A PANNONHALMI APÁTSÁG ALAPÍTÓLEVELE A pannonhalmi monostort Géza fejedelem 996 körül alapította Pannónia Szent Hegyén (Mons Sacer Pannoniae) Szent Márton püspök tiszteletére. (Pannonhalma nevét Kazinczy Ferenc barátja, Guzmics Izidor alkotta meg a latin alak fordításával a 19. század elején. Pannonhalmi benches apátság. ) A bencések első és legjelentősebb magyarországi apátságának híres alapítólevele mely 48 x 45, 5 cm-es pergamen, a hátoldalán befüggesztett, természetes színű viaszpecsét, átmérője pedig 85 mm, az első ismert magyar oklevél, igaz ugyan nem eredetiben, hanem 12. vagy 13. század elején készült másolatban maradt fent, de formájában hűen követi a monostor építését befejező Szent István iratát. A pannonhalmi alapító oklevél egy kiváltságlevél, melyet I. Domonkos érsek, mint alkancellár (vicecancellarius) készített 1001-ben vagy 1002-ben. István oklevélbe foglalta a Pannonhalmi Bencés Főapátság részére adott somogyi tizedeket, az apátnak és az apátságnak, Monte Cassino bencés monostorával azonos kiváltságait, valamint a templom felszentelésekor a monostorhoz tartozó falvakat és a pozsonyi vám harmadrészét.
Egy XII. századi tûzvészt követõen Dávid apát irányította az újjáépítést, majd a XIII. század elejének legjelentõsebb apátja, Uros vezette az újabb átépítést. A XIII. században erõdített jellegû épületcsoporttá képezték ki, késõbbi vár jellegét azonban csak a XVI. század második felében kapta. A mai templomépület lényegében XIII. századi, bár bizonyos falszakaszai visszamehetnek a XI. vagy XII. századra is. Ez az épület háromhajós, egyenes záródású szentéllyel, fõszentélye alatt altemplommal. Pannonhalmi Magtár. A ma is álló kerengõ három szárnyának gótikus boltozata, valamint a templom szentélyének csillagboltozata Mátyás-kori építkezés emléke. Az északi falán láthatók még az egykori északi kapu maradványai, és itt található egy reneszánsz kapukeret is. A legújabb mûemléki kutatások hozták felszínre a korábbi kerengõ fal egy részét borító freskódísz részleteit. A középkorban mindvégig kiemelkedõ szerepet játszó apátság, amely a rendi reformok központja is volt a XVI. század végétõl súlyos válságba került.
Az egyik feltevés szerint a 11-12. század, a másik szerint a 12-13. század fordulóján, ill. a 13. század első felében másolta le és bővítette ki az eredetileg többes szám első személyben (királyi többes) szóló szöveget egy bencés szerzetes az egyes szám első személyben fogalmazott szövegrésszel, amire feltehetőleg a veszprémi püspökkel a somogyi tizedekért folytatott perlekedés adhatott okot. A másoló a célja elérése érdekében írásképi hitelességre törekedett. Kezdőlap - Benedictinus Apátsági Termékek. A kutatás még nem tudta eldönteni, hogy kiváltságlevélről vagy alapító oklevélről van e szó. Csóka J. Lajos bencés szerzetes szerint a ma meglevő pannonhalmi alapítólevelet 1102-ben készíthette Péter pannonhalmi apát. ( "A boldog emlékezetű kegyes István király rendelkezését ezen kiváltságlevelünkkel megerősítjük") Szintén Pannonhalma levéltárában őrzik a tihanyi bencés apátság 1055-ös alapítólevelét, a magyar nyelv legrégibb emlékét is. írta és szerkesztette: Cseke Ibolya forrás: Wikipédia
A kolostor legújabbkori fejlõdését ismét a szerzetesrendek feloszlatása törte meg, bár Pannonhalma, mint oktatási intézmény megmaradhatott a kommunista hatalomátvétel után is. Az ország egyik legrangosabb középiskolájaként jelentõs kulturális központnak számított ebben az idõszakban is, és az 1960-as éveket követõen már mûemléki kutatásra és helyreállításokra is sor kerülhetett. Pannonhalma bencés apátság. A kolostor ezeréves fennálláshoz kapcsolódott a legutolsó ilyen program, amelyhez nagyszabású kiállítás is társult. A templom legújabb dísze a torony külsõ bronzkapuja, melyet Pannonhalma millenniumának tiszteletére készítettek és 1996-ban szenteltek meg. A jubileumi ünnepségekhez illeszkedett az is, hogy az apátság épületét, gyûjteményeit és a hozzátartozó természetvédelmi területet az UNESCO világörökségi részévé nyilvánították. Ezt követõen is jelentõs fejlesztések zajlanak le a kolostor együttesben, amely ma sokféle funkciót lát el. A szerzetesi közösség mellett otthont ad az iskolának, teológiai képzésnek nyújt helyet és egyházi idõsek otthona is található falai között.
Somogy az egyik legnagyobb területű, ám legritkábban lakott megye, amely gazdag természeti értékekkel rendelkezik. A terület nyugtalan, hegyes-völgyes, dombos felszínű, síkság csak a folyóvölgyekben található. Legritkábban lakott megye florida. Az erdőkkel, folyókkal, patakokkal, lápokkal tagolt vidék jellemzően szubmediterrán növény és állatvilágban gazdag. Északról a Balaton, délről a Dráva határolja, nyugatról a Zalai-dombság, keletről a Tolnai-hegyhát és a Baranyai-dombság öleli körbe. Kelet-nyugat irányban szeli át a Kapos-folyó, melynek völgye környezetvédelmi szempontból ökológiai folyosóként van nyilvántartva, olyan természetes élősávot képez, amely lehetővé teszi az állat- és növényfajok számára a vándorlást. Lenyűgöző természetvédelmi területek várják a látogatókat a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben, a Baláta-tó és Kaszópuszta környékén vagy a Zselici Tájvédelmi Körzet területén. Kisvasútra is szállhatunk Almamelléken, Mesztegnyőn, Kaszón vagy Balatonfenyvesen, így megközelítve az élőhelyeket háborítatlanul élvezhetjük a természeti környezet szépségeit.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Az alábbi lista Magyarország 300 fő/km²-nél nagyobb népsűrűségű településeit sorolja fel a KSH 2012. évi adatai szerint.
Egyéni vállalkozási kedv az országos átlagnak (54) megfelelő - ezer lakosra jutó egyéni vállalkozási szám: 53 darab. A munkanélküliségi mutatói szintén az ország átlagnak megfelelőek A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben (még a koronavírus előtti évben járunk), százalékos arányban 70, 2-es szinten állt, amely szinte megegyezett az országos átlaggal, ami 2019-ben 70, 1 volt. A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2019-ben 3, 0%, ami hozzávetőlegesen az országos átlaggal (3, 4%) szintén megegyező, pár százalékkal jobb is. Legritkábban lakott megye texas. Viszont rosszabbul keresnek Bács- Kiskun megyében a bruttó átlagkereset 2019-ben még 313 962 forint volt (miközben az országos átlag 367 833 forint), ez idén, 2020-ban, az I-III negyedévben: 334 345 lett, tehát több mint 20 ezer forinttal nőtt. Kisebb az építkezési kedv A KSH adatai szerint 2019-ben a tízezer lakosra jutó lakásépítés Bácsban 15, 9, ez kisebb, mint az országos átlag, ami 21, 6. Még egy érdekes adat: Bács-Kiskunban a szántók százalékos aránya (42%), kicsivel kisebb az országos átlagán (46%).