Október elsejétől zártkörű részvénytársaságként működik tovább a hazai építőipari közbeszerzések egyik sikercége, a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. Az átalakulással létrejövő részvénytársaság a kft. -vel azonos tiszakécskei székhelyen, 14 budapesti és vidéki fiókteleppel és 103 millió forint jegyzett tőkével kezdi el működését - derül ki a Cégközlönyből. A Duna Aszfalt Zrt. nyitó vagyonmérleg-tervezete szerint a kft. zárómérlegével megegyezően - 2019. december 31-i fordulónappal - 52, 4 milliárd forint saját tőkével, illetve 194, 5 milliárd forint mérlegfőösszeggel működik tovább. "A cégcsoport építőipari vállalatai közül eddig is a Duna Aszfalt Kft. töltötte be a vezető szerepet, így a részvénytársasággá történő átalakulás a tulajdonos döntésének megfelelően a korszerű holding struktúra megerősítését szolgálja" - nyilatkozta korábban Ónodi Barna, a Duna-csoport szóvivője a Magyar építők című lapnak. Az építőipari kft. tavaly - kizárólag belföldön tevékenykedve - 157, 5 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 24, 3 milliárd forint adózott eredményt ért el.
Összességében ismét tízmilliárdokkal gazdagodott Orbán Viktor közvetlen környezete: családtagjai, barátai, illetve azok rokonai és üzlettársai. A koronavírus-járvány második évében szépen fialtak a NER kedvezményezettjeinek érdekeltségei. Mészáros Lőrinc üzleti körei húzták be az állami gyorsforgalmi utak üzemeltetésének és fejlesztésének 35 éves koncesszióját. Rövid távon az állam és a párt nyer, hosszú távon Mészárosék. Az alvállalkozókról méltatlanul kevés szó esik egy milliárdos állami közbeszerzés eredményhirdetésekor, pedig a munka dandárját általában ők végzik el. Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét az egész ország ismeri, de az alvállalkozóik szerényen megbújnak a háttérben, holott a közbeszerzés áldásaiból azért ők is bőven részesülnek. Az M49-es gyorsforgalmi út kivitelezési munkálataira kiírt közbeszerzést nyerte el nettó 138 milliárd 46 millió 671 ezer 674 forint értékben a Duna Aszfalt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is.
3 jacht az Adrián Szíjj László nevét csupán 2020-ban ismerte meg a tágabb közvélemény, amikor Németh Dániel lefotózta az Átlátszónak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a Lady MRD luxusjacht fedélzetén nyaral az Adrián. Előtte nem sokkal derítettük ki ugyanis, hogy a kormányközeli elit (pl. Mészáros Lőrinc és családja, Homolya Róbert MÁV-elnök és maga Szíjj László) által használt Artemy és Lady MRD nevű jachtokat birtokló máltai offshore cégnek Szíjj a valódi tulajdonosa. Valószínűleg a rengeteg állami megrendelés is közrejátszott abban, hogy Szíjj nem sokkal Szijjártó megnyaraltatása után (a máltai cégén keresztül) vett egy újabb, nagyobb és drágább jachtot. A Seagull MRD majdnem 50 méter hosszú, míg a Lady MRD "csak" 42. Az előzőnél is nagyobb és drágább luxusjachttal hasít a NER az Adrián – a Seagull MRD tulajdonosa is Szíjj László | 2020-ban készült Livornóban, a Benetti olaszországi gyárában a Seagull MRD nevet viselő, 50 méter hosszú luxusjacht. A szó egyáltalán nem túlzás, a Seagull MRD ugyanis a cég Custom nevű családjába tartozik, ami legtöbbet fizető vevők számára, egyedi megrendelésre készülő jachtokat jelenti.
**Tájékoztató jellegű adat. Törtéves beszámoló esetén, az adott évben a leghosszabb intervallumot felölelő beszámolóidőszak árbevétel adata jelenik meg. Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 07. 15. 13:41:07
Cégtörténet (cégmásolat) minta Cégelemzés A Cégelemzés könnyen áttekinthető formában mutatja be az adott cégre vonatkozó legfontosabb pozitív és negatív információkat. Az Opten Kft. saját, állandóan frissülő cégadatbázisát és a cégek hivatalosan hozzáférhető legutolsó mérlegadatait forrásként alkalmazva tudományos összefüggések és algoritmusok alapján teljes elemzést készít a vizsgált cégről. Cégelemzés minta Pénzügyi beszámoló A termék egy csomagban tartalmazza a cég Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott éves pénzügyi beszámolóját (mérleg- és eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, eredményfelhasználási határozat, könyvvizsgálói jelentés). Ezen kívül mellékeljük a feldolgozott mérleg-, és eredménykimutatást is kényelmesen kezelhető Microsoft Excel (xlsx) formátumban. Pénzügyi beszámoló minta Kapcsolati Háló A Kapcsolati Háló nemcsak a cégek közötti tulajdonosi-érdekeltségi viszonyokat ábrázolja, hanem a vizsgált céghez kötődő tulajdonos és cégjegyzésre jogosult magánszemélyeket is megjeleníti.
Az ókori világ hét csodája [ szerkesztés] Név Építésének időpontja Földrajzi elhelyezkedés Pusztulásának ideje Pusztulásának oka Kép A gízai piramisok I. 2550 Egyiptom Ma is áll, bár a homlokzat nagy része megsemmisült Szemiramisz függőkertje I. 600 Babilon (a mai Irak területén) I. 1. század földrengés Az epheszoszi Artemisz-templom I. 550 Lüdia, Törökország I. 356 tűz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra I. 435 Olümpia, Görögország 5 – 6. század A halikarnasszoszi mauzóleum I. 351 Bodrum, Törökország 1494 A rodoszi kolosszus I. 292 – 280 Rodosz, Görögország I. A világ hét csodája (1/2) - Seven Wonders Of The World - YouTube. 224 A pharoszi világítótorony I.
3. A rodoszi kolosszus A sors fintora, hogy a hét csoda közül a kolosszus volt a legfiatalabb, ám ez pusztult el először. A Héliosz napistent ábrázoló gigantikus szobrot tizenkét év kemény munka után i. 282-ben emelték, "karrierje" alig hatvan évig tartott. A fennmaradt információk szerint körülbelül harminckét méter magas volt, és i. 226-ban egy földrengés pusztította el. A világ hét csodája film. A leomló szobor széttört darabkáit sosem rakták össze újra, ám még nyolcszáz évig ott hevertek, ahova annak idején leborultak. Végül 653-ban szerezte meg a szigetet I. Muávija omajjád kalifa, aki beolvasztatta a darabokat. 4. A pharoszi világítótorony Az ókori Alexandria idejében járunk, amelynek kikötőjébe a hajók csak nagyon nehezen tudtak biztonságosan megérkezni a víz alatti sziklák miatt. Ám a kereskedelem miatt kulcsfontosságú volt a tengeri közlekedés, így a közeli Pharosz szigetén építettek egy világítótornyot Knidoszi Szósztratosz, a kor neves építészének tervei alapján a biztonságosabb megközelítés érdekében.
Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.