Az iskolavédőnő: Gellérthegyi Tiborné, telefonszáma: 20/540-6358, fogadóórája előzetes egyeztetés után kedden, szerdán és csütörtökön. Az iskolapszichológus (hétfőn, szerdán és pénteken) a felső tagozaton Kiss Angelika, telefonszáma: 20/217-3489, címe: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. Maglódi vermesy péter általános iskola. ; az alsó tagozaton (hétfőn, csütörtökön és pénteken) Boldog Zsuzsanna, telefonszáma: 70/528-5747, címe: This e-mail address is being protected from spambots. (Megjelenés: sportfelszerelés, tornacipő)Érdeklődni: 59/503-126-os telefonszámon. December 14- én a Kiskulcsosi Tagintézmény Pályaorientációs napot tartott, ahol színes programokkal vártuk a alsó tagozatos tanulókat különféle vetélkedőkkel, míg a felsős tanulók a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium szakmák bemutatóján vehettek részt, melyet ezúton is köszönünk a szervezőknek. Futóné Szabó margittagintézmény-vezető A Fizika kör december 17-én tartotta a hagyományos téli kísérleti bemutatóját.
9 mm űrméretű MG-17 géppuska, két hátrafelé forgatható MG-15 7. 9 mm-es vagy MG-81 Z 8 mm-es ikergéppuska, RB 50/30 és RB 20/30 fényképezőkamerák, továbbá külső felfüggesztéssel 200 kg. bomba. Minden irányban kiépített védőfegyvereivel, kiváló teljesítményű motorjaival elért sebességi, távolsági, emelkedési (8 m/s), és repülési magassági értékeivel az összes közel-felderítő típust messze felülmúlta. Ez a géptípus joggal keltette fel a Magyar Királyi Honvéd Légierő érdeklődését is. Győrben készültek fel a gyártására. A fronton Telbisz Imre százados parancsnoksága alatt a 3/1 repülőszázad ezzel a géppel októberben már elérte az 1000 bevetést. Volt olyan pilótánk, aki egymaga ebből több mint 100 bevetésen vett részt. Magyar Királyi Honvédség | Hírek videók. A 4/1 ungvári közelfelderítő repülőszázad 1944. áprilisa és novembere között több mint 200 bevetést hajtott végre Fraunhoffer József százados parancsnoksága alatt ugyancsak ezzel a géptípussal. Focke-Wulf Fw 189 roncsa a keleti fronton (1942) Fortepan / Marics Zoltán Messerschmitt Me 210 A Messerschmitt Me-210Da-0 felderítő repülőgép "ráncfelvarrását" Németh Endre és Péterdi A. János felderítőpilóták végezték a Repülő Kísérleti Intézetben.
vonalbeli katonaságot (honvédséget), a magyar miniszterelnök azt javasolta, hogy nálunk is legyen honvédség magyar zászlóval, magyar vezényszóval és egyenruhával. Végül is az 1868. évi XLI. törvénycikk megalakította a magyar honvédséget, és 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. Magyar Királyi Honvédség - Hirmagazin.eu. Bevezették a sorkötelezettséget, a 20. életévüket betöltő fiataloknak kellett számolniuk a bevonultatással, ám az országnak eleinte csak évente 40 ezer újoncot kellett kiállítania a közös hadseregbe, vagyis sokan megúszták a katonáskodást. Az évenként tartott sorozáson sorsot húztak, s a legnagyobb számokat húzóknak kellett két évre bevonulniuk, a szerencsésebbeket úgynevezett póttartalékba osztották be (eleve ebbe a körbe tartoztak például a tanítók, valamint az örökölt földbirtokok tulajdonosai is). Kezdetben 82 gyalogzászlóaljat és 32 lovasszázadot szerveztek, de már 1870-ben megalakultak a 33–40. számú századok is. Ekkor 4-4 századot lovasosztályba vontak össze, amelyekből 1874-ben az 1–10.
Gyártási jogát a MÁVAG és a GANZ-gyárak megvásárolták és némi módosítások után 38M Toldi I. könnyű harckocsi (Toldi A20), ill. 38M Toldi II. könnyű harckocsi (Toldi B20) néven gyártották. Előnye a gyorsasága, a mozgékonysága volt. A háború végéig szolgáltak. A 38M Toldi II A (Toldi B40) az előbbi továbbfejlesztett változata (páncélzatát 7-17 mm-rel megnövelték, tűzerejét fokozták: 40 mm-es harckocsilöveget kapott. A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái, 1926–1945. MÁVAG gyártmányú 38M Toldi könnyű harckocsik 1943-ban. Fortepan / Lissák Tivadar A 43M Toldi Egészségügyi könnyű harckocsi (Toldi EÜ20) feladata a tűzvonalban megsérült harckocsik sebesültjeihez az őket ellátó személyzet eljuttatása, majd a sebesültek biztonságos helyre szállítása volt. Erre némi átalakítások után vált alkalmassá. (A jobb oldali torony-nyílást megnagyobbították, hogy a sérültet könnyebb legyen beemelni, és nem csak íven, hanem sarkon is képes volt fordulni. ) A Toldi páncélvadászt 75 mm-es páncéltörő ágyúval szerelték fel. Sorozatgyártásba nem került a gyárak kapacitáshiánya miatt.
Az I. világháborúban Magyarország több százezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. 1918. október 23-án kitört az őszirózsás forradalom. 1918. október 25-étől kezdve váltak megállapíthatatlanná azok a folyamatok, melyek végső soron a magyar katonai erő megszűnéséhez vezettek. E napon a Nemzeti Tanács mellett megalakult a Katonatanács is Csernyák Imre egykori százados vezetésével, zömmel alacsony rendfokozatú tartalékos tisztekből, akik a fegyveres felkelést akarták előkészíteni. A budapesti helyőrségben egyre erőteljesebbé vált a forradalmi hangulat szítása és a züllesztés is. Ezt Lukachich Géza tábornok, a másnap kinevezett új helyőrségparancsnok sem tudta megfékezni a legkeményebb eszközökkel sem. A parancsok megtagadása általános lett, a katonák együtt meneteltek a felfegyverzett munkásokkal. Ugyanezen a napon Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre, és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! A vesztes porosz–olasz–osztrák háború után Ferenc József császár kényszerhelyzetbe került. Tisztáznia kellett birodalma zilált belső állapotait, első helyen ki kellett egyeznie az elnyomott Magyarországgal. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek lehetővé tették, hogy 1867 februárjában helyreállítsák a magyar alkotmányt. Az Ausztriával történt kiegyezésre magyar részről Deák Ferenc vezetése alatt. Ezután a Magyar Királyság a dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia társországa lett. A többi európai nagyhatalom példáját követve, tömeghadsereget kellett szervezni, amely közös, császári-királyi hadsereg lett. A kiegyezést szentesítő törvénycikk a haderőről is intézkedett, de elég homályos fogalmazásban. A 48-as Függetlenségi Párt szerint ez egy önálló magyar haderő felállítását jelentette, ami ellen az osztrák hadügyminiszter kézzel-lábbal tiltakozott. Mivel Ausztriában akkor tervezték az állandó hadsereg megerősítésére a II.
40M Turán A 40M Turán közepes harckocsi (Turán 40) a Škoda T-21 közepes harckocsi licence alapján készült, némi módosítások után. Különlegességnek számított a sűrített levegővel működő kuplung, kormány és fék miatt. Bonyolult szerkezeti megoldásai miatt jól felkészült műszaki szerelőgárdát igényelt. (Magyarországi gyártói: a Weiss Manfréd gyár, a győri Waggon-, és Gépgyár, a MÁVAG, és a Ganz-gyár). 40M Turán harckocsi, 1943. Fortepan / Lissák Tivadar. 41M Turán A 41M Turán nehéz harckocsi (Turán 75 hosszú csövű) egy korszerű, nagy teljesítményű löveggel felfegyverzett harckocsi volt, mely a löveggyártás elhúzódása és a Weiss Manfréd gyárat ért sorozatos bombatámadások miatt ott sorozatgyártásba nem került, csak a Ganz gyár volt képes gyártani. 41M Turán a kubinkai harckocsimúzeumban 43M Turán A 43 M Turán rádiós harckocsi (Vezér Turán) külsejének kialakításánál az volt a cél, hogy az a lehető legkevésbé térjen el a csatárharckocsikétól. A feladata az volt, hogy mindenüvé követni tudja a parancsnok a harcoló alakulatokat.
A legrégebbi minisztériumi ágazati közlönyünk a honvédelmi tárca hivatalos lapja, amely első időszakában Rendeleti Közlöny a Magyar Kir. Honvédség Számára címmel (rövidebb névhasználattal: Rendeleti Közlöny) jelent meg. Az 1. számot 1874. február 10-i dátummal adta ki a Honvédelmi Minisztérium. Szende Béla honvédelmi miniszter január 27-én e számhoz írt bevezető tájékoztatójában fő célként a honvédség kötelékében levő személyek ügyeinek és a szabályszerű rendeleteknek gyorsabb és biztosabb közzétételét emelte ki. A heti gyakorisággal szerkesztett lapot minden honvédségi alosztály, intézet, törzs és zászlóalj közvetlenül megkapta, a honvédség hatáskörébe tartozó egyéb személyek pedig előfizetési díj ellenében megrendelhették. A közlöny használatát betűrendes és számmutatók segítették. Főbb tartalmi elemeit az alábbi felsorolás mutatja: miniszteri körrendeletek és utasítások, honvédségi szabályrendeletek és szabályok, szervi határozványok, a tisztek tájékoztatását szolgáló intézkedések, személyi változások.