A fejlesztési tartalék törvény szerinti elszámolásának feltételei A többször módosított társasági adóról és osztalékadóról szól 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao törvény) 7. § (1) bekezdés f) pontja értelemében év végén, a társasági adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentő jogcímeként lehet figyelembe venni az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, kimutatott összegét, azonban az nem haladhatja meg a tárgyévi adózás előtti eredmény 50%-át (2007-ig 25%-át), de maximum 500 millió forintot. Ha tehát az adózó az adóévben eredménytartalékból fejlesztési céllal, jövőbeni beruházásának megvalósításához tartalékot képez, és az erre fordított összeget az eredménytartalékból átvezeti a lekötött tartalékba, akkor a képzés évében ezzel az összeggel csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt. Fontos tehát, hogy az adóév utolsó napjára készített beszámolóban az összeg a lekötött tartalékban legyen kimutatva. A fejlesztési tartalék adóalap kedvezményként történő érvényesítése így két lépésben történhet: 1. az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni (számviteli elszámolása), 2. a számvitelben elszámolt lekötött tartalék összegével (de maximum a Tao törvényben foglalt mértékkel) csökkentheti az adózás előtti eredményt (társasági adóalap elszámolása).
hozzászólás | 2021. október 9. szombat HVG A fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló törvényes határidő a veszélyhelyzetre tekintettel meghosszabbítható-e szankciók nélkül? Tehát, ha a négy adóév lejártával, 2021. december 31-éig nem használja fel a vállalkozás a fejlesztési tartalékot, lehet-e a veszélyhelyzet miatt – szankciók nélkül – meghosszabbítani a határidőt? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt. Hozzászólások A hozzászólás szabályai: ne használj trágár szavakat ( káromkodás) ne reklámozz ( spam) ne személyeskedj ne tégy sértő megjegyzéseket népcsoportok, nemzetek vagy vallási közösségek ellen ne írd meg saját vagy mások személyes adatait ( név, lakcím, telefonszám, email) ha egy hozzászólás sérti a fentieket, vagy egyéb módon zavaró vagy bántó, kérlek jelentsd a hozzászólás melletti X gombbal
A fejlesztési tartalék nincs hatással a számviteli értékcsökkenési leírásra, csak az adózás szerint elszámolható költséget befolyásolja. A fejlesztési tartalék a Tao. törvény szerinti értékcsökkenést hozza előre, vagyis előrehozott értékcsökkenési leírásnak is tekinthető. Olyan eszköz esetében, amelynek a bekerülési értéke azonos a fejlesztési tartalék összegével, aktiváláskor a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, így azzal már nem csökkenthető az adóalap. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenést persze az eszközre el kell számolni, amellyel az adóalapot növelni kell. Amennyiben a bekerülési érték meghaladja a fejlesztési tartalék összegét, úgy üzembe helyezéskor a bekerülési értékből fennmaradó összeget (bekerülési érték és a felhasznált fejlesztési tartalék különbözete) lehet Tao. törvény szerinti értékcsökkenéssel elszámolni. Fontos tudnunk, hogy amennyiben nem a feltételeknek megfelelően kerül feloldásra a lekötött tartalék, úgy a lekötés adóévében hatályos mértékkel az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.
Adózóna Max-csomag 2014-es HVG ADÓ és TB különszám 19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa (24 170 Ft + áfa helyett*) Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk: » 2014-es HVG ADÓ különszám » 2014-es HVG TB különszám » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa * A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár. ** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.
A magyar női kézilabda -bajnokság egy évente megrendezésre kerülő sportesemény a hazai női kézilabdacsapatok számára, mely a sportág szakágának legmagasabb osztálya. Az irányító szervezete a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Magyar női kézilabda-bajnokság 2022–2023 Címvédő Győri Audi ETO KC Legtöbb győzelem Győri Audi ETO KC (16 cím) Adatok Sportág Kézilabda Résztvevők 14 Kontinens Európa Ország Magyarország Alapítva 1951 Története Szerkesztés Az első magyar bajnokságot 1951 -ben rendezték ( nagypályán már 1928 óta), a győztes a Csepeli Vasas lett. A lebonyolítási rendszer többször változott. 1956-ig (az 1954-es bajnokság kivételével) területi (budapesti és megyei) csoportokban játszottak a csapatok, a győztesek (Budapestről több csapat is) az országos középdöntőben, majd az országos döntőben küzdöttek tovább a végső helyezésekért. 1954-ben, majd 1957-től kezdve nemzeti bajnokság (NB) rendszerben rendezték a bajnokságokat. 1951-től 1987-ig naptári év szerint, tavaszi-őszi rendszerben írták ki a bajnokságot, az 1988–89-es átmeneti, tavaszi-őszi-tavaszi rendszerű bajnokság után 1989 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben.
A játékosként világbajnok spanyol Mariano Ortega távozott a Csurgói KK férfi kézilabdacsapatának vezetőedzői posztjáról. A somogyi klub honlapjának beszámolója szerint a vezetőség a gyenge szezonkezdet után egyhangúlag határozott arról, hogy megköszöni Ortega munkáját, akivel közös megegyezéssel bontottak szerződést. A csapat irányításáért határozatlan ideig, megbízott vezetőedzőként Baranyai Norbert felel. A tavalyi szezon jól sikerült az elért nemzetközi kupás hellyel, valamint a Ligakupa megnyerésével, mégis felemás érzésekkel zártuk a idényt, hiszen kulcsemberek mellett a vezetőedzőnk is távozott. Sajnos az ő hiányukat egyelőre nem tudtuk megoldani, amiért a játékosok, a stáb tagjai és mi vezetők ugyanúgy hibásak vagyunk – nyilatkozta Varga János klubelnök. Hozzátette, az edzőváltás mellett más szankciók is születtek, de ezeket a klub belügyeként kezelik. A Csurgó előző vezetőedzője, a szerb Alem Toskic idén nyáron azért távozott, mert átvette a szlovén RK Celje PL irányítását. Mariano Ortega jobbátlövőként a Valladolid, a Teka Santander, a Ciudad Real és az Aragón csapatában játszott.
Spartacus 1959 Jóna Magda 1960 1961 Pécsi Bányász 1962 Szmolkáné Pétersz Irén 1963 Ferencvárosi TC 1964 Bp.