összművészeti előadással. A gálaműsor gerincét a Fővárosi Nagycirkusz zenekara és a RAIN – Esőcirkusz műsor adta, amelybe beépültek a kultúra különböző művészeti ágainak sokszínű előadásai.
A kiállítás címe ezért is kapta az Élet az Erdőspusztán címet. Erdőspusztai bemutatóház és arborétum arboretum illumination. A Bemutatóház modern építésű épületét Tóth Dezső tervezte 1982-ben. A Bemutatóház körül egy szépen gondozott parkban és az ott található alkotásokban gyönyörködhet a látogató, a park szobrait a Hajdú-Bihar megyi nemzetközi fafaragótábor művészei készítették 1988-ban. Az Erdőspusztai Bemutatóház kiállításai Az Élet az Erdőspusztán című kiállítás sokak számára érdekes lehet, hiszen az itt kiállított tárgyak az idősebbeket egy kicsit visszarepítheti a gyerekkorba vagy a fiatalságuk idejére, míg a mai fiatalokat megtanítja arra, hogy bizony hajdanán a nagyapáink és nagyanyáink élete nem volt fenékig tejfel.
Nappali lepke fotóstúra a debreceni Erdőspusztán 2019. május 25. (szombat) A program kiemelt célja az Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum ez időtájt megtalálható nappali lepkék számbavétele és esetleges fotódokumentálása. A délelőtti túra során gyűjtött adatok a HNPI biotikai adatbázisába fognak kerülni. A kilátogatók megismerkedhetnek a nappali lepkék megfigyelésének, monitorozásának módszereivel, a különféle lepkefajok életmódjával. A program során természetesen madarászunk is, aki teheti távcsövet és fényképezőgépet hozzon magával! Nagy tűzlepke Fotó: Demeter László Helyszín: Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum Időpont: 9. Erdőspusztai bemutatóház és arborétum arboretum and public garden. 00-12. 00 óra Találkozás: 9. 00 óra, Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum parkolójánál Részvételi díj: 1000 Ft/felnőtt; 700 Ft/diák/nyugdíjas (Az ár tartalmazza a belépőjegy árát és a szakvezetést is. ) A programra előzetes bejelentkezés szükséges! Információ, bejelentkezés Koczka András: Tel. : 30/515-3463 • E-mail:
Ősi tájegységnek nevezik a területet, mely a mai napig is őrzi a történelem előtti idők tájképét. Buckaközi mocsarak, fűz és nyírlápok a legtöbbet rejtenek az alföld múltjából, növény- és állatvilágából egyaránt. Az 1800-as évek végén a területet lecsapolták, hogy a víz alatt álló részek helyet adjanak a mezőgazdasági művelésnek. ARBORÉTUMOK • Lista » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A vízfelületek eltűnésével csökkent a levegő páratartalma, megváltozott a terület flórája, ez az oka annak, hogy a múltat idéző kőris-nyír-éger-fűzlápok maradványai mára csak nyomokban lelhetők fel. A vízrendezéssel megkezdődött az erdőterületek csökkenése, és a megmaradó erdők faállományának átalakítása. Az őshonos növények termőhelyén különböző tájidegen fajok jelentek meg, például akác, erdei fenyő vagy a vörös tölgy. A 19. század óta az őshonos vegetáció mellett a szárazabb viszonyokat is jól tűrő telepített akácok jellemzik, amelyek mára a területek meghatározó erdőalkotójává váltak – mondta el kérdésünkre Böszörményi Bence, a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének erdészeti igazgatója.