Humánerőforrás-krízis alakult ki a sürgősségi osztályon. Augusztus 4-én, szerda délután 18 órakor leállt az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi osztálya Budapesten, miután a vállalkozó orvosok felmondásával jelentős orvoshiány alakult ki – közölte dr. Kunetz Zsombor a Facebook-oldalán csütörtökön. Az oxyológus szakorvos, egészségügyi szakértő bejegyzésében közzétette azt a belső körlevelet is, amiben Dr. Tóth Ferenc orvosigazgató az osztályon kialakult humánerőforrás-krízissel indokolta a drasztikus döntést. "Az ESZJTV (Egészségügyi Jogállásról szóló Törvény sic! ) bevezetését követően sürgősségi betegellátó osztályunkon a vállalkozó orvosok felmondásával jelentős orvoshiány alakult ki, így az SBO működését augusztus 4-én 18 órától intézményünk lemondani kényszerült" – írta a körlevélben az orvosigazgató. Az Uzsoki Kórház előreláthatólag augusztus 30. Uzsoki kórház budapest budapest. reggel 8 óráig nem tudja ellátni a sürgősségi ügyeletet – derült ki a körlevélből. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozata szerint az instabil, vagy súlyos állapotú betegek ellátása az Uzsoki helyett a Honvédkórházban a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban Kistarcsán illetve a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban és Rendelőintézetben történik.
Szép munka. Beszámoltunk róla, hogy augusztus 4-én, szerda délután 18 órakor augusztus 30-ig leállt az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi osztálya Budapesten, miután a vállalkozó orvosok felmondásával jelentős orvoshiány alakult ki – derült ki Dr. Tóth Ferenc orvosigazgató kollégáinak írt belső körleveléből. Uzsoki kórház budapest university. Varga Zoltán, a DK frakciószóvivője és a Népjóléti Bizottság tagja ezzel kapcsolatban péntek délelőtt adott ki közleményt, amelyben azt írja, gratulálnak Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének, amiért már az Uzsoki utcai kórházban is szünetel a sürgősségi ellátás "A Demokratikus Koalíció szerint siralmas, hogy Orbánék tíz éve alatt, tragikus intézkedések sorozata után olyan mértékű orvoshiány van az országban, hogy teljes osztályok működése kerül veszélybe. Az egészségügyi jogállásról szóló törvény volt nagyjából az utolsó szög a koporsóban, innentől fogva csak a szerencséjében bízhat az, aki ellátásra szorul. Ez pedig nem az orvosok, hanem a kormány hibája, amit mi, európai magyarok fogunk helyrehozni 2022 után, mikor 9000 új ápolót, 3000 új orvost és 500 új háziorvost állítunk munkába" – írta Varga Zoltán.
Kapcsolódó cikkünk: Lantos Gabriella: Rémálmomban sem gondoltam, hogy összeomolhat az ellátás egy centrumkórház sürgősségijén
1916-ban bevezették a jegyrendszert és a kötelező gabonabeszolgáltatást. 1916-ban a sztrájkok száma 1284 volt, közel egymillió munkás vett bennük részt. Romló gazdasági helyzet és drámai veszteségek a fronton A német és az osztrák-magyar haderő 1915-ben elfoglalta Oroszország nyugati tartományainak egy részét, így az orosz ipar egyötöde, és fontos mezőgazdasági területek is elvesztek. A háború a teljes nemzetgazdaság felét emésztette fel. Ott von Bismarck és a Német Császárság by Berényi Marcell. A kormányzatnak fogalma sem volt, hogy mit tegyen: a taskenti főkormányzó például szombatonként kiment a piacra, és megbotoztatta azokat, akik szerinte túl drágán kínálták áruikat. © AFP / Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet A gabonatermő vidékek központjaiban, Kijevben, Harkovban, Odesszában a "liszt- és mindennemű élelmiszerkészlet" teljesen kifogyott – írta 1917. február közepén a Pesti Hírlap. "Az országszerte uralkodó rendkívüli hideg csak fokozza a lakosság szenvedését. Pétervárott mínusz 29 Celsius-fokot mutat a hőmérő. A külvárosok nyomora leírhatatlan: az egész fővárosban nincs se szén, se fa.
Menedékhelyek és a vasúti épületek előtt megfagyott emberek holttestét szedik föl. " Paradox módon a cár birodalmának összeomlásához a háború egyik legnagyobb katonai győzelme is hozzájárult. Az 1916-os Bruszilov-offenzívában mintegy 800 ezer orosz katona vesztette életét. S itt aligha csak közkatonák haláláról van szó: az 1914-es összecsapások utáni első évben 60 ezer orosz tiszt halt meg. Vagyis a háború előtti 40 ezres tiszti állomány "teljes egészében odaveszett". Kivéreztették a hadsereget A birodalom kivéreztetésével az orosz elit egy része tisztában volt. Már 1915 óta(! ) titokban tárgyaltak a németekkel a különbékéről, mert látták Oroszország sérülékenységét. Kult: Ketten nem készültek az orosz forradalomra: a cár és Lenin – Mementó 1917 | hvg.hu. Angol és francia szövetségeseiknek viszont létfontosságú volt a német haderő lekötése keleten, ezért igyekeztek az "antantpártot" erősíteni Péterváron. A megosztott orosz elit végül is a háborút folytatta. A cári haderő moráljának csökkenését mutatják az egyre-másra foglyul ejtett oroszokról, elfoglalt hadállásokról, zsákmányolt ágyúkról, géppuskákról szóló hírek.
A hírben említett Galycin pedig az a Golicin herceg, aki a cár utolsó miniszterelnöke volt, s Krausz Tamásék őt – a korabeli Pesti Hírlappal ellentétben – a szélsőjobb képviselőjének minősítik. Golicin 1916 végén került hatalomra. Követelte Protopopov leváltását – ám hozzá a cár ragaszkodott –, így más miniszterek távozásával kellett beérnie. A helyzet romlik, közeleg a forradalom, még a monarchisták is a cár ellen szervezkednek A Pesti Hírlap hamarosan "Forradalmi összeesküvés Oroszországban" címmel ír cikket. A konspiráció miatt "Péterváron és Moszkvában a legelőkelőbb állású személyiségek egész sorát letartóztatták", s "a munkásság körében nagy propaganda folyik az általános sztrájk kikiáltása érdekében". Február 18-án a Pesti Hírlap azt írja: "a forradalmi szellem elterjesztése Oroszországban nagyon előrehaladt. (…) A hatóságilag engedélyezett munkásszövetségekben a legmesszebbmenő előkészületeket tették meg a forradalomra, amelynek célja az lett volna, hogy Oroszországot szociáldemokrata köztársasággá változtassa át. "