2012. 08:00 Ferge Zsuzsa: Uramisten, mire megyünk? A közfeladatok ellátását megtagadó állam asszisztálása mellett mélyülő szegénység a társadalmi békét veszélyezteti. A politikai rendszer okozta demokráciadeficit pedig a mindennapi kapcsolatokat mérgezi – véli írásunk szociológus szerzője. 2012. 14. 06:01 Ferge Zsuzsa: Hadd lám, uramisten, mire megyünk? A közfeladatok ellátását megtagadó állam asszisztálása mellett mélyülő szegénység a társadalmi békét veszélyezteti. A politikai rendszer okozta demokráciadeficit pedig a mindennapi kapcsolatokat mérgezi – véli Ferge Zsuzsa szociológus. Ferge Zsuzsa | hvg.hu. 2011. 19:08 Kult Ferge Zsuzsa és Böjte Csaba is megkapta az Európai Polgár Díjat Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is az Európai Polgár Díj kitüntetettje lett idén - derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjából. 2011. 22. 12:05 Ferge Zsuzsa kapta az UNICEF Nagyrabecsülés csokrát Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus vette át kedden az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát Budapesten.
Alapvetően kétféle megközelítést szoktak alkalmazni a kutatók, amikor a szegénységet vizsgálják. Van egy abszolút és relatív megközelítés: előbbi a szükségletek, utóbbi pedig az egyenlőtlenség felől közelít a szegénység felé. Hírklikk - Ferge Zsuzsa már annak is örül, hogy Orbán végre beszélt a szegénységről. Havasi szerint amikor az emberek szegénységéről beszélünk, valójában a háztartások szegénységéről beszélünk. Havasi Éva Fotó: A szerző felvétele Az előadás legérdekesebb része az volt, amikor Havasi elmesélte, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két éve megszüntette a létminimum mérését, ő kutatóként úgy döntött, az elérhető adatok alapján mégis kiszámolja, mi lenne ma a helyzet: szerinte a magyarok 37, 3 százaléka élhet a létminimum alatt. Idetartozik, hogy a KSH helyett tavasszal a Policy Agenda is kiszámolta a létminimum alatt élők arányát, és az ő számuk (36 százalék) is csak egy picivel mutat jobb helyzetet annál, mint amit Havasi ismertetett. T 34 2018 teljes film magyarul Ferge zsuzsa a magyarországi szegénységről 2018 Még csak nem is beszélünk arról, hogy mit kéne kezdeni a szegénységgel Gnómeó és júlia online filmnézés ingyen Bmw e46 320d turbónyomás szabályzó szelep hiba).
A társadalom alsó harmadában élő gyermekek: 18%-ának otthonában nincs megfelelő helye a tanuláshoz; 30%-ának nincs semmilyen szabadidős tevékenysége; 25%-uk rendszeresen nem jut hozzá több alapvető termékhez és/vagy szolgáltatáshoz; fele olyan családban él, amely rendszeresen közüzemi hátralékot halmoz fel; A gyermekes családok 12%-a (már 2009-ben is) közüzemi hátralékos. Érdemes elméláznunk ezen. Voltaképpen egyetlen megközelítés sem lehet politika- és ideológiamentes egy olyan területen, amely a legégetőbb társadalmi feszültségeket foglalja magában. interjú Az új törvény egyik legnagyobb bűne, hogy hallgatásra kényszerít pont akkor, amikor beszélni kellene. A kamaszkor, ami pszichológiai szempontból fejlődési... 2021. június 29. 17 perc p L. Ferge Zsuzsa: Ma nincs program a szegénység csökkentésére, a kormány nem akar jóléti államot | Magyar Narancs. Ritók Nóra A generációs szegénységben élőket is ugyanazok a játékok vonzzák, mint a jobb társadalmi státuszú kortársaikat: a tableten, laptopon, okostelefonon letölthető... 2021. június 6. 6 perc p sajtódíj Idén ötödszörre és a járvány miatt online osztotta ki a Szegénységről Méltósággal sajtódíjat az Esély Labor Egyesület – az Átlátszó,... Átlátszó 2021. június 3.
"Ha az embernek sikerül beleszületni a felső 10 százalékba, elég jól indul az élete" – magyarázta a szociológus. A terület két kutatójára, a tavaly elhunyt Tony Atkinsonra és tanítványára, Thomas Pikettyre hivatkozott, és azt mondta, ha mindez így megy tovább, felrobban a társadalom. Szerinte a két kutató által felvetett intézkedések (alapjövedelem, progresszív adózás) segíthetnének abban, hogy valamelyest csökkenteni lehessen az egyenlőtlenségeket. De szerinte ma Magyarországon egyáltalán nem ebbe az irányba megyünk. Ferge azt mondta, a mienk a legkevésbé mobil társadalom az Európai Unión belül, vagyis itt van a legkisebb esély arra, hogy valaki kitörjön a szegénységből. Szerinte ma nincsen semmiféle kormányzati program az egyenlőtlenségek kezelésére, bár úgy látja, ez nem meglepő, hiszen a kormány kimondta, hogy mi nem akarunk jóléti állam lenni, helyette inkább "munkaalapúak" leszünk. Ferge egy kérdéssel zárta le előadását, mert arra kíváncsi, hogyan és mikor fogja a kormány megfogalmazni, mivel akarja csökkenteni a szegénységet, és hogyan lehetne növelni a boldogságot ebben az országban.
Zsúfolásig megtelt teremben, tényleg hatalmas érdeklődés mellett tartott fórumot a szegénységről a Stádium 28 Kör csütörtök délután. A csoport onnan lehet ismerős, hogy az elmúlt évben több olyan rendezvényt is tartottak a tagjai, amely nagy visszhangot váltott ki: volt, amikor például akadémikusok mondták el a rendezvényükön, hogy mekkora válságban van ma az oktatás Magyarországon. A kezdeményezést egyébként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorai és tudósai hozták létre, mert szerették volna, hogy legyen egy fórum, ahol olyan kérdésekről lehet tudományos igényességgel beszélni, amelyek égetőek, de nem biztos, hogy a közvélemény eleget tud róluk. Jól jellemzi a mai helyzetet, hogy Sarkadi Balázs biokémikus, a mostani rendezvény levezető elnöke finoman utalt rá, hogy kiderült, ma már egyáltalán nem olyan könnyű termet találni, ahol lehetőség van arra, hogy megrendezzék a Stádium 28 fórumait. Pedig ahogy a Párbeszéd Házában összegyűlt közönség számából is látszott, igény mindenképpen van arra, hogy az egymondatos válaszok helyett tudományos előadások segítségével beszéljünk a jelenlegi gondokról, jelen esetben a szegénységről.
Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. {7-146. } A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. Szent György éjszakáján nagyon féltek a boszorkányoktól, így ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek ellenük. Ezen a napon úgy vélték, meg lehet találni a földbe rejtett kincseket is, mégpedig ott, ahol lángot látnak. Így hát sokan egész nap a lángokat figyelték, hátha kincsre lelnek. A Szent György nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatban azt hitték, az segít megelőzni a torokgyíkot. De a mennydörgést is fontosnak tartották, hiszen ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, az bő áldást jelent. Ha pedig ezen a napon még a békák is megszólalnak, az bizony korai tavaszt és nyarat jósol. Viszont az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon, mert az égzengés vagy jószágpusztulás veszélyével járna. Ezen a napon vetették a kukoricát, a babot és az uborkát, és ekkor tisztították meg a kutakat is. Figyeljük hát a békákat, és reménykedjünk benne, hogy kellően hangosak lesznek.
A Szent György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Szent György napi népszokások Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24. pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Juhbemérés Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi "juhbemérés". Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.