Kapcsolat: Copyright © 2022
Az 5-6 évfolyam természetismeret tantárgyhoz kapcsolódó feladatsorokból állítottunk össze minden évfolyam számára egy 10-15 feladatból álló összefoglaló, év végi felmérő dolgozatot. Az év végi felmérő feladatsorokat a pedagógusok személyes oldalukon a Dolgozatok alatt érhetik el, azokat onnan oszthatják ki diákjaiknak. A dolgozatokban a feladatokat tudáspróba módban kell a diákoknak megoldani. Az eredményeket a dolgozatoknál megszokott módon a diákok és a pedagógusok személyes oldalukon láthatják. Az 5-6. évfolyam számára összeállított természetismeret dolgozatok tartalmát – kiválasztott feladatsorok címeit - évfolyami bontásban az alábbi táblázat tartalmazza. Az év végi felmérők a Dolgozatok alatt Modulok formájában érhetőek el. Természetismeret 5 osztály felmérő mozaik. A Dolgozatok fülre kattintás után az Új dolgozat létrehozását kell választani. Itt az alapadatok megadása után a Dolgozatlap kiválasztása alatti listában érhetőek el Modul formájában az év végi felmérők. A dolgozatok használatáról leírás és videó itt található.
195 Nemzeti parkok képes kalauza 196 Összefoglalás 200 Mit kell tudnunk a tanév végén? 202 Kislexikon 206 A kiadvány bevezetője Kedves Diákok! Életünk ezer szállal kötődik a természethez. Új tantárgyatok, a természetismeret az élő és élettelen világban kalauzol benneteket. Az anyag piciny részecskéitől a távoli csillagokig kitárja előttetek a megismerés kapuját, és bepillanthattok a természet rejtelmeibe. Megtudjátok, hol van bolygónk és hazánk helye a nagyvilágban. Megtanultok tájékozódni a valóságban és a térképen. Megvizsgáljátok környezetetek anyagait, jelenségeit, a változások okait. Megismeritek termesztett növényeinket, a házban és a ház körül élő állatokat, szerepüket az ember életében. Termeszetismeret 5 osztály . Megértitek, miként biztosítja bolygónk az élet feltételeit. Izgalmas kalandnak ígérkezik a természet titkainak kifürkészése. A kísérletek, vizsgálódások elvégzése a kutatás élményével ajándékoz meg benneteket. Tankönyvetekben az ismeretterjesztő olvasmányok, az internetes oldalakra való utalások, a számos érdekesség sokféle lehetőséget kínál a búvárkodásra, tudásotok szélesítésére.
A kiadványhoz kapcsolódó munkafüzetben számos feladat segíti a tananyag elmélyítését, gyakorlását. Kapcsolódó kiadványok MS-2741U 460 Ft MS-2804U 1 180 Ft MS-4103V 1 530 Ft MS-2605U 1 580 Ft MS-2805U 1 180 Ft CR-0022 2 280 Ft A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető *A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal DÍJMENTES hozzáférést biztosítunk a kiadvány mozaWeb Home változatához az aktiválástól számított minimum egy éves időtartamra. Természetismeretből Ötös 5. osztály. Az aktiválás a oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. Mintaoldalak Tartalomjegyzék Kísérleti eszközeink és egyszerű kísérleteink 9 A kísérletezés elővigyázatossági szabályai 10 Az anyag és néhány fontos tulajdonsága 11 Az anyag és tulajdonságai 12 Az anyag különleges tulajdonságai 14 Mérjük meg!
Fellelési helye: Dél-Alföld Elfogadás dátuma: 2014-10-02 Leírás: A Dél-Kelet Alföld sajátos hangulatú tájain a természetföldrajzi adottságok, különösen a Körösök és a Maros folyó természetalakító tevékenysége során kialakult jellegzetes tájszerkezet szükségessé tette e területek egységes természetvédelmi kezelését. A Körös-Maros Nemzeti Park hazánkban hetedik nemzeti parkként alakult meg 1997 januárjában. Működési területe Békés megye egész területe, Csongrád megye Tiszától keletre eső területe, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Hármas-Körös hullámterének Jász-Nagykun-Szolnok megyébe nyúló része. A mintegy 52 ezer ha védett területből több mint 6 ezer fokozottan védett. A terület két, arculatában eltérő tájegységre különíthető el. Egyik a Tisza és mellékfolyóinak (Körösök, Berettyó, Maros) egykor erekkel átszőtt, mocsarakkal tarkított, a folyószabályozások után szárazzá vált árterületei: a Körösvidék, a hajdani Nagy- és Kis-Sárrét, Cserebökény. A másik a hajdani löszpuszták, erdőssztyeppek vidéke, az ország legjobb talajadottságú területe, a Békés-Csanádi löszhát.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási-löszgyepen idén a szokásosnál korábban, már június 20. körül megjelentek a hengeresfészkű peremizs első virágai. A Békés-Csanádi löszháton, ezen belül a nemzeti parkhoz tartozó Tompapusztai löszgyepen is találkozhatunk ezzel a védett növényfajjal. Fotó: Palcsek Isvtán Szilárd, KMNPI A hengeresfészkű peremizs jellemzően vasúti töltések, csatornák, utak mentén, határmezsgyéken fordul elő. A nemzeti park szikes rétjein és ártéri kaszálóin gyakran tömeges réti peremizshez képest a hengeresfészkű kifejezetten ritka. Homogén, sűrű foltokban, összefüggő állományokat alkotva jelenik meg. A Csorvási-löszgyepen is egyetlen, néhány négyzetméteres, összefüggő foltot találunk a vasúti töltés mellett. A hengeresfészkű peremizs 30-60, esetenként 80 cm magasra is megnő. Citrusillatú leveléről akkor is könnyű felismerni, amikor nem virágzik. A vegyszerezések, földmunkák miatt élőhelyei, s ezáltal maga a faj is egyre inkább veszélyeztetett. Virágzása egészen augusztus elejéig elhúzódhat.
A madárvonulás derekán már tollas virtuózok sora énekel versenyt egymással. Ilyenkor még a máskor néma és mozdulatlan pusztából sem maradhat el a madárdal. Fújja a sordély, a mezei pacsirta, a cigánycsuk, a mezei poszáta és egy-egy jellegzetes "up-up" hanggal jelzi a búbos banka, hogy ő is megérkezett. Fotó: Nagy Albert (Búbos banka) Aztán késő délután felgördül a láthatatlan függöny és megkezdődik a tavaszi puszta semmihez sem fogható ünnepi előadása, a felfújt torokzacskójuktól, felborzolt és kiterített tollaiktól még hatalmasabbnak tetsző túzok kakasok tánca. Túzokdürgés van a Körös-Maros Nemzeti Parkban… Fotó: Motkó Béla (Túzokdürgés van a Körös-Maros Nemzeti Parkban)
Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. A több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti park magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek. A Nemzeti Park munkatársai az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttek össze a természetvédelmi kezeléshez. "Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük. " A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.
Negyven-ötven hektáron ég a legelő. Negyven-ötven hektáron ég a legelő Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó dévaványai túzokrezervátumban – közölte a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője vasárnap este. Várszegi György elmondta: a tűzoltók - erőgépek segítségével - körülhatárolták a tüzet, így már nem tud továbbterjedni; várhatóan fél órán belül teljesen megszűnik a visszagyulladás esélye is. A helyszínen a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is jelen van - tette hozzá. Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Fotó: dr. Horváth Erzsébet (Túzok kakas portré) Az egykori vízivilág nyomában Valamikor évezredekkel ezelőtt, az első emberek, akik erre a tájra vetődtek még egy igen vad és meglehetősen gazdag világot találtak itt. A környező hegyekből az Alföldre rohanó Körösök (Sebes-, Fehér- és Fekete-Körös) és a Maros ezernyi ága formálták, alakították a Tiszántúl e vidékét, természetesen közösen a Tiszával és megannyi kisebb vízfolyással, mint például a Korhány, a Büs-ér, vagy a Kurca. A Nagy-Sárrét és a Kis-Sárrét végtelen mocsárvilága, az ártéri puhafás ligeterdők, a löszpusztagyepek, a természetes úton kialakult szikesek és a hátasabb részek erdői bő kézzel kínálták javaikat. Halban, vadban, madárban legalább annyira gazdag volt a táj, mint jó minőségű legelőkben, fát bőséggel adó erdőkben és kiváló termést ígérő földekben. Fotó: Dr. Kalotás Zsolt (Ártéri erdő a Maros mentén) Az egymást követő, egymással keveredő különböző kultúrák lakói eleinte lassabban, majd a fejlődés következtében egyre gyorsabb ütemben és egyre vehemensebben alakították át a vidéket saját igényeiknek megfelelően.