Bornemissza Gergely élete jóval hamarabb ért véget. A regény főhőse kétszer házasodott, de egyik feleségét sem hívták Évának. Első felesége, Fügedi Oláh Erzsébet, 1554 januárjában már halott volt, amikor az egri vitéz megülte lakodalmát az egri várban Sigér Dorottyával. Bornemissza János nevű gyermeke (aki Gárdonyi művében Jancsikaként szerepel) e második házasságból születhetett. A vár sikeres védelmét követően Bornemissza több királyi adományban részesült Abaúj és Sáros megyékben, illetve Eger környékén. 1553. március 11-én Bornemissza Gergely átvette az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítése során ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát. Az 1554-es év azonban véget vetett sikeres pályafutásának. 1554 novemberében a füleki basa adóztató katonái ellen indult, de Keresztesnél, Csincse határában csatát vesztett, és az oszmánok elfogták. Bornemissza előbb a budai pasa tömlöcében raboskodott, majd megpróbálták kiváltani egy gazdag török fogollyal, de az alkudozások nem jártak sikerrel.
A vár története Az egri vár története összefonódik a kereszténység elterjedésével, ugyanis I. István király által alapított egri püspökség székhelye vélhetőleg a várdombon állt. Mivel a tatárok feldúlták a székhely épületét, vélhetőleg akkor még nem volt várszerű erősség. IV. Béla az ország védelmének újraszervezésekor, 1248-ban engedélyt adott az egri püspöknek a várépítésre. A XV. században újjáépítették az eredetileg gótikus székesegyházat, sőt a várat egy palotával bővítették a püspök számára. A várban folyamatosan zajlottak kisebb átalakítások. 1506-ban leégett a székesegyház, amit Mátyás király sógora, az akkori egri püspök állíttatott helyre. Vélhetőleg a váron is végeztetett átalakításokat, mert a déli falszorosban található középkori kaputornyon megtalálták a festett címerét. Írásos emlékek alapján a várat korszerű fegyverekkel is felszerelték, de a nyugalmas élet nem sokáig tartott Egerben. 1526-ban a mohácsi csata elvesztése után a Habsburg és az erdélyi erők is egyaránt feldúlták a várat.
Eheti tízes listánkba az egri vár 1552-es, sikeres védelméről gyűjtöttünk össze tíz tényt, természetesen a szokásos szubjektív szempontok szerint. Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó "állomása" Eger tudta kivédeni az ostromot. Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt.
A támadásra 1552-ben került sor, szeptemberben megostromolták a végvárat: egy hónapon keresztül lőtték a falakat a tüzérek. Szeptember 28-án a törökök elfoglalták az egyik bástyát, de Dobó zsenialitásával sikerült visszaverni a várvédőknek az ellenfelet. Sokáig az a rémhír járt a törökök körében, hogy a magyarok bikavért ittak az ostrom alatt, ezért olyan erőre tettek szert, amely emberfeletti. Ez a bikavér valójában vörösbor volt, innen ered Eger és Magyarország egyik leghíresebb borának elnevezése. A legendás csatát ma is Magyarország legnagyobb győzelmei között tartják számon, ahol az egri asszonyok is példátlan hősiességről tettek tanúbizonyságot. A vár területe ma szabadon látogatható, végigsétálva felidézhetjük őseink dicső harcát az Oszmán- birodalom ellen, és láthatjuk, hogy milyen körülmények között védték a végvárat az egri vitézek. A török hódoltság Az ostromot követően a vár falai súlyosan károsodtak. Megkezdődött az újjáépítés, emelték a katonák létszámát és az alapanyag ellátást.
Az 1241-es tatárjárás után vált szükségessé a püspökség megerősített védelme, ekkor magas kőfalakkal vették körbe. A 14. századi krónikákban a székesegyház után a várat is Szent János evangélista várának nevezték. A 16. század elején a török támadások kivédésére megerősítették a várat, külső és belső védelmet hoztak létre. Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki várkapitánynak, aki helyőrséggel és hadieszközökkel tovább erősítette végvárat. Az Oszmán Birodalom serege 1552 szeptemberében vette ostrom alá az egri végvárat, de a hős védők sikeresen visszaverték a túlerőben lévő törökök támatásait. A vár súlyosan megsérült, de bevenni nem tudták. Évtizedekig tartó újjáépítés során korszerűsítették a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Ennek ellenére az 1596-os második ostromban török kézre került és maradt is 91 évig, ami alatt bővítették az erődrendszert. A Habsburgok 1687-ben vették vissza. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a külső vár védőműveit, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.
Képzeljük az ablakmaradvány sok százéves rácsa mögé a török katonákat és engedjük szabadjára a fantáziánkat! Egri csillagok – regény és valóság Továbbhaladva a kazamata-rendszerben, az Egri csillagok – regény és valóság című kiállításhoz érünk. Igaz, ehhez először fel kell mennünk egy emeletet, hogy utána újra le tudjunk bújni a föld alá. Hát nem csodálatos a vár építészete?! A kiállítás interaktív módon mutatja be a könyvet, illetve magának a csatának az érdekességeit. Hallgassuk meg Dobó esküjét egyenesen a várkapitánytól, vizsgáljunk kettévágott bombát, hogy megfejtsük a működését, aztán ha ezzel megvagyunk, robbantsunk is egyet! Persze, csak virtuálisan van erre lehetőségünk, de azért így is élmény! Az apróságokat is szemügyre véve, akár még Jumurdzsák gyűrűjét is megtalálhatjuk! Vessünk egy pillantást a helyszínre is, körülöttünk ugyanis méretes kőfalak húzódnak, kis fantáziával szinte láthatjuk a magyar katonákat, ahogy az alagutakban sietve védik Eger várát! Tipp: Feltétlen vigyünk magunkkal pulóvert vagy bármilyen meleg ruhadarabot, hiszen a kazamatában a nyári kánikula idején is meglehetősen hűvös van!
A... Dula Pincészet Dula Pincészet Eger, szőlőbirtok és borgazdaság. A birtok, az egri Mezey-Mayer-Dula és erdőbényei Margittai-Szepsi Szűcs- Dula pincészetek mai tulajdonosa, az ősöktől örökölt gazdaság működtetője dr. Dula Bence és fia Dula Áron vallja, hogy a név, a tradíció kötelez. Excalibur Középkori Lovagi Étterem Eger Éttermünk festői környezetben, Eger zöld szívében, az Érsekkertben a szökőkúttól néhány méterre található. A háromszintes épület elhelyezkedése és adottságai többféle szolgáltatás nyújtását teszik lehetővé. A földszinten található a kuriózum számba menő étterem, ahol korhű környezet és zene, látványkonyha és... Expressz Étterem Eger Az étterem Egerben, a sétáló belváros határán van, parkolási lehetőséggel, közel a Bazilikához, a Líceum épületéhez. Finomat, olcsón, gyorsan és bőségesen, ez a szlogen jellemzi az éttermet. Farsang Pincészet Eger A Bükk hegység lábainál elterülő egri történelmi borvidék központjában él és foglalkozik szőlőtermesztéssel a Farsang család.
Több tízezer ember betegedett meg a balesetet követően, a fertőzött zónát pedig bizarr mutánsok lakják. A tragédia következményeit sokszor túlzóan tüntetik fel. Lássuk, melyek a leginkább kiszínezett mítoszok Csernobilt illetően. A RIA Novoszti orosz hírügynökség szerint a legnépszerűbb tévhitek egyike, hogy a csernobili katasztrófa több tízezer, vagy akár több százezer ember egészségét tette tönkre. Az orosz Orvosi Sugárzásmérő Regiszter több mint félmillió ember vizsgálatának adatait hozta nyilvánosságra egy nemzetközi konferencián, amelyet Bécsben rendeztek, 20 évvel a baleset után. A világ legnagyobb ilyen jellegű adatbázisában a legsúlyosabb esetek – például a gyerekeknél kialakuló pajzsmirigyrák – alakulását vizsgálták. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os jelentésében úgy fogalmazott: "a baleset hatásai által leginkább érintett területen élők körében – különösen akik a robbanás idején voltak gyerekek – jelentősen megugrott a pajzsmirigyrák előfordulási valószínűsége. Csernobili katasztrófa oka b. Ez nagyrészt a reaktorból az első napokban kiszabaduló radioaktív jód nagy mennyisége miatt történt, amely lerakódott a legelőkön, s így a tehenek közvetítésével a tejbe került, amelyet a gyerekek fogyasztottak.
Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán. Megvárták a szovjetek május 1-jét – napokig titkolták a csernobili katasztrófát | hirado.hu. A csernobili atomerőművi katasztrófánál elsőként bevetett likvidátorok 50-70 százaléka már nem él - vélte hétfői sajtónyilatkozatában a térség egyik egykori katonai parancsnoka. Az évforduló alkalmából megjelenő visszaemlékezések sorában a Komszomolszkaja Pravda című orosz lap Nyikojaj Antoskin vezérezredest, a Szovjetunió hősét szólaltatta meg, aki a légierő kijevi körzetének a parancsnoka volt. Atoskin irányította az első tíz napon a következmények felszámolásában részt vevő repülősöket. A lapnak elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök már április 26-án reggel utasítást adott megfelelő mennyiségű autóbusz és személyautó összeszedésére az erőmű környékén élők evakuálásához.
Húsz évvel a katasztrófa után a Nemzetközi Sugárzásvédelmi Bizottság (ICRP) 90 százalékkal csökkentette a sugárzással kapcsolatban álló lehetséges mutációk kockázatát, mivel nem találtak rá bizonyítékot, hogy kiterjedt genetikai változásokat lehetne tapasztalni a környező területeken. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a robbanáskor felszabaduló sugárzás következtében ne fordultak volna elő születési rendellenességek, de hosszú távon nem mutatható ki a káros hatás. Csernobili katasztrófa oka furniture. Az egykori szovjet vezetésnek róják fel hibaként, hogy rosszul szervezték meg a reaktortól négy kilométerre fekvő Pripjaty város lakóinak kitelepítését. A mentési munkálatokat vezető Valerij Legaszov atomtudós életének utolsó évéről készült dokumentumfilm tanúsága szerint több ezer busz állt készenlétben a lakosság kitelepítésére, amit politikai okokból nem kezdtek meg időben. Ennek ellenére, amikor az evakuáció megkezdődött, viszonylag rövid idő alatt sikerült kijuttatni több tízezer embert a városból. Ők kaptak ugyan sugárterhelést, ám korántsem olyan mértékűt, mint amennyit a reaktor közvetlen közelében dolgozó likvidátorok szenvedtek el.
15. Tech: Legendák a csernobili katasztrófával kapcsolatban | hvg.hu. A csernobili erőmű szörnyű balesete után rengeteg intézkedést hoztak a hatóságok és ugrásszerűen javult az erőművek biztonsága. Arra azonban senki nem volt felkészülve, hogy 25 évvel később egy 9-es erősségű földrengés és egy 15 méteres cunami egyszerre csap majd le a következő atomerőműre, Fukushimában… A híres szarkofág, ami a maradék sugárzó anyagot zárja el a külvilágtól. Ha tetszett a bejegyzés, még több izgalmas tudomány vár rád a Facebookon. Képek forrása: Wikipedia Commons