Hollywood-i akták sorozatunk 61. epizódjában a Haragban a világgal. Haragban a világgal (1955) Robert M. Lindner amerikai pszichológus nevére vélhetően ma már senki sem kapja fel a fejét. Lindner a Cornell Egyetemen végzett, aztán az 1940-es évek elején lett Pennsylvaniában a Lewisburg Szövetségi Büntetés-Végrehajtási Intézet egyesített pszichiátriai-pszichológiai osztályának vezetője. Itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg, és adta ki 1944-ben Rebel Without A Cause: The Hypnoanalysis Of A Criminal Psychopath című munkáját, melynek megfilmesítési jogát pár héttel a kötet megjelenése után vásárolta meg a Warner Bros., mikor merőben új történeteket keresett az éppen tomboló film noir-láz, és felfutóban lévő szandálos történelmi filmek divatja közepette. A z ugyanakkor a kezdetektől világos volt, hogy a történetet ebben a formában a hatályos törvények nem engednék képernyőre, így aztán a stúdió végül csupán a címet, és a lélektani vonalat használta a kötetből, de az is jobbára évekig csak kallódott egyik íróasztaltól a másikig.
1. Utálta nagyon az iskolát, A sok nagyképű, beképzelt, okos dumát. Kiszúrták gyorsan: ez más mint a többi, Erővel, szép szóval megkell hát törni őt. 2. Nem hagyták békén, hát vissza szólt párszor, Kirúgták gyorsan, elég a szóból. Elé álltak a szemébe néztek, Probléma vagy, nem kellesz senkinek. R. 1 Éppen úgy érzett, szeretetre vágyott, Éppen úgy ahogyan mások, Hogy elfogadják önmagát az embert, Próbálta százszor és ezerszer. R. 2 Van egy srác, akarom, hogy tudjad, Köztünk él, nem jobb és nem rosszabb, Lelkében ezerfokos lázzal, Haragban az egész világgal. 3. Otthon már várta a felszentelt szöveg, "Így nem lehet élni mi lesz belőled? " Dobd a tűzre a rocker ruhát, A válasz: "Nem! " s az ütés se' fájt. 4. Nem akart mást csak szabadnak lenni, A saját életét, sajátként élni. Érezte közel az este, Mikor el fog majd menni, nagyon-nagyon messze. R. 1 R. 2 2x R. 2 Van egy srác akarom, hogy tudjad. Köztünk él övé is a holnap Lelkében ezerfokos lázzal Haragban egy durva világgal New Level Campfire címmel új EP is megjelent Tábortűz mellé: New Level Empire - Campfire "Mivel a most megjelent négyszámos lemez három dala nyári tematikájú, illetve az ismert New Level Empire hangzás mellett a 'tábortüzes' hangszerelés a jellemző, így stílszerű volt a frappáns New Level Campfire címet adni a kiadványnak. "
1949-ben világos tervek mutatkoztak arra, hogy történetet rendelnek a címhez, ám nem találtak megfelelő forgatókönyvet, és annak csupán egyes szegmensei jártak kézről-kézre, miközben fiatal színészeket hívtak be olvasópróbára teljesen feleslegesen. Az egyik ilyen olvasópróbán Marlon Brando kezében van a forgatókönyv korai változata, a felvétel pedig megtekinthető A vágy villamosa 2006-ban kiadott DVD-változatának extrái között. Az 1950-es évek elején aztán Nicholas Ray kezdett foglalkozni a történettel, ötletei alapján pedig később a West Side Story -val nemzetközi hírnévre szert tett Irvin Shulman készítette el a végső változatot, melyet aztán Stewart Stern fésült össze kész anyaggá. Ray csupán a főszerepeket alakító fiatalokban nem volt biztos, amíg a fülébe nem jutott James Dean neve, aki akkor épp John Steinbeck Édentől keletre című regényének adaptációját forgatta. Az ikonikus jelenet felvétele Ray elutazott a forgatásra, és amikor szembesült vele, mennyire átélt alakítást nyújt a kamerák előtt Dean a becsvágyó, ugyanakkor rendkívül érzékeny Cal Trask szerepében, azonnal felajánlotta neki a szerepet.
Az olasz bűnfilmek manapság a reneszánszukat élik: a közelmúltban mások mellett a Gomorra és a Dogman is lírai-realistán beszélt a napsütötte városok sötét oldaláról. A Ragadozók szintén ezt az irányvonalat követi, a filmet még fajsúlyosabbá teszi, hogy ezúttal a Nápoly nyomornegyedéből kitörni próbáló kamaszgyerekek állnak a középpontban. Mintha nem is Európában, hanem valahol a harmadik világban járnánk, igaz, a vágyak nyugatiak: a tizenéveseket a divatos sportcipők, az ízléstelen csillárok, az Xbox és a csajok izgatják. Na meg, hogy bejussanak a trendi szórakozóhelyekre, aminek érdekében akár pisztolyt is ragadnak. A helyi maffia tárt karokkal várja őket, a kitörés azonban még itt is csak keveseknek adatik meg. A főszereplőkkel néha nehéz azonosulni, ezért a dráma nem megy mélyre, ám a Ragadozók mindenképpen fontos szociológiai tanulmány egy olyan közegről, amelyet senki nem akar igazán megismerni.
A középiskola után Dean visszatért Kaliforniába, és egy kisebb kitérő (egy szemeszternyi jogi előkészítő) után beiratkozott a UCLA dráma szakára – aminek köszönhetően sikerült végleg összevesznie az apjával. 1951 januárjában azonban otthagyta az egyetemet, és onnantól kezdve csakis a színészi karrierjére koncentrált. A sikerek viszont kezdetben elkerülték. Első szerepét egy Coca Cola-reklám ban kapta, és a szótlan (vagy alig megszólaló) statisztaszerepek közül egészen 1953-ig nem sikerült kitörnie. Ekkor figyelt fel rá Elia Kazan, aki éppen az " Édentől keletre " című Steinbeck-regény megfilmesítéséhez válogatott magának színészeket – és annak ellenére, hogy a fiatal és rapszodikus természetű Dean emberileg nem nagyon volt neki szimpatikus, felkérte Cal Trask szerepére. Dean színészi teljesítménye már sokkal meggyőzőbbnek bizonyult, mint szeszélyes természete: a film hatalmas siker lett, és az 1955-ös Oscar-gálán négy jelölést is kapott – köztük egy posztumusz jelölést is a legjobb férfi főszereplő kategóriájában, hiszen a gála időpontjában Dean már halott volt.
A processzor felépítése. A processzor a számítógép központi feldolgozó egysége. Röviden CPU ( Central Processing Unit). A számítógép "legfontosabb" része, ugyanis ez az egység felelős a numerikus műveletek elvégzéséért. Egymagos processzor. Többmagos processzor - Kiállítás - PANASYS. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript Többmagos processzorok A processzor felépítése • A processzor a számítógép központi feldolgozó egysége. Röviden CPU (CentralProcessing Unit). Egymagos processzor • Ezek a CPU-k egyszerre, egy időben csak egy végrehajtási szálat tudnak lekezelni, ezekről is az operációs rendszer gondoskodik, hogy kiossza az erőforrást az egymás közt versengő folyamatoknak. Többmagos processzorok bevezetésük oka • A magas órajel, nagy hőtermelést eredményezett • Hatékony megoldás a problémára, hogy a processzor magjait növelik • A több mag lehetővé tette több végrehajtási szálak kezelését egyszerre A kezdetek • Kezdetben a 2 magos erőforrások domináltak, majd a magok száma is elkezdett nőni, és ezzel a processzorok teljesítménye is ugrásszerűen.
Azonban nem minden alkalmazás támogatja ezt a technológiát, így optimalizálható. A fejlesztők egyre több programot hoznak létre, amelyek képesek többmagos processzorokat kezelni. Ma az ilyen eszközök piaca az AMD és az Intel között oszlik meg, amelyek a vezető gyártók. Többmagos processzorok: működési elvek. A modern, helyhez kötött számítógépek, szerverrendszerek, valamint laptopok és okostelefonok az Intel vagy az AMD többmagos processzorai számára. Még az alacsony árú kategóriába tartozó készülékek is legalább két magot tartalmaznak, bár a processzorok 4, 6, 8 vagy több elemet állítanak elő. Az eszközök teljes teljesítménye azonban csak akkor nyitható meg, ha az egész rendszer kiegyensúlyozott, amelynek paraméterei megegyeznek a RAM-mal, a merevlemez-meghajtóval, a videokártyával és a számítógép többi alkatrészével.
A jövőben, amikor a teljesítmény maximalizálódik, végül láthatjuk egyértelműen a négymagos processzorok kiváló fölényét. Hirdetés Webszerver A tesztkonfigurációkat végül webszerverként üzemeltetve is kipróbáltuk. Az Apache-ba beépített benchmark szerint a legkisebb Core 2 Duo őrzi középmezőnybeli helyezését, de gyorsabb, mint az X2 4200+. Ebben a tesztben picit nagyobb a lemaradása az E6300-hoz képest, mint a korábbi tesztekben, itt a lassabb FSB is bejátszik a képbe. A WAST-tel először csak 1250 felhasználót csődítettünk rá a két konfigurációra, userenként három lekérdezéssel. Ez a kis akció a processzorokat 39–44%-ra terhelte, de igazából komoly különbséget nem tudtunk kimérni az Intel és az AMD CPU-i között. Többprocesszoros rendszerek teljesítményének kihasználása - Computerworld. Ezután 2500 felhasználóval, felhasználónként 5 lekérdezéssel terheltük meg a konfigurációkat. Itt már nagyobb volt a tét, az AMD processzorok 87%-osan terhelődtek le (a program kihasználja a többmagos processzorokat), míg a Core 2-esek 81%-ra – úgy tűnik tehát, hogy ez a teszt inkább az architektúrák, mintsem az órajelek versenye.
A négymagos processzorok négy különböző utasítást tudnak egyszerre végrehajtani. Így ezek alkalmasak több alkalmazás egyidejű futtatására. A legtöbb alkalmazás azonban nem a négymagos képességek teljes kihasználása érdekében lett kifejlesztve. Egymagos processzorokhoz készültek. Azok az alkalmazások, amelyeket több feladat egyidejű futtatására fejlesztettek ki, teljes mértékben ki tudják használni a négymagos processzor előnyeit. Mi a különbség a kétmagos és a négymagos között? A kétmagos processzorok két processzormagot tartalmaznak ugyanabban a szerszámban, míg a négymagos processzor négymagos processzor, amelyek ugyanabban a szerszámban vannak. Ezért a négymagos processzorral rendelkező számítógépnek jobban kell teljesítenie, mint a kétmagos processzorral rendelkező számítógépnek. Ez azonban nem mindig igaz, mivel az alkalmazások többsége egy- vagy kétmagos környezeteket céloz meg. Ezért nem tudják kihasználni a négymagos processzorok által nyújtott teljesítményjavítás előnyeit.
Minél hosszabb vektorokra van szükség, annál nehézkesebb optimalizálni rá, hiszen a fordítóprogram nem biztos, hogy tökéletes vektorokat készít a forráskódból, ilyenkor pedig majdnem assembly, azaz igen alacsony szinten kell manuálisan optimalizálni. Ugyanakkor amellett, hogy a SIMD által kínált flexibilitás igen korlátozott, a hatékonyság – megfelelően megírt kód mellett – kiváló lehet, tehát a programozás oldalán keletkező kellemetlenségeket teljesítményével képes ellensúlyozni. A SIMT (Single Instruction Multiple Thread) modell egyfajta érdekes keveréke a fenti két koncepciónak. Leginkább arany középútként jellemezhető, mivel nem kínál olyan flexibilitást, mint az SMT, de nem is olyan rossz, mint a SIMD, ezzel egyetemben teljesítménye sem biztos, hogy olyan jó lesz, mind a SIMD-é, ugyanakkor az SMT-nél hatékonyabb. A SIMT előnye a SIMD-hez viszonyítva leginkább a programkódban észlelhető. A párhuzamosítás koncepciója lehetővé teszi, hogy számos esetben a fejlesztő egy szálra levetített kódot írjon általános aritmetikai operátorokkal, ami sokak számára lényegesen kényelmesebb, mint az SMT-s explicit szálmenedzselés, illetve a SIMD-es vektorokra való optimalizálás.