2021-10-20 Híreink, Kultúra November elsejétől megváltozik az Almásy Kastély Látogatóközpont nyitvatartása. A gyulai kiállítóhelyek egy órával hamarabb nyitják kapuikat és zárják be azokat a látogatók előtt. A gyulai Almásy Kastély, a Gyulai vár és a Kohán Képtár, valamint az Erkel Ferenc Emlékház változatlanul, a hétfői nap kivételével, keddtől egészen vasárnapig látogatható, azonban november elejétől délelőtt 9 és este 5 óra között lehet megtekinteni a kiállítóhelyeket. A Ladics-házat novembertől kizárólag előzetes telefonos bejelentkezést követően lehet majd megtekinteni. A téli nyitvatartás előreláthatóan február végéig változatlan marad. A programok mindig az aktuális járványügyi szabályok betartásával látogathatók. Jelenleg szabadon, mindenféle korlátozás nélkül tekinthetők meg a gyulai kiállítóhelyek. Nézze meg ezt is: A cukorbetegségben szenvedő gyermekek számára tartanak tábort Hosszú múltra tekint vissza a Békés Megyei Cukorbeteg Gyermekek táboroztatása, de az Erzsébet tábor keretein …
Prominens látogatót fogadott az Erkel NKft. Prominens látogatót fogadott kedden a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot és a várat is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója és az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője. Kassai Hajnalt, [... ] Bővebben Kedves Gyulát akarók! Befejeződött a gyulai vár, az Almásy-kastély és az Erkel emlékház Facebook oldalain futó játékunk, amelyben arra biztattunk titeket, hogy ismerjétek meg Gyulát virtuálisan, hogy aztán felfedezhessétek személyesen is. Többektől kaptunk [... ] Bővebben Augusztusban is Gyula: programok, események, rendezvények és nyitvatartás Az augusztus egyébként is az év egyik legszerethetőbb hónapja, de ha végignézed a kiállítóhelyek eseményeit, programjait, akkor máris a legszebbé válik számodra. Mi legalábbis ezen dolgozunk! További érdekességekért érdemes kattintani, [... ] Bővebben Emlékhelyek napja a gyulai várban Történelmi emlékhelyként a gyulai vár is helyszíne a Nemzeti Örökség Intézete Emlékhelyek napja elnevezésű eseményének.
Gyulai nyári programok 2022 Gyula, a történelmi fürdőváros a nyári szezonban is számos programmal és látnivalóval várja vendégeit. A nyár kiemelt rendezvénye a Körösvölgyi Sokadalom, a Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál, a Shakespeare Fesztivál, a Gyulai Végvári Napok, a Szenior Úszó Bajnokság és a Minden Magyarok Nemzetközi... Gyulai programok 2022. Fesztiválok, rendezvények, események Gyulán Gyula népszerű turisztikai központ Békés megyében egyedülálló természeti és épített környezetének köszönhetően. Egész évben pezsgő kulturális élet és gasztronómiai programok várják a látogatókat. A Gyulai vár, a Várszínház, a Várfürdő, a pálinka és a kolbász hazája szinte minden hónapban egy kiemelkedő... Gyulai programok július 2022 Gyula júliusban is változatos programokkal várja a városba látogató turistákat. A hét minden napján igénybe vehető különböző garantált programok mellett minden korosztály talál kedvére való programot. A Gyulai Várszínház nyári évadjának előadásai mellett a hónap másik népszerű történelmi fesztiválja, a... Gyulai vár programok 2022.
A rondella környezetében a vendéglátó terasznak több évtizedes hagyománya van. Hasonló kontúrral működött már a hetvenes években. Magában a rondellában is vendéglátás zajlott a gótikus téglavár legutóbbi felújításáig. A terasz a nyár folyamán színes programlehetőségekkel, színpaddal várja a Várkert vendégeit. BEMUTATKOZÁS ESEMÉNY PROGRAMOK NYITVATARTÁS IDŐPONT Találatok száma: 42 Gyulai Várfürdő programok 2022 2022. július 11 - 15. Úszótábor A Gyulai Várfürdő és AquaPalota a nyári szezonban is változatos programokkal várja a fürdőzni vágyó vendégeit Gyulán. Bővebben Nyári úszó tábor gyerekeknek a Gyulai Várfürdőben A Gyulai Várfürdő 2022 nyarán a szünidő hasznos eltöltésére úszó- és szabadidős napközis gyerektábort szervez. A tábor keretében a gyermekek délelőtt vízi foglakozásokon (úszásoktatás, játékos vízhez szoktatás, vízi játékok) és zenés tornán vehetnek részt. A délután a játék, a strandolás, a játékos... Gyulai gyerekprogramok 2022 Nyári úszó tábor a Gyulai Várfürdőben Izgalmas programok, felejthetetlen élmények a legkisebbek számára is Gyulán.
2. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG – A GYULAI VÁR Kategóriája: kulturális örökség Befogadása: 2013. július 09. Érték helye: Békés Megyei Értéktár Gyula belvárosában áll Közép-Európa egyetlen, épen maradt, cölöpökre épített, síkvidéki, gótikus téglavára egy reneszánsz rondella-toronnyal. Építését Maróti János macsói bán kezdte 1405-ben, végleges formáját a Zsigmond-korban nyerte el. A bevakolt, külső várfalakat Liska András régész vezetésével Parádi Nándor, Feld István és Gerelyes Ibolya tárták fel 2016-ban. 1482-ben Corvin János tulajdona volt, majd Brandenburgi György őrgrófé. Ekkor vált erődítménnyé. Történetének legismertebb epizódja az 1566-os ostrom, amikor Szulejmán szultán Pertaf pasát, a másodvezért küldte a vár ellen. A Kerecsényi László várkapitány vezette, mintegy 2000 fős sereg a végvári harcok történetében a leghosszabb ideig, 62 napig tartott ki hősiesen a kb. 30-40. 000 fős török túlerővel szemben. A járvány és ivóvízhiány tizedelte magyarok végül feladták. 129 éves török uralom után foglalták vissza a várat.
A Dsuang Dszi álma című vers 1935-ben keletkezett és az 1936-os Különbéke című verseskötetben kapott helyet. Ebben a kötetben új témaként jelentkezik a keleti, buddhista filozófia és költészet hatása. Szabó Lőrinc fogódzót, menedéket keresett a keleti filozófiában, megihlették például időszámításunk előtt élő kínai filozófus-költők alkotásai. Keleti témájú versei többnyire átköltések, jellegzetes csoportjuk a Dsuang Dszi-versek. A keleti filozófiák hatására ebben az időben elgondolkodott a világ ősigazságain, az állítás és a tagadás, a látszat és a valóság természetén. Ennek következtében megerősödött agnoszticizmusa, azaz hite abban, hogy a világ nem megismerhető. Lehetetlen igazán megismerni a világot, mert minden és annak az ellenkezője is lehet igaz. Egyszerre igaz lehet állítás és tagadás, látszat és valóság. A Dsuang Dszi álma ezt a relativitást, viszonylagosságot vallja egy példán keresztül: Dsuang Dszi álmában lepke volt, s felébredve nem tudja eldönteni, mi az igazság: ő álmodta-e a lepkét, vagy a lepke álmodja-e őt.
Ebben az értelemben használta Szabó Lőrinc is, tehát személynévként. Lényegében Szabó Lőrinc verse ismertette meg a magyar közönséget Csuang Ce elvont gondolataival, minthogy magyar nyelven először csak 1944-ben jelent meg válogatáskötet Csuang Ce bölcseleteiből. A szkeptikus kínai gondolkodó úgy vélte, az ember a világnak csak nagyon kis részét képes megismerni, és még a legalapvetőbb lételméleti kérdéseket se tudja teljes bizonyossággal megválaszolni. A vers 2 szerkezeti egységből áll. Az 1. egység (1-3. versszak) egy történetet mesél el. A versnek ez az első fele gyakorlatilag egy átirat, Szabó Lőrinc egy prózai forrásszöveget dolgozott fel lírában. A vers beszélője E/3. személyben kezdi a történetet, és kétezer évvel ezelőttre, a távoli múltba, szinte mítoszi távolságba helyezi vissza Dsuang Dszi alakját. – Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! – Ő mosolygott: – Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! – Ő mosolygott, én vállat vontam.
Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. – Álmomban – mondta – ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. – Lepke – mesélte – igen lepke voltam, s a lepke vígan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi… És felébredtem… És most nem tudom, most nem tudom – folytatta eltűnődve – mi az igazság, melyik lehetek: hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet? – Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! – Ő mosolygott: – Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! – Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én. Szabó Lőrinc
– Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! – Ő mosolygott: – Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! – Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én. Főoldal 2014. január 13.
A versbeli kínai mester lelkes és kíváncsi, szenvedélyes izgatottság érződik szavaiból. Témája a világ megismerhetősége illetve megismerhetetlensége, a szubjektivitás. A költő szerint a világ nem megismerhető, mindennek a létezése kétes, minden relatív. A látszat és a valóság nem választható szét. Sem magunkat, sem a körülöttünk levő világot nem ismerhetjük meg igazán. Minden, amit látunk, érzünk, csak rajtunk keresztül, általunk létezik. Mások "valóságában" vajon hogy van, hogyan vagyunk jelen? Ki mondja meg, mi a valóság, mi a jó, mi a rossz? Mindannyian ítélkezünk, véleményt alkotunk, melyet igazságként kezelünk, de ha meggondoljunk: mindannyian tévedhetünk… A lepke mint motívum azt jelzi, hogy a költő a természet kis dolgait is értékesnek látja. Kifejezőeszközök: metafora, ellentét, kérdések Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2