Reméljük, 2021-ben személyesen is megcsodálhatjuk a műveket a Dornyay Béla Múzeumban. Balázs János első kiállítása 1971-ben nyílt Salgótarjánban, amire nem ment el, mondván, hogy a képeket már úgyis ismeri. A közönség ezután gyorsan felfigyelt rá, 1972-ben már dokumentumfilmet is készítettek róla, később saját kiadásban megjelentette verseskötetét Füstölgések címmel. A hirtelen jött népszerűség megviselte, életének utolsó éveit ágyhoz kötve, lebénultan töltötte.
Két ideiglenes jellegű épület után 1980-ban költözött az intézmény a jelenlegi, Magyar Géza által tervezett épületbe, melyet az 1927 utáni Magyarországon elsőként, kimondottan múzeumi célra terveztek. Az épület 2005-ben műemléki védettséget kapott. Állandó kiállítás: Nógrád az újkorban Történeti kiállítás 7 képben. A gazdag anyagból építkező kiállítás történeti áttekintést nyújt Nógrád megyéről, a köznemesi és vármegyei világtól a modernizáció világán át a háborúk és forradalmak koráig, majd az alkotó szellem napvilágának emlékeivel zárul. A Dornyay Béla Múzeum Képtára az intézmény képzőművészeti gyűjteményének legértékesebb egységére, az ún. Mihályfi-gyűjteményre épül. Mihályfi Ernő (1898-1972) jeles publicista gyűjteményét elsődlegesen a két világháború között tevékenykedő, kiemelkedő hazai, elsődlegesen avantgárd alkotók – Uitz Béla, Derkovits Gyula, Mattis Teutsch János, Pór Bertalan, stb. – művei alkotják, de találkozhatunk sajátos életutat bejáró alkotók (Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, stb. )
Dornyay Béla Született 1887. március 25. [1] Keszthely [1] Elhunyt 1965. április 5. (78 évesen) [1] Budapest [1] Állampolgársága magyar [1] Foglalkozása muzeológus helytörténész tanár Iskolái Eötvös József Gimnázium és Kollégium (1896–1900) A Wikimédia Commons tartalmaz Dornyay Béla témájú médiaállományokat. Dornyay Béla (egyes forrásokban Darnay-Dornyay Béla, [m 1]) ( Keszthely, 1887. március 25. – Budapest, 1965. április 5. ) középiskolai tanár, helytörténész, muzeológus és kutató. Életpályája [ szerkesztés] Tanulmányai [ szerkesztés] Édesanyja korán meghalt, gyámja az anyakönyvben Böröczi József keszthelyi lakos. Elemi iskolába Keszthelyen járt. Utána Tatára került Böröczi Lujza gondviselőjéhez. Tanulmányait a tatai piarista gimnáziumban 1896 -tól 1900 -ig befejezte. Tandíjmentességet élvezett. Jó tanulmányi eredményéért mint árva gyermek, elnyerte a gróf Esterházy Győri Árva-alap 80 koronás ösztöndíját. Két osztálytársával, Wágner Lajossal és Walter Jánossal 1901. szeptember 27-én beöltöztek Vácott piaristának.
Gimnáziumba Vácott (1901-1903), Kecskeméten (1903-1905), Budapesten teológiára (1906-1909) járt. Pappá szentelték 1910 júniusában. Tanári évei [ szerkesztés] Érettségi után Budapesten a piarista rendi tanárképzőben teológia - földrajz szakot végzett. Tanított Rózsahegyen ( Liptó vármegye), ahol 1912 -ben megalapította a Liptó Megyei Múzeumot. 1912-18 között tanított Veszprémben a piarista gimnáziumban és még 1912 augusztusában vállalta a Veszprém Megyei Múzeum kutatói tisztségét. 1918 -ban filozófiából bölcsészdoktori diplomát szerzett. Magyaróváron 1919 - 1921 közötti években tanított. Itt ismerkedett meg Sándor Annával, akit 1921 -ben, miután kilépett a piarista rendből, feleségül vett. Rövid ideig, 1921-től 1923 -ig a budapesti Szőlészeti (Ampelológiai) Intézetben kapott állást. A házasságukból két leánygyermekük született. 1923-tól 1940 -ig Salgótarjánban, a gimnáziumban tanár, ahol ezekben az években megteremtette a város múzeumának alapját. Munkássága [ szerkesztés] A Kuny Domokos Múzeum bejárata A nyári vakációt 1909 és 1938 között leggyakrabban Tatán töltötte, bár a tatai piarista gimnáziumban nem tanított, csak Veszprémben.
Veszprémi múzeumi kutatói évei alatt 1912-18 között foglalkozott a Bakony természeti és kultúrtörténeti tanulmányozásával, mely megalapozta a Részletes Magyar Útikalauzok sorozatban a Bakony (1927) majd később a Balaton és környékének részletes kalauza (1934) kötetek megírását. Mindeközben 1912 -től tárgyi gyűjteményével megalapozta a dr. Magyary Zoltán támogatásával 1938 -ban a piarista rendházban megnyitott tatai múzeumot. Ezekben az években folyamatosan jelentek meg írásai a város hetilapjában, a Tata-Tóvárosi Híradóban. Az Englander Kiadó rendszeresen közölte kisebb tanulmányait (pl. Kazinczy Ferenc tatai tartózkodása), várostörténeti munkáit (pl. Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről). A Magyar Nyelvőrbe (pl. A tatai népnyelvi hagyományok. 1914. szeptember, 307-312. o. ), Ifjúság és Életbe (pl. Rómer Ferenc (Flóris) tatai diáksága 1827. december 164-165. ), Természettudományi Közlönybe (pl. A gödények tömeges megjelenése a tatai halas-tavakban 1767 -ben (pl. április 353-355. )
Újraindított aukciók is: Értesítés vége: BRÓSZ PÓLAY - RÓMAI JOG (3 db)
15. ) Hamza Gábor: In memoriam B. (Jogtudományi Közlöny, 1994) Földi András: Emlékezés B. -re. (Magyar Jog, 1994) Hamza Gábor: Emlékezés B. (Magyar Felsőoktatás, 1994) Hamza Gábor: In memoriam B. (Antik Tanulmányok, 1995) Hamza Gábor: B. tudományos munkássága. (Állam- és Jogtudomány, 1995) Földi András: B. Brósz Pólay Római Jog. (Magyar jogtudósok. I. Bp., 1999). Birs pálinka készítése lépésről lépésre - Propeller Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda » Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói Konyhai kisegítő debrecen 1 A szerzők kiemelt feladatuknak tekintették, hogy a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, ugyanakkor modern rendszerben mutassák be. Nagyobb súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és társadalmi hátterének feltárása is. Újszerűen és igen részletesen tárgyalja a könyv a károkozás, a felelősség, az érvényesség és a hatályosság kérdéseit, valamint egy sor olyan további problémát, amelyek a modern jog művelői számára is igen jelentősek és érdekesek.