Nyitólap > FirePro > Tűz és FirePro Az égés feltételei Az égés bonyolult fizikai és kémiai folyamatok egyidejű sokasága, melynek során égéstermékek, hő, fény és hang keletkeznek. Az égés ezen kísérő jellemzői, végtermékei, számunkra is látható, észlelhető jelenségek. Ha az égés három feltétele adott (lásd 1. ábra) - éghető anyag, oxidáló szer, gyújtóforrás - egy időben és egy helyen, akkor tűz keletkezik. A tűz kialakulásának ezen három feltételét illetve ezeknek az ábrázolását ún. égési háromszögnek hívjuk. Az oxidáló szer legtöbbször a levegő oxigénje. A kezdeti feltételek minősége (az éghető anyagok összetétele, az oxigén koncentrációja) és mennyisége (az oxigén és az éghető anyagok teljes mennyisége, a gyújtási energia nagysága) határozza meg a tűz lefolyását. Az égés három feltételét azonban ki szokták egészíteni egy negyedik feltétellel is, ugyanis a tűz kémiai szempontból nem más, mint egy gyors láncreakció. Ha a láncreakció nem indul be, illetve leáll, akkor a tűz elalszik, és nem fejlődik tovább.
A gyújtáshoz használt láng vagy izzó felület, a dohányzás közben keletkező parázs és a nem kellő körültekintéssel eloltott végtermékek egyaránt potenciálisan veszélyesek a környezetre. Éppen ezért fontos, hogy ha dohányzunk, akkor minden esetben gondoskodjunk nem éghető anyagból készült hamu- és csikktartóról, valamint ne tegyük azt olyan éghető anyagok (függöny, terítő, takaró, szőnyeg, stb. ) közelébe, amelyek könnyen lángra kaphatnak. Semmiképpen ne dohányozzunk ágyban vagy kanapén, mivel az éghető anyagok jelenléte és a figyelmetlenséget eredményező testhelyzet együtt fokozzák a tűzveszélyt. A cigarettázás tehát nem csak rendkívül káros, de tűzveszélyes is lehet. Mind az egészségünk, mind a biztonságunk érdekében a legjobb választás tehát egyértelműen az, ha végleg letesszük a cigarettát, hiszen egyedül így szüntethetőek meg teljes mértékben a kockázatok. Amennyiben valamiért mégsem tesszük le, akkor tájékozódjuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, az égést nélkülöző füstmentes technológiákról, hiszen a váltással nem csak a károsanyag-kitettséget csökkenthetjük, de a tűzesetek előfordulásának kockázatát is.
A láng által gerjesztett részecskék jól meghatározott frekvencián sugároznak fényt. Ezek egy része az infravörös tartományba esik, de egyes elemek (fémek) a látható tartományban sugároznak. Ezek spektruma vonalas. Jellemző, és közismert az 589 nm hullámhosszúságú nátriumsárga ( V. kationosztály) Égéstermékek [ szerkesztés] Az égés eredményeként különböző égéstermékek jönnek létre, ezeket is kétféle kategóriába soroljuk: Tökéletes(sztöchiometrikus), és tökéletlen égéstermékek. Tökéletes égéstermékek azok az anyagok, melyek már nem tartalmaznak további éghető elemeket, s ezáltal nem képesek az égésre. Pl: szilárd: hamu, salak gázokban eloszlatott finom folyadékcseppek: vízgőz gázokban eloszlatott finom szilárd anyagok: füst gázok: szén-dioxid, kén-dioxid Tökéletlen égéstermékek azok az anyagok, melyek nem égtek el tökéletesen, és még lehetőségük van további égésre is. Pl: Szénmonoxid. Kinetikus/kevert (robbanás) égésre hajlamos gáz. Korom. Esélye van a felhalmozódott koromrétegnek a beizzásra (lassú égés).
A szakasz végén következik be a teljes lángbaborulás (flashover) Kifejlett tűz szakasza: az égés a térfogat egészére kiterjed Hanyatlási szakasz: általános értelmezés szerint akkor beszélünk róla, ha a térfogat átlaghőmérséklete a csúcshőmérséklet 80%-ára csökken. [3] Az éghető anyag és az oxigén eloszlása [ szerkesztés] diffúziós égés: az égő anyag és a levegő az égés előtt nincs keveredve, egymással szemben áramlanak és egy jól meghatározott felületen, a reakció zónában találkoznak egymással (pl. folyadék felületi égése) kevert égés: az éghető anyag és az oxigén már az égés előtt tökéletesen keveredik, (pl. gázrobbanás) Az égés külső megjelenése [ szerkesztés] Fény- és hőhatás jellemzi az égést. Minden anyagnak az égés során más és más hő jellemzője van és a láng színe is változik, ez a kettő szorosan összefügg és következtetéseket vonhatunk le belőle. A láng (a füstgáz) magas hőmérsékletű anyagokat tartalmaz. Ezek termikus sugárzása a Wien-féle eltolódási törvény értelmében a hőmérséklettől függő színű, és spektruma folytonos.
Írta: | 29. november 2021-én Alatt por bevonat Az alkalmazás során a porrobbanás körülményeire fokozottan ügyelni kell, hogy elkerüljük a problémákat. A porrobbanás létrejöttéhez egyidejűleg számos feltételnek kell fennállnia. A pornak éghetőnek kell lennie (ami a porfelhőket illeti, az "éghető", "tűzveszélyes" és "robbanékony" kifejezések jelentése azonos, és felcserélhetően használhatók). A port szét kell oszlatni (felhőt képezve a levegőben). A por koncentrációjának a robbanásveszélyes tartományon belül kell lennie (a minimális robbanási koncentráció felett). A pornak olyan részecskeméret-eloszlással kell rendelkeznie, amely képes lángterjeszteni. A légkörnek, amelyben a porfelhő jelen van, alkalmasnak kell lennie az égés támogatására. A rendelkezésre álló gyújtóforrásnak elegendő energiával kell rendelkeznie az égés megindításához. A porkezelő/feldolgozó üzemekben a legtöbb robbanást okozó gyújtóforrások közé tartozik a hegesztés és vágás, a hegesztés és a mechanikai eredetű szikrák.
Készüljünk fel a veszélyre! Amennyiben megtörténik a baj, jó tudni mit tehetünk a sérülések elkerülése és a károk csökkentése érdekében: Javasolt minden lakásba vagy házba legalább egy kisméretű porral oltó eszközt elhelyezni és a használatára minden ott élő személyt megtanítani. Elektromos eszközök vagy konnektor közelében keletkezett tűz esetén először mindig áramtalanítsunk. A tűzhelyen, serpenyőben meggyulladt olajat fedjük el és kapcsoljuk le a tűzhelyet, majd várjuk meg míg kihűl. Áramtalanítást követően elolthatjuk a tüzet vízzel is, ennek hiányában porral vagy habbal oltó eszközt használhatunk. Minden tűz esetén hívjuk a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjük a tűzoltók, sérülés esetén pedig a mentők segítségét is. Lehetőség szerint érdemes hő- és füstérzékelőket telepíteni otthonunkba, amelyekkel akár távollétünkben is folyamatos tűzvédelmi felügyeletet tudunk biztosítani. A Magyar Tűzoltó Szövetség kiemelten fontos feladatként tekint a tűzmegelőzésre és az ezt elősegítő társadalmi tájékoztatásra, amely küldetésében az idei évtől a Philip Morris Magyarország is támogatja.
Hírek 2022. 03. 24 20:51 Az elismert kutató professzor Dr. Shibnath Ghosal és csapata az ajurvédikus orvoslásban régóta használt, indiai ginzenként is emlegetett ashwagandhának egy olyan kivonatát fejlesztette ki, amely a növényben lévő oligoszaharidokat is tartalmazza az ún. withanolidokon túl. Mindezt kizárólag tiszta víz segítségével érik el, és a növény gyökerén túl a leveleit is kivonatolják a komplexitás érdekében. Hatásosságát klinikai kutatások sora bizonyítja. Ezt a Sensoril® elnevezésű, szabadalmakkal védett kivonatot használjuk termékünkben. Tanúsítvány Dr. Konopka's Korpásodás elleni sampon 500ML Korpás hajra. Dr. Konopka különleges, növényi eredetű, 37. számú bio olajával, valamint somkóró- és kamillakivonattal. Megnyugtatja a fejbőrt, a hajat pedig fényessé és egészségessé varázsolja. Vegán. Bővebben Utolsó darab - Azonnali szállítás Részletek Korpás hajra Dr. Megnyugtatja a fejbőrt, a hajat pedig fényessé és egészségessé varázsolja. BDIH minősítésű natúrkozmetikum. Vegán.
A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tartósítószer. Az összetevő gomba- és baktériumölő hatással rendelkezik, ezért gyakori összetevője a különféle korpásodás és pattanás elleni szereknek. Az összetevőnek még nincsen leírása. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint korpaölő, antiseborrhoeás és hajkondícionáló hatású összetevő és tartósítószer. A FutureDerm információi szerint antibakteriális és gombaellenes, valamint citotoxikus hatású, ezáltal segít megfékezni a hámsejtek túlburjánzását is. Az összetevővel leggyakrabban korpásodás elleni készítményekben találkozhatunk. Sok gyümölcs és növény rostjában előforduló cukorpótló (ugyanolyan édes mint a cukor, de kisebb az energia tartalma). A kozmetikai iparban vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságai miatt használják. A xylitol- anhydroxylitol - xylitylglucoside összetevő hármassal Aquaxyl márkanéven is találkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. A cég állítása szerint ez a természetes cukrokból előállított összetevő komplex képes a bőr vízháztartását harmonizálni: egyrészt növeli a bőrben lévő vízmegkötő anyagok (GAGok és hialuronsav) mennyiségét, másrészt pedig csökkenti a bőr vízvesztését (trans epidermal water loss) a bőr keramid tartalmának (bőr természetes védőrétegének kulcs összetevője) növelésével.
Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az... ), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott. Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos. Habképző felületaktív anyag. Kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után hajunk puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Ez a kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező vegyület egy cukortenzid: olyan emulgeátor, amely a vizes fázisokban cukorrészével, az olajos cseppecskékben pedig zsírsavfarkincójával oldódik. Az ilyen anyagok kíméletesek a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is alkalmazhatók. Részletesebb információ a truthinagingen. Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is.