A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Alapítvány, az MTA DAB Növényvédelmi Munkabizottsága, a Hajdú-Bihar Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre szervezésében megrendezésre kerül a 2020-ban elhalasztott jubileumi, és a 2021-es összevont 25-26. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum 9th International Plant Protection Symposium at University of Debrecen 2021. október 13–14-én Helyszín: Debreceni Egyetem MÉK ("Agrár") Debrecen, Böszörményi út 138. Figyelem! Amennyiben a Covid-19 pandémia szabályok nem teszik lehetővé a személyes találkozást, a Fórum ONLINE kerül megrendezésre! Kérjük, ellenőrizze honlapunkat! A programból: október 13. (szerda): délelőtt: Plenáris Ülés I. (Aula): a 2020-as és a 2021-es "Gulyás Antal Emlékérem a Növényvédelemért" átadása; megemlékezések a "Növényorvos szakma" társadalmi elismertségének erősödéséről délben: közös ebéd délután: Plenáris Ülés II. (Aula): Fórum – az Agrárminisztérium, a NÉBIH, és a Növényorvosi Kamara országos vezetői válaszolnak növényegészségügyi kérdésekre, a növényvédőszer gyártók beszámolnak stratégiai fejlesztéseikről, alternatív lehetőségekről este: Szakember találkozó (fogadás) október 14.
Búzatanácskozás témája. Az eseményen elhangzott: lesz elegendő búza Magyarországom, de a gabona rekordmagas ára az élelmiszerek jelentős drágulását fogja okozni a közeljövőben. Doktor- és díszdoktoravató ünnepséget tartott a Debreceni Egyetem szombaton a Főépület Aulájában. Az eseményen öt tudományterület 96 új doktora vehette át oklevelét, átadták a habilitált doktori, a Professor Emeritus, valamint a Civis honoris causa és a Doctor honoris causa címeket. A megtermékenyítés és korai embriófejlődés sejt- és molekuláris szintű folyamatairól tartott előadást a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a Purdue Egyetem professzora. Macháty Zoltán a sejt- és embrió fejlődésbiológia területén elért eredményeiért szombaton veheti át a Debreceni Egyetem díszdoktora címet. Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar hét hallgatója részesül a 2021/2022. tanévben Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban. Az elismerést igazoló okleveleket Stündl László dékántól vették át az elismert diákok. - Az ösztöndíjas hallgatók a kar büszkeségei, akik példát mutatnak társaiknak és meghatározhatják intézményünk jövőjét is – mondta köszöntőjében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Stündl László szerint a minőségi agrár-felsőoktatás, szakemberképzés meghatározó tényezői: a tudományos diákköri munka, a tehetséggondozó programok, a szakkollégiumok és az oktatók mentori tevékenysége, amelyek hozzá segíthetik a hallgatókat az ilyen kiemelkedő teljesítményekhez. A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj felhívására nappali tagozatos alap-, mesterképzésben, illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók jelentkezhettek az előző tanévben elért eredményeik alapján. Az elismerésben a kiemelkedő tanulmányi eredményű és a szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatók részesülhetnek, amelyet az oktatásért felelős miniszter személyre szólóan adományoz.
Bevezető Témaválasztás kritériumai Forrástípusok Hogyan keressek? Legfontosabb magyar adatbázisok Idegen nyelvű ill. szakadatbázisok Faktografikus források Források értékelése Szakdolgozat feltöltése a DEA-ba Élelmiszeripari kézikönyv Mezőgazdasági kézikönyv Természetvédelem Vidékfejlesztési kézikönyv Kérdőív Calendar ◄ Források értékelése Jump to... DEA feltöltési útmutató 9 lépésben ►
Jelentkezz az év agrárdigitalizációs eseményére!
Grecsó Krisztián Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik.... bővebben Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Revizor - a kritikai portál.. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat.
Az ifjabbik Mártonnak, a narrátor nagybátyjának sem sikerül kitörni környezetéből. Otthagyja a műszaki egyetemet, vasutas jegykezelő lesz belőle, végül pedig alkoholizmussal, játékszenvedéllyel és szintén őrülettel végzi. Az elbeszélő apja is, nagybátyjához hasonlóan, a szentesi elmeosztályon fejezi be pályafutását. "A férfiak szerencsétlenek voltak mifelénk" (44. ), mondja a narrátor. Ennek a szerencsétlenségnek azonban, a kedvezőtlen génkészleten, a "család kínos idegbetegségén" (169. ) túl a közvetlen telepi környezet az okozója: "…apámék éppen olyan szerencsétlenek voltak, mint mások. Nem jobban, nem kevésbé. Miért lógtak volna ki a mezőnyből? Nem lógtak, annyira bolondok voltak, mint mindenki más. Éppen ez: a sérelmeik, ostobaságuk, pitiáner önzőségük tette hasonlóvá őket a többi telepi emberhez. Mellettem elférsz. " (161. ) A családtörténetet feltáró nyomozómunka tehát végső soron azzal a felismeréssel jár, hogy a narrátor maga is cipeli azokat a kudarcokat, amelyeket a családi génállomány és tágabb környezete rátestált.
De az említett kérdés mellett még legalább három problémát érintő határozott állásfoglalását vélem jelentősnek: az első azzal a gondolattal kapcsolatos, mely szerint a megismerés érdekében tett erőfeszítéseknek terápiás hatásuk van, a második azzal, hogy a megismerés révén újjáépülő személyiség biológiai és szociokulturális gyökerei felvállalásával azonos, a harmadik pedig azzal, hogy az ily módon felépített személyiség legfontosabb komponense a tolerancia. A továbbiakban ezek mellett szeretnék érvelni. A Mellettem elférsz narrátorának identitáskrízisét nem, vagy nem elsősorban a pusztai telepről a nagyvárosba, Budapestre szakadt vidéki kisebbrendűség-érzés táplálja. Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz. Akár erre is gondolhatnánk, hiszen a regény lapjain igen hamar előkerül a pusztai származás említése: "Egy telepen születtem, pusztai telep, nem messze a falutól. A telepek akkoriban tűntek el, olvadtak be, mikor én voltam gyerek. A telepeknek a nyolcvanas évek közepére vége lett, én meg eljöttem, és sokféle helyet kipróbáltam, mielőtt idejöttem a kerületbe. "
"Alapvetően a regény mindkét terében (a városban és vidéken egyaránt) valahogy idegen és otthontalan az elbeszélő (és az olvasó is); gyakran sematikus fordulatokkal, forgatókönyvbe illő, lapos dialógusokkal és esetlen helyzetekkel, karakterekkel kell szembesülnünk az olvasás során" – jegyzi meg László Emese. Urfi Péter pedig arra figyelmeztet, hogy "Az elbeszélő személyisége csak ritkán mutatkozik meg az elbeszélés nyelvében, az írásmód (egy-egy elejtett tájszót kivéve) nem egyénített, nem jellemzi a főhőst. " Különös az a kettősség is, ahogy Grecsó hőse a múlt szálait kezeli: egyes családtagok tetteiről, sőt gondolatairól is tűpontos állításokat fogalmaz meg, amire a naplóbejegyzések, de még a volt szeretők, barátok visszaemlékezései sem adnának elég bizonyosságot. Apjának tragikus élettörténetével ehhez képest sokkal rövidebben foglalkozik, anyjának és öccsének pedig egy-két félmondat jut csupán. Mintha a közvetlen felmenők sorsa már nem befolyásolná a jelent – vagy éppen fordítva, olyan nagy befolyást jelentene, amit nem szabad bevallani.
A harmincas éveiben járó hőst nem csak a honvágy, hanem az önmegismerés vágya is hajtja a múlt feltárásában: mennyire határozza meg lényét felmenőinek genetikai hozománya, az emlékek és eltanult szokások? Mit jelent mindez az örökség saját életére nézve? Az eltűnt idővel való elkerülhetetlen szembesülést már a kötet két mottója is jelzi – mindkét mondat Kassák Lajostól származik, tizenegy év eltéréssel: "Nincs bennem semmi a múltból" és "(A) múlt az, ami jelenemet és jövőmet nagy részben meghatározza". A könyv gyenge pontja lehet azonban, hogy éppen a jelen kérdéseire nem kapunk választ. Mindaz, amit Grecsó hőse megtud a múltról, nem hat ki saját életére. Mint azt a regény több kritikusa is megemlíti, a narrátor jelenének ábrázolása sablonos, tettei ötletszerűek, nem érezni mögöttük mélységet. Nem érthető, hogy a barátnőjével való szakítás után miért kezd prostituáltakhoz járni, miért akar szerelmet érezni egyikük, egy vázlatosan megformált, szinte arctalan nő iránt, aki láthatóan idegenkedik tőle.
így van a múltam és köztem is: a valóságos távolság nem számit, vagyis éppen a távolság miatt tudom, hogy bennem van. Nehezen betűztem ki a kézirását. És bosszantott a sok következetlenség. Aztán: imádtam olvasni. Tucatszor végigrágtam, ahogy a végére értem, kezdtem elölről, mint valami szent szöveget, melynek már nem is az értelme volt a fontos. Közben figyeltem magam, hol dobog jobban a szivem, melyik részt unom, mely mondatok- nál szorul el a torkom. Minden jel és üzenet, csak meg kell fejtenem, mi van benne. 17 Egy telepen születtem, pusztai telep, nem messze a falutól, a telepek akkoriban tűntek el, olvadtak be, mikor én voltam gyerek, a telepeknek a nyolcvanas évek közepére vége lett, én meg eljöttem, és sokféle helyet kipróbáltam, mielőtt ideke- rültem a kerületbe. Mint egy tenyér, olyan nekem a telep, nem az én tenyerem, hanem egy termetes, kérges tenyér: az életvonalban megül a por, mint a sirkövek vésett betűiben. A telepnek teste van, fáj neki, sajog, a telepet elhoztam magam- mal, a telep az én testem is, mint régen az úttörők nyakkendője — a sok kicsi vörös háromszög a nagy vörös zászló szétszabdalt része.