Juhász Gyula - Tiszai csönd -verselemzés
Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis Juhász gyula | Sulinet keresés A Tiszai csönd valószínűleg Juhász Gyula szegedi vakációzása alatt született, amikor a költő távol volt Budapesttől, a szellemi központtól. Egy estéjét a Tisza partján töltötte és az ott átélt hangulatot fejezte ki versében, amely A Hét című lapban jelent meg 1910 őszén ( A Hét Kis József konzervatív, de népszerű lapja volt). Juhász Gyula tájköltészetének meghatározó témája az alföldi, a szegedi táj, a Tisza. A vers balladaszerű, szomorú. Azt sugallja, hogy Juhász Gyulát elkeserítette, hogy kívül rekedt a nyüzsgő budapesti életen. A mozdulatlan szegedi kikötő ábrázolásával egy életérzést közvetít, a versben megjelenő táj egyszerre külső és metaforikus táj is. A költő a mozdulatlan táj ábrázolásán keresztül saját életét mutatja be, amelyet eseménytelennek, céltalannak érzett. A természeti képeket és a tanyát megszemélyesíti, ezáltal válik a vers művészileg magasabb fokúvá. Hangulatilag erősen domináló költemény, "cselekménye" gyakorlatilag egyáltalán nincs, a hangulat és a látvány áll a középpontban.
A pók (az est) és a tücsök a két ellenpólus. A tücsök ciripelése hangosabb. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 Címértelmezés A cím egy minőségjelzős szószerkezet, amely megjelöli a helyszínt és a témát. A Tiszai csönd cím tájversre utal, azt gondolnánk, tájleírás következik, de tévedünk: Juhász Gyula tájversei sosem öncélúan leíró jellegűek, a természeti képek mindig valamilyen rejtett tartalmat közvetítenek (a többnyire költő hangulatát fejezik ki, amelyet kivetít a tájra). A cím két eleme: a Tisza, amely az otthoni tájat jelenti a költő számára, és a csönd, amely megnyugtató, békés csönd. Tehát nem vészterhes csöndről van szó, nem olyan csöndről, amelynek fenyegető tartalma van, a versben ugyanis nincsen teljes csönd. A teljes csönd félelmet kelt az emberben, a zajok hiánya elbizonytalanítja az embert, mert nincs információja arról, hogy mi történik a környezetében. A teljes csönd, a némaság nem békét, hanem veszélyt jelez, mert a természetben az élőlények akkor hallgatnak el, amikor valami veszély közeleg.
Juhász gyula tiszai csn elemzés Juhász Gyula: Tiszai csönd (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek Címértelmezés A cím egy minőségjelzős szószerkezet, amely megjelöli a helyszínt és a témát. A Tiszai csönd cím tájversre utal, azt gondolnánk, tájleírás következik, de tévedünk: Juhász Gyula tájversei sosem öncélúan leíró jellegűek, a természeti képek mindig valamilyen rejtett tartalmat közvetítenek (a többnyire költő hangulatát fejezik ki, amelyet kivetít a tájra). A cím két eleme: a Tisza, amely az otthoni tájat jelenti a költő számára, és a csönd, amely megnyugtató, békés csönd. Tehát nem vészterhes csöndről van szó, nem olyan csöndről, amelynek fenyegető tartalma van, a versben ugyanis nincsen teljes csönd. A teljes csönd félelmet kelt az emberben, a zajok hiánya elbizonytalanítja az embert, mert nincs információja arról, hogy mi történik a környezetében. A teljes csönd, a némaság nem békét, hanem veszélyt jelez, mert a természetben az élőlények akkor hallgatnak el, amikor valami veszély közeleg.
Koltői kifejezesek (szokepek, alakzatok): Metafora Megszemelyesites Alliteraciok Szerkezet: ketsoros versszakokra tagolodik a vers. 1-4. versszak: Tajleiras - tiszai estet mutat be - a Tisza partot - a kikotőt - kulonos szinekkel, hangokkal es nesszel teszi sejtelmesse a kepet - a mely maganhangzok is az alkonyt idezik - mozdulatlansag, esemenytelenseg all a kozeppontban 5-6. versszak: Megjelenik a lirai en. Parhuzamot von a koltő sajatos maganyossaga es a mozdulatlan hajok sorsa kozott. Juhasz Gyulat elkeseriti, hogy kivul rekedt a nyuzsgő budapesti eletből. Az erzes vilag abrazolasaban segitsegere van a szegedi kikotő mozdulatlansaga, amely egyszerre kulső es metaforikus belső taj. Juhász Gyula és Sárvári Anna kapcsolata? A helyszín: Nagyvárad, női szerepelő: ünnepelt szőke szépség, magánéletben is "démon" szerepben; férfi szereplő(k): a város jeles emberei, katonatisztek (Ki tudja már a nevük?! ), statiszta: Juhász... Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel Kis sömlyék szélin tehenek legelnek, Fakó sárgák a lompos alkonyatban, A szürke fűzfák egyre komorabban Guggolnak a bús víz holt ága mellett.
A leggyakrabban a különböző vízhajtókidegrendszerre ható készítmények, egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fogamzásgátlók fényérzékenyítenek. A napégés későbbi, káros hatásairól Jó tudni Tévhit, hogy csak a szőke, szeplős, fehér bőrűeket veszélyezteti a napsugárzás. Kétségtelen, hogy jobban kell ügyelniük azoknak, akik nem barnulnak, s hajlamosak a leégésre, ám a bőrrákoktól a barnább bőrűek sem védettek. A napfény késői káros hatásai általában a fényártalmat követően hónapokkal, évekkel alakulnak ki. Ezért jó a Kollagén a beleknek és a gyomornak viasz egészséges pikkelysömörtől a természetes úton A mélyebb, hólyagos napégés után szeplők, apró pigmentfoltok jelennek meg, melyek tartósan megmaradnak. Fototoxikus bőrgyulladás után a szer alkalmazási helyén éles szélű barna folt marad vissza. Jellegzetes pl. Leeves utan feher foltok teljes film. Tartós fényhatás, gyakori napozás, napon való munkavégzés a bőr idő előtti öregedését photoaeging okozza. A hám megvastagszik, szárazzá, durva tapintatúvá, ráncossá válik. Rajta apró világos és barna foltok, valamint értágulatok jelennek meg.
Leggyakoribb, hogy az mm nagyságú ovális, fehér foltok a háton vagy a mellkason jelennek meg napozás vagy szoláriumozás után. Ilyenkor a fehér foltok helyén előzetesen finoman hámló, barnásvörös bőrelváltozások voltak, melyeket gombás fertőzés okoz. Ezek a foltok szerencsére eltüntethetők a megfelelő gombásodás elleni szerek használatával.