Lázár Ervin: Hétfejű tündér (szinopszis) Berci, a csúnya kisfiú úgy hiszi, hogy a Hétfejű tündér varázsolta el, hogy az őt érő minden rossznak, csúfolódásnak a Hétfejű az oka. Ezért karddal, lándzsával, péklapáttal, vassal, vérrel, vencsellővel felfegyverkezve elindul, hogy felkutassa minden bajának okozóját, a titokzatos Hétfejű Tündért, és leszámoljon vele. Útközben furcsa figurákkal találkozik: egy cserkesszel, egy csorba kővel, egy szórakozott patikáriussal, egy lyukas zoknival, akikben szövetségesekre talál. Ám Csodaországban, amikor a fiú már majdnem levágja a tündér egyik fejét, az felébred és szeretettel, kíváncsian néz a felfegyverkezett ifjúra, aki megérti, hogy a tündér szereti őt, mint ahogy mindenkit, aki különbözik a többiektől… Rendezte: Major Róbert Bemutató: 2009, Budapesti Művelődési Központ
mesejáték, 2 felvonás, 120 perc, magyar, 2008., 4 - 99 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Az erdei játszóteret birtokba veszi a legendás Mikkamakka, Vacskamati, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid és a többiek. Vagy gyerekek játszanak legendás állatfigurákat? Esetleg szerencsésen gyermeknek megmaradt felnőttek keltik életre Szörnyeteg Lajos, Ló Szerafin és Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl alakját? Vagy kedves, fiatal és örök fiatal színészek mesélik el a legkedvesebb közönségnek az ismerős és megunhatatlan történeteket a Hétfejű Tündérről és a csodafurulyáról? Lehet, hogy rólunk, emberekről mesélnek az állatok? Aki eljön, újra nevethet, kacaghat, heherészhet és el is gondolkodhat a halhatatlan Lázár Ervin örök igaz meséin. És Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonról is kiderül, hogy a nagy feje inkább kicsi.
2015. 12. 01. - Németh Tamás Mint a görög mitológiából tudjuk, a kilencfejű vízi szörny minden szétvert, levágott feje helyén két másik nőtt ki, s a hős Héraklész csak úgy tudta elpusztítani, hogy tüzes faágakkal kiégette a fejek gyökereit, hogy ne tudjanak újra kinőni. Végül így tudta levágni a hidra kilencedik, halhatatlan fejét is, amelyet elásott, és súlyos sziklatömböt helyezett rá. Az ezerfejű dzsihadista szörnyet azonban sokkal nehezebb lesz legyőzni, ezért félelemmel vegyes várakozás lepi el Európa nagyvárosait, Párizstól Brüsszelig, Londontól Rómáig. Kire vagy mire várunk? - Való igaz, az ezerfejű dzsihadista szörnyet legyőzni szinte lehetetlen vállalkozás. Talán nem is a mi feladatunk. Némi malíciával: mi ebben a (fantom)harcban csak áldozatok lehetünk... Ezért azt mondom, érdemesebb a mi kis hétköznapjaink szintén sokfejű szörnyei között ellenfelet keresni, nekünk valót... Ráadásul nem is könnyű eldönteni, hogy jót vagy rosszat akarnak... Ismeritek Lázár Ervin: A hétfejű tündér című meséjét?
Áttekintő Fogalmak Feladatok Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: A Hétfejű Tündér - az elbeszélő Eszköztár: Tündér A rendőrjelenet balga Gyermetegen együgyű. A Hétfejű Tündér - a történet A Hétfejű Tündér - a mese címszereplője
Hogy hogyan? S most jön az az elején megemlített és zárójelbe tett bizonyos plusz 1. érv, hogy miért szeretem ezt a mesét? Az utolsó szava miatt: "Erre az egyre vigyázzunk hát mindannyian. Lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel. " (Erre mondta Gyurkovics Tibor Lázár Ervinről, hogy "őt nem érdekelte a nagy fene igazság. (( teszem hozzá: a jóság meg a szépség sem, ösztönös adottság volt nála mindkettő, szerintem... )) Csak a szeretet érdekelte. " S bennünket? )
– Nem. – Loptak? – Raboltak? – Mit vétettek a törvény ellen? – Semmit – mondta Marci. – Hát akkor? – tárta szét a karját az őrmester. Elnyargalt hát Marci a tanácsra. – Szeplőügyben? – ráncolta a homlokát a portás. – Talán az állattenyésztési osztály illetékes. Az állattenyésztési osztályon egy bácsi éppen egy lovat rajzolt a falra. – Szeplő??? Talán szép ló ügyben, fiacskám! – Nem szép ló, szeplő – morogta Marci. A bácsi a fejét rázta, és nagy igyekezettel satírozta a ló sörényét. – Talán a növénytermesztésnél – mondta. A növénytermesztési osztályon egy barátságos fiatalember ült, a bal füle mögött egy tulipán, a jobb füle mögött egy muskátli virított, a mellényzsebébe tűzve meg egy búza-, egy árpa- és egy rozskalász. – Szeplő? Egy pillanat. – Föllapozott egy nagy könyvet. – Várjunk csak… szépcsalán, szépecske, széphártya, szépike, széplegényfű – olvasta a könyvből, és felkiáltott: – Megvan! Szeplőlapu! Ezt keresed? – Nem laput, a saját szeplőimet – magyarázta Marci. A felvirágozott fülű elkomorodott.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.
Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak. A szavazásra a választópolgárnak a lakcímkártyáját kell elvinnie, továbbá igazolnia kell személyazonosságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal). Mindenki, aki választó és választható, jelentkezhet a szavazatszámláló bizottságba. Ezek a testületek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Dunakeszin ezt az alábbi nyomtatványokon teheti meg. Magyarországon az Európai Parlament-i választást május 26-án tartják, az eredményeket este 23 órától teszik közzé.
Kitűzte május 26-ára az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal a honlapján pénteken. Fotó: MTI (archív, illusztráció) Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. "Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki" – közölte az államfő. Hozzátette: a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét. "Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson" – olvasható a nyilatkozatban. Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait.
2019. március 1. péntek. 12:46 Frissítve: 2019. 13:07 Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. "Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki" - közölte az államfő. Hozzátette: a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét. "Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson" - olvasható a nyilatkozatban. Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, és emiatt változik egyes tagállamok képviselőinek száma, de Magyarország továbbra is 21 képviselőt küldhet a testületbe.
Ez lehet például az eltiltás a közügyektől, vagy korlátozott cselekvőképesség is. Az ilyen polgárok neve a nem szavazók listáján megtalálható, de erről csak az NVI adhat tájékoztatást. Szavazni mindenki a lakóhelye szerinti szavazókörben fog, ezek helye nem változik a korábbiakhoz képest. Előfordulhat, hogy valaki, időközben a város egy másik pontjára költözött, akkor nyilván egy az illetékes szavazókörben szerepel a neve választóként. Előfordulhat, hogy valaki nem a lakóhelyén tartózkodik május 26-n. Az EP választásokra is hasonló szabályok vonatkoznak, mint az országgyűlési választásokra? BI: Az EP választások során az egész ország egy választókerületnek számít. Itt nem személyekre, hanem jelölő szervezetek listáira lehet szavazni. Ezt az ország bármely pontján megteheti bárki, aki időben jelezte jövőbeni tartózkodási helyét. Az a fő szabály, hogy a választás hetének szerda, 16 óráig lehet az átjelentkezésre irányuló kérelmet benyújtani levélben, illetve elektronikus úton, de nem az Ügyfélkapun keresztül.
Főoldal Belpol Máskor mondjuk nem nagyon lehetett volna, de Áder János is megerősítette az időpontot. Május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal a honlapján pénteken. Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. "Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki" - közölte az államfő. "Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson" - olvasható a nyilatkozatban. Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma (legalábbis jelen állás szerint), és emiatt változik egyes tagállamok képviselőinek száma, de Magyarország továbbra is 21 képviselőt küldhet a testületbe.