Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Petőfi Sándor A négyökrös szekér c. versét Csőre Gábor adja elő. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! július 14. - csütörtök július 21. - csütörtök július 28. - csütörtök
Petőfi Sándor: A négyökrös szekér - Csőre Gábor (Vers mindenkinek) - YouTube
A négyökrös szekér Petőfi Sándor A NÉGYÖKRÖS SZEKÉRNem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek. A társaságnak úri tagjai Szekérre ültek, és azon menének. Szekéren mentek, de ökörszekéren, Két pár ökör tevé a fogatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott. Világos éj volt. A hold fenn vala; Halványan járt a megszakadt felhőkben, Miként a bús hölgy, aki férjinek Sírhalmát keresi a temetőben. Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön, S vett a füvektől édes illatot. A társaságban én is ott valék, S valék szomszédja épen Erzsikének, A társaságnak többi tagjai Beszélgetének s énekelgetének. Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez: "Ne válasszunk magunknak csillagot? " Szólék én ábrándozva Erzsikéhez, "A csillag vissza fog vezetni majd A mult időknek boldog emlékéhez, Ha elszakaszt a sors egymástul minket. " S választottunk magunknak csillagot. (Borjád, 1845) A vers egy rövid idő alatt lejátszódó, hangulatos jelenetet mond el. A lírai mondandó az az érzelem, amelyet e kis történettel fejez ki a költő.
A túra főleg iskolák körében népszerű, amelyek osztálykirándulásokat szerveznek Tolna megyébe. Forrás: MTI
Magyarország felszabadítása címmel vaskos ünnepi kötet jelent meg a harmincéves évfordulón, 1975ben, és ebben állt a legfelháborítóbb ferdítés, miszerint "1945 április 4. nevezetes esemény a magyar nép életében, a Vörös Hadsereg befejezte Magyarország felszabadítását a német fasiszta csapatok uralma alól. " Miért állt érdekükben, hogy még 30 évvel az események után se derüljön ki az igazság? A válasz egyszerű, és jellemző: Mert féltek a ruszkiktól! Tegyük hozzá, a magyarok joggal rettegtek a Vörös Hadsereg katonáitól, akik a háborúban hadműveleti területnek tekintették hazánkat. Edvard Beneš úton Kassa felé 1945. április 4-én a vonaton | televizio.sk. Fosztogattak, garázdálkodtak, és a korosabb nőket is megerőszakolták. A '45 utáni szovjet uralom idején senki sem merte szóvá tenni, hogy a "felszabadítás" napját illetően hiba is csúszott a Vörös Hadsereg hivatalos jelentésébe. "Annyit tudunk, hogy az április 4-ei nemesmedvesi siker után a 3. Ukrán Front parancsnokai siettek jelenteni az örömhírt a feletteseiknek, akik ezt győzelemként értelmezték, és így adták tovább" – magyarázta Romsics Ignác történész, a Magyarország története a XX.
Oldal generálásának időpontja: 2022. 07 13:44
A sok tíz millióra. Persze azokra is, akik a nyugati fronton, – Normandiától az Elbáig – harcoltak a náci Németország és náci csatlósai ellen. Az áldozatok emléke legyen áldott! (A legfelső kép illusztráció, a legalsó kép történetét a feljebb belinkelt blogban lehet olvasni)
ifj. Horthy Miklóst és Bakay Szilárdot is elrabolták). Bár egy magyar küldöttség Moszkvában előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadott el október 12-én, és később Debrecenben létrejött a szövetségesek oldalán az Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944. december 21. ), Magyarország nyugati részén Horthy október 17-i lemondása után a Szálasi Ferenc vezette hungaristák kerültek hatalomra, akik folytatták a háborút a nácik oldalán. A Jugoszlávia és Erdély felől előrenyomuló Vörös Hadsereg novemberben elérte a Duna vonalát, valamint a fővárost, amely 1945. február 12-én, 51 napos ostrom után, rommá lőtt állapotban került szovjet kézre. Budapest ostroma volt a háború magyarországi szakaszának legpusztítóbb eseménye, melyet joggal "második Sztálingrádnak" tituláltak. A magyar főváros bevétele után a Dunán átkelő szovjet csapatok előrenyomulását már csak a fehérvári kétségbeesett német ellentámadás (1945. Mi történt 65 éve április 4-én? - Blikk. február 13. ) és a Nagybajom környékén elnyúló harcok akadályozták, a frontvonal áprilisra túlhaladt az országon, azonban ez valószínűleg nem 4-én, hanem legalább egy héttel később történt meg, Nemesmedves falu térségében.