Eltűnik a "néger" szó Agatha Christie Tíz kicsi néger című népszerű krimijének francia fordításából. A könyvet ezentúl Ils étaient dix (Tízen voltak) címmel forgalmazzák – jelentette be szerdán a világhírű regényíró dédunokája, James Prichard. A Christie hagyatékát gondozó Prichard a francia RTL rádióban hangsúlyozta, hogy amikor a könyv íródott, "még más volt a nyelv és olyan szavakat is használtunk, amelyeket ma már elfelejtettünk". A néger szó az eredeti szövegben 74-szer szerepelt. "Agatha Christie mindenekelőtt szórakoztatni akarta az olvasóit és mi sem állt volna tőle távolabb, minthogy akár egyiküket is megbántsa" – indokolta meg az új fordításról hozott döntését Prichard. A regényt, amely eredetileg a Ten Little Niggers címet kapta, Christie 1938-ban írta, a francia fordítás pedig 1940-ben jelent meg. Az Egyesült Államokban a krimit évtizedekig az And Then There Were None címmel adták ki. Magyar fordításban Tíz kicsi katona vagy Tíz kicsi indián címmel is megjelent. A könyvben szereplő Néger-sziget elnevezését is megváltoztatták, az új francia fordításban már a Katona-sziget meghatározás szerepel.
Összefoglaló Agatha Christie leghíresebb és legnépszerűbb krimijében nyolc ember kap meghívást egy szigetre - és aztán az időjárás szeszélye elvágja őket a külvilágtól, a szakácsnővel és az inassal együtt. Tíz ember, aki mind megúszta, hogy elítéljék gyilkosságért, most együtt kénytelen tölteni néhány napot. Szerencsére a szakácsnő remekül főz, a portói bor kiváló, és a helyzet nem olyan rossz, mint várták. Egészen addig, amíg vacsora után fel nem hangzik egy hang, amely mindannyiukat megvádolja. És az ebédlőasztalon a tíz kicsi porcelán négerfigurából eltörik egy... és egyikük meghal. Vajon miért van minden szobában a falon a gyerekvers a tíz kicsi négerről, és a vendégek közül hányan távoznak a szigetről végül? A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.
Ebben az őrület folyamban ami történik a világban, a Tíz kicsi négert, lehet, ha, átkeresztelték volna a Tíz nagy négerre, vagy "Tíz szuper néger"-re, akkor talán még a négerek is elégedettek lettek volna, a jogvédőikkel együtt hiszen nem kicsik többé, hanem "nagyok, szuperek". Bár, akkor könnyen meglehet, hogy az őrültek, a 10-es számot kiállják ki "rasszistának", hiszen van benne nulla is és elmebetegen arra gondolhatnak ez sértő a négerek önértékelésére, emlékezteti őket múltjukra, és "rasszista módon" a jövőjüket sejteti, ezenkívül a 10 "rasszista módon" kódolva azt jelentheti ők 1 nagy nullák(0). Óh! Ismét elolvasva, a cikket, hogy tényleg jól értelmeztem, vagy sem, lehet, hogy már valóban "rasszistának" tekintik a 10-es számot a rendbontók, hiszen Agatha Christie eredeti regényéből már a 10 is eltűnt. Az új cím alapján azt hihetjük egy eddig ismeretlen ki nem nyomtatott krímiről van szó:"Mert nincsenek többen. " Én pedig döbbenten és csendben azt kérdezem, miért nem maradhatott változtatás nélkül Agatha Christie regénye, és mikor lesz végre rend?
Hihetetlen, hogy egy több mint hatvan éves történet, amiben nem a halálnemek véres leírásán, nem az öncélú erőszakon, hanem a szereplőkön és magán a történeten van a hangsúly, a mai világban is megállja a helyét. Lehet, hogy egyesek számára kissé porosnak vagy pókhálósnak érződik a sztori, hiszen nyoma sincs benne a modern technikai vívmányoknak, mégis azt mondom, ennek a történetnek még van stílusa. Legnagyobb sajnálatomra Agatha Christie zseniális regénye sem kerülhette el a megfilmesítéssel járó átalakítást, amelynek során a négerekből indiánok lettek (ez mondjuk bocsánatos, ha figyelembe vesszük az első amerikai kiadás címét - Ten Little Indians -, amit azért kellett választani, mert akkoriban ott az angol címben szereplő nigger szó durva sértésnek számított), a döbbenetes erejű végkifejlet pedig heppiendbe fulladt, így aki olvasta a regényt, az legszívesebben főbe lőtte volna a forgatókönyv íróját és a rendezőt. Hiába, vannak még büntetlenül elkövethető gonosztettek. A címekről jut eszembe: angol nyelvterületen manapság már a mindenféle kompromisszumot magában hordozó harmadik cím, az And Then There Were None / És végül senki nem maradt használatos, így senki ne csodálkozzon, ha jelen kötet esetében is ez szerepel eredeti címként.
1940-ben a könyv az Egyesült Államokban is megjelent And Then There Were None címmel, mert az amerikai kiadó már akkor is elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy általa kiadott könyv címében a nigger szó szerepeljen. Christie belement a változtatásba, ugyanakkor élete végéig az eredeti címén emlegette a könyvet, és elutasította, hogy akár a cím, akár a regényben szereplő vers miatt rasszistának lehetne bélyegezni. Angliában egészen a nyolcvanas évekig az eredeti címen jelent meg a könyv (gyakran a versikében szereplő néger fiúcskákat igencsak visszataszítóan ábrázoló borítókkal), majd az ottani kiadó is átvette az "amerikai" címet. Az elmúlt években-évtizedekben a nyugati világ nagy részében a könyv az "amerikai" cím fordításával jelent meg, miközben a legtöbb olyan országban, ahol a néger szó nem vált ki különösebb érzelmeket az emberekből, maradt az eredeti cím és az eredeti szöveg. Az író életművét kezelő ügynökség jó pár éve ugyanakkor arra kéri Christie kiadóit, hogy ezentúl az And Then There Were None cím fordítását és a jogutód, Matthew Pritchard (Christie unokája) által jóváhagyott szöveget használva adják ki a könyvet.
Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét tartja kezében az olvasó.
Az éntudat definícióját saját maga és más szerzők nyomán ( Daniel Dennett filozófus, Nicholas Humphrey pszichológus) adta meg. Az elmélet lényege, hogy egy organizmusnak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet (= "képzelődhet"), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a tudat. Az éntudat akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is. Magyarul Az önző gén; ford. Síklaki István; Gondolat, Bp., 1986 ISBN 963-281-645-5 Az önző gén; ford. Síklaki István; 2. bőv. kiad. ; Kossuth, Bp., 2005 ISBN 963-09-4610-6 További információk A könyv oldala a kiadó honlapján This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
Az önző gén teóriája annyiban különbözik Darwin elméletétől, hogy a kiválasztódás egységének nem a fajokat, hanem a géneket tekinti. Dawkins könyve a neodarwinizmus egyik nagy továbbfejlesztése, eszerint mindannyian túlélőgépek vagyunk, és az a dolgunk, hogy megőrizzük a géneknek nevezett önző molekulákat. A lenyűgöző és szellemes kötet az evolúció génszemléletű felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a szívekben éppúgy, mint az agyakban. Ez az új kiadás az első angol nyelvű megjelenésének 40. évfordulójára készült – ez alkalomból a szerző több, magyarul eddig még meg nem jelent szöveggel egészítette ki. Kossuth Kiadó Zrt. Tudományos könyvek488 oldalKötés: füles, kartonáltISBN: 9789635444540Szerző: Richard DawkinsKiadás éve: 2021 Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat.
Nyilván nem kerülte el az olvasó figyelmét, hogy hipotetikus számításról van szó! Nagyon is gyakorlati okai vannak annak, hogy mindez nem történhet meg. Ezen okok közül néhányat úgy hívnak, hogy éhínség, járvány és háború, vagy – ha szerencsénk van – születésszabályozás. Nincs értelme a mezőgazdaság haladásában bíznunk – a "zöld forradalmakban" és hasonlókban. Az élelmiszer-termelés növekedése átmenetileg enyhítheti a problémát, de matematikailag bizonyos, hogy nem nyújthat hosszú távú megoldást; sőt valójában, a válságot előidéző orvostudományi haladáshoz hasonlóan, még tovább ronthatja a helyzetet, felgyorsítva a népességrobbanás ütemét. Egyszerű logikai igazság, hogy mivel nincs módunk a tömeges kivándorlást az űrbe másodpercenként több millió rakéta indításával biztosítani, az ellenőrizetlen születési arányok a vezetők, akik megtiltják követőiknek, hogy hatékony fogamzásgátló módszereket alkalmazzanak. Azt mondják, hogy előnyben részesítik a népességkorlátozás "természetes" módszereit, márpedig végül pontosan ahhoz fognak eljutni.
Pont ezért nem tűnik nekem igazán hitelesnek: nem lehet mindent etológusként magyarázni a világban. Viszont nagyon érdekes, olvasmányos és rengeteg gondolkozni valót ad, ami csak jó lehet. Úgy 20 év múlva, ha eszembe jut majd, újra előveszem és megnézem, hogy akkor mit mond. Biztos érdekes lesz, már ha a zsarnok robotfőnök engedi majd, hogy olvassak. Valószínűleg mindannyian láttunk már a probléma érzékeltetését célzó, ijesztő számításokat. Például Latin-Amerika jelenlegi népessége 300 millió körül van, és sokan közülük már most is alultápláltak. Ám ha a növekedés a jelenlegi ütemben folytatódna, kevesebb mint ötszáz év kellene ahhoz, hogy elérje azt a pontot, amikor az emberek álló helyzetben összefüggő emberszőnyeggel borítanák a kontinens egész területét, még akkor is, ha nagyon soványaknak tételezzük fel őket – ami meglehetósen realista feltevés. Ezer év múlva több mint egymilliónyian állnának minden egyes ember vállán. Kétezer év múlva az emberhegy a fény sebességével növekedve elérné az ismert világegyetem szélét.